Beoltatja magát a kolozsvári magyar iskolák oktatóinak zöme
Sorin Cîmpeanu tanügyminiszter pár nappal ezelőtt bejelentette: a pedagógusok szombatonként pótórákat fognak tartani, hogy behozzák az online oktatás miatti lemaradást. Hozzátette: ezért külön fizetnék a tanárokat, uniós forrásból, és amire akár harmincmillió euró is a rendelkezésükre állhat.
„Nem hiszem, hogy az országban működő 7203 iskola közül akadnak olyanok, amelyek diákjainak ne lenne szükség pótórákra. Minden tanárnak be kell kapcsolódnia a lemaradás behozásába, kisebb vagy nagyobb mértékben. A pótórák hagyományos formában, az iskolában zajlanának a második félévben, vélhetőleg szombaton – nyilatkozta Sorin Cîmpeanu. A közeljövőben a tárcavezető elemzi az iskolák második félévtől való újranyitásáról szóló forgatókönyveket is.
– A tárcavezető nem mondat el konkrétan, milyen elmaradt órákat kellene pótolni. A Kolozsvári Református Kollégiumban oktató pedagógus kollégák arról tájékoztattak, hogy nincsenek lemaradások a tanagyag és az órák tekintetében. Lehet, a miniszter a nyolcadikosokra és a tizenkettedikesekre gondolt, akik vizsga előtt állnak – vélekedett Székely Árpád, a Kolozsvári Református Kollégium igazgatója.
– Hivatalosan még semmilyen értesítést nem kaptunk, ezért várjuk az erre vonatkozó minisztériumi rendeletet. Még nagyon sok az ismeretlen tényező a pótórák kapcsán. A kollégák eddig is tartottak felkészítőket a nyolcadikosoknak és a tizenkettedikeseknek. Néhányan szombat délelőttönként, mások hétköznap délutánonként – magyarázta Kósa Mária, a Brassai-líceum igazgatója.
Timár Ágnes, a Báthory-líceum igazgatója a pótórákra vonatkozó hivatalos rendelet megjelenéséig nem kívánt nyilatkozni.
Iskolánként kellene dönteni a pótórákról
– Iskolánként meg kellene vizsgálni, hol van szükség pótórákra. Az iskoláknak, vagy inkább a pedagógusoknak kellene erről dönteniük. Ha a tanár úgy látja, hogy szükség van pótórára, akkor minden bizonnyal meg fogja tartani. A nagyenyedi Bethlen-kollégiumban minden online órát megtartottak, ezt személyesen ellenőriztem, tehát nem beszélhetünk lemaradásról – nyilatkozta lapunknak Szőcs Ildikó, a nagyenyedi Bethlen-kollégium igazgatója.
– A János Zsigmond Unitárius Kollégiumban nem voltak technikai gondok, ezért a JZSUK-ban sem indokoltak szombati pótórák. A kollégáktól sem érkezett olyan visszajelzés, miszerint le lennének maradva a tananyaggal – közölte Popa Márta, a JZSUK igazgatója.
Vörös Alpár, az Apáczai-líceum igazgatója is egyetértett azzal, hogy a szombati pótórák kérdését iskolánként vagy oktatási ciklusonként külön kellene elemezni, tárgyalni. – Az Apáczai-líceumban jó a helyzet, nem hiszem, hogy szükség lenne szombati pótórákra. De előfordulhat, hogy bizonyos tanintézetekben, ahol nem megfelelő az internetes lefedettség, indokolt a tananyag bepótlása. Adott osztályon belül is különbségek adódhatnak arra vonatkozólag hány gyereknek lenne szüksége ezekre a pótórákra, a felzárkóztatásra. Nem vagyok biztos abban, hogy mindenkinek szüksége lenne rá. Azonkívül a pótórák kapcsán nemcsak azt kell látni, hogy a tanár ezért pluszpénzt kap, hanem azt is figyelembe kell venni, hogy a gyermekek már így is túlterheltek – összegzett az igazgató.
A megkérdezett iskolaigazgatók arról is beszámoltak, hogy az általuk vezetett intézményben oktató pedagógusok többsége felvetette magát az oltásjegyzékbe, kétharmados és háromnegyedes többségről számoltak be.
Megnyittatná az iskolákat a diákok, tanárok zöme
A World Vision Románia Alapítvány közvélemény-kutatása azt vizsgálta, hogy a pedagógusok és a diákok hogyan vélekednek az iskolák megnyitásáról. A felmérés eredménye szerint a pedagógusok 80%-a, illetve az iskolások 70%-a egyetértett az iskolák megnyitásával. Az alapítvány azt kéri, hogy az iskolák újranyitásáról a helyi hatóságok dönthessenek a fertőzési mutató függvényében. Emellett vidéken még nagyobb szükségét látnák a hagyományos oktatás újrakezdésének a nehézkesebb online oktatás miatt.
A tanárok fele szerint a szülők nem támogatták kellőképpen erőfeszítéseiket„Ha folytatódik az online oktatás, és nem veszik figyelembe a települések fertőzési mutatóit, illetve a tanulók oktatáshoz való hozzáférésének reális helyzetét, az az iskolaelhagyás növekedéséhez és több nemzedéknyi gyerek hiányos oktatásához vezet. Tavaly szeptemberben a decentralizáció elvét figyelembe véve eldöntötték, hogy az iskolákban a településen mért fertőzési mutató függvényében szervezzék meg az oktatást. Határozottan követeljük, hogy vegyék figyelembe ezt, és a hátrányos helyzetű gyermekek számára minél hamarabb tegyék lehetővé a hagyományos oktatást. Nagyon fontos a tananyag bepótlása, ezért a World Vision Románia pótórákat fog szervezni a programjaiban részt vevő több mint 5000 gyereknek, de ezeket a pótórákat ki kellene terjeszteni országos szintre. Máskülönben mindannyian megérezzük ennek a hátrányát” – nyilatkozta Mihaela Nabăr, a World Vision Románia ügyvezető igazgatója.
Az alapítvány közvélemény-kutatása szerint a gyerekek 88%-a úgy ítéli meg, hogy az iskolák biztonságosak, ezért visszatérnének az iskolába, betartva a szükséges óvintézkedéseket; 55 százalékuk szívesebben tanulna az iskolában, mint otthon. A pedagógusok 84%-a vélekedik úgy, hogy az iskolák készen állnak a hagyományos oktatásra: az osztálytermeket fertőtlenítették stb., ezért biztonságosnak tartják a hagyományos oktatást.
Aggasztja a tanárokat a diákok túlterhelése
Ami a pótórákat illeti, a tanulók 52%-a nem szeretné, ha a tananyag bepótlása során túlterhelnék őket; 32%-a pedig úgy érzi, szükség van a pedagógus útmutatására a hiányosságok bepótlására, illetve úgy gondolja, az oktatási anyag mennyiségét össze kellene hangolni a tanév végéig rendelkezésükre álló idővel. A pedagógusok 62%-a értett egyet ezzel az elképzeléssel.
A tanulók 42%-a attól tart, hogy az iskolába való visszatéréskor az oktatás üteme felgyorsulhat, egyharmaduk a sok bepótolnivaló miatt aggódik, egynegyedük pedig a stressztől fél. A pedagógusok 61%-ának félelmei az online oktatás során felhalmozódott ismerethiányra vonatkoznak, 49%-uk úgy véli, hogy a szülők nemigen támogatták a tanerők erőfeszítéseit, 45%-uk szerint rengeteg tananyagot kell pótolni, 43%-uk pedig a diákok túlterhelésétől tart. A pedagógusok egynegyede szerint az iskolák vezetőségének és a tanfelügyelőségeknek irreális elvárásaik vannak.
A közvélemény-kutatás szerint az online oktatás idején a tanulók közel egyharmada volt stresszes vagy unatkozott; közel 20%-uk érzett zavarodottságot, amiért aggódtak és szomorúak voltak; és csak 25%-uk nyilatkozott úgy, hogy nem vagy alig szembesült problémával az online oktatás során. Ami a pedagógusok online oktatásra vonatkozó tapasztalatait illeti, 20%-uk ítélte stresszesnek az oktatási folyamatot, és 10%-uk számolt be szomorúságról. 16%-uk egyáltalán vagy csak nagyon ritkán volt elégedett azzal, ahogyan a digitális technológiát alkalmazta az online oktatás során, 12%-uk pedig soha vagy csak nagyon ritkán tudott alkalmazkodni a helyzethez.
