Időjóslás politikai széljárásban
Vissza

Időjóslás politikai széljárásban

Eddig leginkább csak magánbeszélgetéseken, legfeljebb elemzésekben hangzott el, hogy Liviu Dragneának, a Szociáldemokrata Párt – a PSD - elnökének mennie kellene: vissza kellene lépnie a párt éléről, és ezzel talán enyhülne a párton belüli feszültség, amely az utóbbi időben kezdi egyre jobban és nyilvánosabban bomlasztani a fegyelmet a párttagok között, továbbá javulhatna a párt megítélése, emelkedhetne a szimpátiaindexe, ha a büntetőjogilag immár „besározott“ pártvezető inkább a háttérben maradna, vagy már csak a pálya széléről politizálna. Most azonban már nyíltan is felvetették a pártelnök visszalépésének szükségességét, mint egyetlen jó (jobb) megoldást az alakulat egyre nyilvánvalóbb válságának megoldása érdekében. Méghozzá a PSD egyik fő embere, egyre népszerű(bb) „arca“, Bukarest főpolgármestere, a televíziós műsorvezetőből előlépett politikus, a PSD egyik alelnöke, Gabriela Firea mondta ki nyíltan.

A látszólagos egyetértés a párttagok között a PSD legutóbbi végrehajtó bizottsági gyűlésén bomlott meg, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a főváros főpolgármestere nem szimpatizál kolléganőjével, a belügyminiszter Carmen Dannal, kérve a politikai támogatásának a visszavonását amiatt, ahogyan kezelte a bukaresti tüntetéseken a csendőrség fellépését. Dan ellenben Dragnea jóembere, következésképpen Firea ezzel a hozzáállásával Liviu Dragneaval szegült szembe. És, ha már innen visszaút nem volt, Gabriela Firea folytatta az elkezdett játszmát, és elmondta a véleményét a PSD, tehát saját főnökéről is, hangoztatva annak visszalépését az elnökségről. Tulajdonképpen nem vetett fel újdonságot, csak a nyílt kibeszélés ténye kavarta fel hirtelen a párt állónak tűnő vizeit. Firea ezzel hirtelen előtérbe került, és meg is indult a találgatás nyíltsága indítékairól. Leginkább az a gondolat tűnt ésszerűnek, hogy a főpolgármester pályázna a PSD élére, ami nem lenne sem elképzelhetetlen, sem kivitelezhetetlen. Sokan úgy vélik, Firea mögött nem csak párttámogatás van, hanem a bukaresti választók jó része is szimpatizál vele, és ő is főleg a lakosság támogatására alapozna. Sőt, állítják, hogy egyes kijelentései a bukaresti tüntetők védelmében egyfajta „átevezés“ a részéről a PSD-ellenesek táborába, hiszen jóval nagyobb dobbantásra készülhet – akár az államfőválasztáson is indulhatna.  S hogy mit szólt mindehhez a találgatáshoz Gabriela Firea? Nyílt levélben válaszolt párttársainak, hogy nem áll szándékában a PSD elnöke lenni, csak egy újfajta megközelítést és másfajta párbeszédet szeretne a pártban.  

Elindult tehát egyfajta fuvallalt, ami egyelőre sötétebb felhőket sodort a szociáldemokrata párt fölé, és sokan kíváncsian figyelik, naplemente és/vagy napfelkelte következhet. Többen máris Firea mellé álltak, biztosították a támogatásukról, és felerősödött a pártelnök váltást, párton belüli tisztogatást hangoztatok hangja. Persze a kritikák sem maradtak el, és elkezdték felemlegetni meg kitálalni a főpolgármester ügyes-bajos dolgait, például arról, hány tucatnyi, hozzá közel álló személyt alkalmaztak havi többezer lejekért a főváros vezetéséhez tartozó intézményekhez, igazgató tanácsokhoz, és milyen mesés nagyságú összegekkel hogyan képes gazdálkodni illetve nem gazdálkodni a főpolgármester. A PSD végrehajtó bizottsága rövidesen ismét összeül, és állítólag úgy fogják majd rendezni dolgaikat, „ahogyan arra senki sem számít“.

A PSD körüli és párton belüli viharosabb szelet természetesen az ellenzék szeretné vitorlájába fogni, ami érthető, viszont kérdés, hullámvölgybe merülnek vagy sikerül szerencsés széllovasokként felszínre jutni. Hiszen népszerűségi mutatójukon van mit javítani bőven, és stratégiájuk, miszerint a PSD gyengeségén akarnának felerősödni semmint megvalósítható programot felmutatni, igazán kérdéses. Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt elnöke gyerekesen egyszerű elképzelésekkel dicsekedett szombaton: „úgy megverni“ a kormánypártot az európai parlamenti választásokon, hogy a PSD „verje is ki a fejéből a politizálást“, és meggyőződése, hogy a liberálisok képesek erre. Azt egyelőre nem részletezte, kik azok a megbízható liberális politikusok, akikkel majd csatát nyerne.

Klaus Johannis államfő szintén figyelmes a kormánypárt feletti derült vagy borult égre, hiszen ami rossz ez utóbbinak, jó neki. Vagy legalábbis igyekszik kihasználni az adódó alkalmakat, amint tette ezt a napokban: nem ereszkedett le a személyes találkozásig az igazságügyi és a pénzügyminiszterrel, hanem tanácsosait küldte a megbeszélésre a kormány két emberével. Amit elemzők egyfajta protokolláris kiegyenlítésnek értelmeztek azt követően, hogy korábban hiába rendelte magához a miniszterelnököt a költségvetés kiegészítés kapcsán. Ugyanakkor a költségvetés kiegészítés körüli államfői akadékoskodás is a hatalmi helyezkedés, harc része. Az államfőválasztásra készülés egyik előszele. De, akárcsak az időjárásban, a politikában is bármi lehetséges. És a következményeket is csak mi viseljük.

 


EZ ÉRDEKELHETI
MÁSKÉP(P) ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Potápi: a határon túli magyarság a ...
CFR 1907: a sovány győzelem is siker
Egy ukrán nacionalista weboldalra ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ