Már az ünnepélyes megnyitó napján sok érdeklődőt vonzott a tárlat – amelyen részt vett Felix Florin Marcu, a múzeum igazgatója, Eugenia Beu-Dachin, a tárlat kurátora, továbbá a kiállítás létrejöttén dolgozó számos szakember. A megnyitó előtt a sajtónak külön tárlatvezetést is tartottak, részletesen ismertetve a több éves kutatási, restaurálási munkálatokat.
Egyiptom történetéről korábban 2018-ban rendeztek hasonlóan érdekes és szép kiállítást, az “Egyiptom és rejtélyei” elnevezésű tárlat a múzeum egyiptomi gyűjteményébe engedett akkor is bepillantást. Már akkor elhangzott érdekességként illetve mintegy ígéretként, hogy az értékes tárgyakat az elkövetkezőkben restaurálni valamint kutatni fogják modern technikai eszközök és szakemberek segítségével – például a gyűjtemény egyik legfontosabb és legértékesebb darabját, egy Ptolemaiosz-kori múmiát computer tomográfiás valamint antropológiai vizsgálatoknak vetik alá. Ami meg is történt, és ennek segítségével sikerült kideríteni, hogy az emberi múmia valójában Krisztus előtt a II. századból származik, és a korábbi feltételezésekkel ellentétben nem nőt takart a díszes, festett szarkofág, hanem férfit… Egyébként a vizsgálat folyamatát részletesen is végig lehet követni, a teljes munkálatokról forgatott filmet az egyik kiállítóteremben televízión vetítik.
A sajtó munkatársainak külön tartott tárlatvezetést Eugenia Beu-Dachin, a tárlat kurátora valamint a projekt tudományos felelőse, aki ismertette az EU-s program keretében és finanszírozásával megvalósult, több éven át zajlott restaurálási és kutatási tevékenységet, amelynek során sikerült a hazai szakembereknek Budapestre utazniuk és ott megtekinteni a Szépművészeti Múzeum egyiptomi tárgyakat és leleteket tartalmazó kollekcióját, valamint együtt dolgozhattak a magyarországi szakemberekkel. A kurátor kiemelte a szakmai együttműködés fontosságát, külön is említette Kóthay Katalin egyiptológust a budapesti Szépművészeti Múzeumtól és Galambos Éva restaurátort a képzőművészeti egyetemtől, valamint John Baines egyiptológust a londoni Oxfordi Egyetemtől. A jelenlegi kiállítás létrejöttében részt vevő szakembereket külön is feltüntették.
A mostani kiállítás sok szempontból gazdagabb, látvány és múzeumtechnikai kivitelezések, dizájn tekintetében is, ami Furu Xénia munkáját dícséri. Az apró részletekre is odafigyeltek, hogy ne csupán egyszerű térélményt nyújtsanak, hanem hangulatot, ráhangolódást is teremtsenek az ókori egyiptom világára. Már a bejáratnál az ókorból származó idézetet olvashatunk Egyiptomról és lakóiról, továbbá egy cserépben zöldellő papiruszsás valamint a mellette levő leírás tájékoztatást ad arról, hogyan tette ismertté a növényt az egyiptomi kultúra, hiszen ez volt a papirusz alapanyaga: papirusztekercsekre írták az örök érvényű bölcsességeket (hétköznapi üzenetekhez fatáblát vagy állatbőrt használtak); továbbá szintén ebből készültek vízijárművek, fonott bútorok, kosarak, sőt cipők is.
Tovább haladva a kiállító tereken rendre megismerkedhetünk az ókori Egyiptom történetével, az egyiptomi írásnak, az egyik legkorábbi írásrendszernek a kialakulásával, magyarázó szövegeket olvashatunk a szent állataikról, az ókori egyiptomi panteonról valamint a vallásról, vagy akár a mumifikálás, balzsamozás folyamatáról is.
A mostani kiállítás komoly oktató szándékkal készült a nagyközönség számára: van benne egyiptomi történelem, hitvilág, temetkezési szokások, meg van magyarázva a mumifikálás, ki van emelve több érdekes tárgynak a története, és mindez majd több éven keresztül kitűnő körülményt és környezetet biztosít az Egyiptom történetét bemutató, illetve tanulmányozó tanárok és tanulók számára – mondta el a Szabadságnak Mitu Melinda történész, muzeológus, aki szintén részt vett a kiállítás előkészítésében. Amint megtudtuk, a múzeum gyűjteményében lévő legtöbb darab most is kiállításra került, ezek közül egyesekről többet is kiderítettek a régészek – mint például az említett híres múmiának a nemét. A múzeum gyűjteményének létrejötte túlnyomórészt magyarországi és erdélyi főuraknak – utazóknak, műgyűjtőknek, kereskedőknek – köszönhető, akik a 19. század második felében, a 20. század első évtizedeiben gyakori ajándékozásai során gazdagították az Erdélyi Múzeum vagyonát (Back Fülöp kereskedő adománya volt például a múmia). Az adományozók sorában a régi leltárkönyvek Bethlen Gergely és Nemes Ábrahám grófokat, s főleg Orbán Balázs báró nevét említik – ez utóbbiról a jelenlegi kiállításon külön említést tesznek és fényképet is kiállítottak róla. Az egyiptomi gyűjtemény legnagyobb része Orbán Balázs író, néprazi gyűjtő, történeti író nevéhez köthető. Keleti utazásai során több műkincset gyűjtött össze, amelyekből hazatérése után az Erdélyi Múzeumnak is adományozott (1860). Ezúttal is kiállították a múzeum gyűjteményéből többek között a különböző nagyságú halotti szobrokat (usébtik), a két phallust, a gyermekkezet fából készített alkarral.
Mitu Melinda történész az újabban előkerült tárgyak között megemlítette a Kőváry Ernő vajdahunyadi főrovostól származó agyag Isis szobrot Horussal, Adler Sámuel ajándékát, egy bronz szobrocskát (Isis Horust táplálva), továbbá Kuun Géza hagyatékából egy egyiptomi halszobrocskát palából és egy egyiptomi alabástrom kozmetikai Kohl-edényt.
Kiemelendő a kiállításnak egy másik újdonsága, egy VR-szemüveg (virtuális valóság/virtual reality), amelyet kipróbálhatnak a kíváncsi látgatók, és nemcsak a fiatalabb közönség, hanem az idősebbek is: külön élmény felfedezni egyrészt a digitális világot, másrészt ennek segítségével mintegy virtuálisan “bejutni” egy piramis belsejébe, ott “körülnézni”, és akár “megérinteni”, sőt “felnyitni” a szarkofágot…
A kiállítás a történeti múzeum rendes programja szerint látogatható, és nyitva lesz az elkövetkező 5 évben.
Fotóriportunkat ITT tekinthetik meg.
Borítókép és fotó: ROHONYI D. IVÁN
