Ismét Magyarország és Lengyelország terítéken az EP-ben
Vissza

Ismét Magyarország és Lengyelország terítéken az EP-ben

Újra a magyar és a lengyel jogállamiság a téma az Európai Parlamentben (EP). Az M1 híradóban elhangzott összegzés szerint az európai baloldalt továbbra is aggasztja a két államban a jogállamiság helyzete, a szerdai politikai vitát a témában a szocialista frakció kezdeményezésére rendezték. A fideszes EP-képviselők úgy vélik: mindez az európai baloldal bosszúhadjáratának a része, mivel a két ország nemet mondott az elmúlt években a bevándorlásra.

A baloldali politikusok szerint, bár tart már Magyarországgal szemben az „uniós atomfegyvernek” is nevezett, hetes cikkely szerint eljárás, az ügyet kezelő Európai Tanácsnak határozottabban kellene fellépnie.

„Semmi sem változott azóta, hogy a 7-es cikk elindításáról szavaztunk. Magyarországon a kormány olyan lépéseket tett, amelyekkel gyengíti az országgyűlést és a politikai ellenzéket, ezt el kell utasítanunk. A vitában azt várjuk az Európai Bizottságtól, hogy világosan és határozottan foglaljon állást, mi is történik Magyarországon” – jelentette ki Iratxe García Pérez, szocialista EP-frakcióvezető.

Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő az EP-ben kezdeményezett vita kapcsán elmondta: magyar ügyben az európai törvényhozás szerepe lezárult, mindamellett sok képviselő arra törekszik, hogy tovább bővítse az EP szerepét a hetes cikkely szerinti eljárásban.

„Volt egy korábbi vita a jogállamiságról, s volt a Sargetini-jelentés. Most a Tanácsban folyik ez az eljárás, a parlamentnek nincsen formális szerepe. Mégis azon igyekeznek, azt próbálják elérni, hogy a parlamentet bevonják, meghallgatások legyenek és a parlamenti küldöttség is ott tudjon lenni a tanácsi üléseken, ami abszurdum” – emelte ki Hidvéghi Balázs. Hozzátette: a bevándorláspárti baloldal folyamatosan napirenden akarja tartani a Magyarországgal vagy Lengyelországgal kapcsolatos ügyeket, amiért ezek az országok szembefordultak ezzel a politikával.

Az európai ügyekért felelős uniós miniszterek legutóbb tavaly december közepén tartottak meghallgatást a Magyarországgal szemben indított 7-es cikk szerinti eljárás részeként. Varga Judit igazságügyi miniszter a meghallgatás után azt mondta: bebizonyosodott, ha az unió a jogállamiságot féltené, akkor az eljárást már rég le lehetett volna zárni, hiszen a magyar küldöttség minden kérdésre kimerítő válaszokat adott.

„A mostani vita tulajdonképpen egy politikai alku eredménye, ezt kérték a szocialisták decemberben a máltai jogállamisági vitáért cserébe. Azt az Európai Néppárt erőltette, kellemetlen perceket okozva a szocialista frakciónak, cserébe most a Néppártnak akarnak kellemetlen perceket okozni – részletezte Baraczka Eszter, az M1 tudósítója.

Hozzátette: a szerdára javasolt vitának időszerűsége lényegében nincs. A baloldali és a liberális képviselők elégedetlenek azzal, ahogy a 7-es cikk szerinti eljárás a Tanácsban zajlik, és nem tetszik nekik az sem, hogy az EP nem vehet részt a szerződés szerint ezeken a tárgyalásokon. „Többször próbálkoztak már, de eddig mindegyik kudarcot vallott, most megpróbálkoznak egy parlamenti határozattal is” – mondta az M1 tudósítója.


EZ ÉRDEKELHETI
KÜLPOL ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Simona Halep római diadala
Pármai Filmzenei Fesztivál: legjobb ...
Romániában második hete gyorsuló ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ