Idejétmúlt a 8 óra munka, 8 óra pihenés?

Az irodai kötött munkát sokan felcserélik rugalmasabb, szabadabb munkastílusra

Idejétmúlt a 8 óra munka, 8 óra pihenés?
Szembetűnő átalakulás figyelhető meg a romániai munkaerőpiacon az utóbi két-három évben – állapították meg szakemberek, akik munkaerőközvetítéssel, személyzeti ügyekkel foglalkoznak. A változások érintik a munkavégzés stílusát, a munkavállalók és munkáltatók elvárásait illetve egymással szembeni igényeit, az állásajánlatokat, a különféle tevékenységekre vonatkozó elképzeléseket. Megállapították, hogy furcsán ellentmondásos helyzet állt elő a munkaerőpiacon: egyrészt elég sokan keresnek állást, másrészt elég sok állásajánlatot hirdetnek meg – ennek ellenére kevesen helyezkednek el, és kevés munkaadó talál számára megfelelő személyzetet. Ezt azzal magyarázzák többek között, hogy a munkavállalók öntudatosabbak lettek, jobban megválogatják mit és mennyi pénzért meg milyen előnyökért vállalnak el, de ugyanakkor a munkáltatók szakmai elvárásai sem teljesülnek. Az emberek már nem hajlandók a régen megszokott módon lekötni magukat.

Úgy tűnik, idejétmúlttá vált a hagyományos munkamodell, amely (helyhez, irodához) kötött és rendszerint napi nyolc órás tevékenységet jelentett – ehelyett mindinkább előnyt élvez a rugalmasság, a hibrid munkavégzés, a munka-magánélet egyensúlyának biztosítása. 

Ú. I.

A munkaközvetítéssel, munkaerő elhelyezéssel foglalkozó cégek, mint például az eJobs, a Best Jobs, vagy személyzeti ügyekkel foglalkozó szakemberek úgy vélik, Romániában az utóbbi két-három évben sokkal nyitottabbá, rugalmasabbá vált a munkamodell: ha 2020 elején Európában nálunk voltak legkevésbé nyitottak a munkaadók a távmunkára, mostanra ez a munkastílus szinte minden tevékenységi területen (természetesen azon foglalkozások esetében, ahol ez egyáltalán megvalósítható) a normalitás egyik formájává vált.

Rugalmasabbak a munkaadók a távmunka tekintetében

Tavaly több mint 30 ezer távmunkát hirdettek meg, amely 29,4%-kal több mint 2021-ben, és 490%-kal több 2019-hez mérten, sőt, idén januárban már meghaladja a 3 ezret a meghirdetett távmunkák száma. Ez annak a jele, hogy e tekintetben a munkáltatók rugalmasak maradtak, de ez a rugalmasság inkább a hibrid, semmint a teljes távmunkarend elfogadásának irányába mutat – vélik. Az eJobs felmérése szerint jelenleg az országban az alkalmazottak 46,1%-a kizárólag a munkahelyéről dolgozik, 18,4% teljes munkaidőben otthonról, a többiek pedig beosztják az otthonról és a munkahelyről végzett tevékenységet a következőképpen: 18,8% a hibrid munkavégzést választotta a munkaadó programbeosztása szerint, 13,7%-nak be kell mennie ugyan a munkahelyére, de szabadon eldönthette, hogy mikor, és alig 3% azoknak az aránya, akik kizárólag gyűlésekre és egyéb találkozókra járnak be a cégszékhelyre. Mindez tehát a munkaadóval egyetértésben kialakított munkamodell rugalmasságát jelzi. Szintén a felmérésben részt vevők nyilatkozatai alapján rámutattak: 57,1% állítja, hogy havonta legalább öt napot dolgozik az irodában, a munkahelyén, 14,3% havonta csak egyszer, 9% kétszer, 7,1% háromszor, 12,4% pedig havonta négy napot dolgozik az irodában.

Vannak hátrányai az otthon végzett munkánakArra a kérdésre, hogy milyen változtatásokat szeretnének idén a munkamódszerükben, a legtöbben (28,3%) azt válaszolták, hogy hibrid munkát szeretnének, de nekik kell eldönteniük, hány napot töltenek az irodában; 23,6% kizárólag otthonról szeretne dolgozni, 20,1% pedig növelné a távmunkában töltött napok számát. Ezzel szemben 1,5% azt tervezi, hogy többet dolgozik majd az irodából, 22,6% pedig úgy döntött, hogy 2023-ban már csak a munkahelyéről fog dolgozni. E két utóbbi esetben a válaszadók 40,4%-a azt válaszolta, hogy ebben a döntésükben teljes mértékben a munkaadójuk elvárásának tettek eleget, 59,6% viszont úgy érezte, már nem kényelmes az otthonról végzett munka és változtatni szeretnének. Vannak olyan hátrányok, amelyekkel a munkavállalók is tisztában vannak, és amelyek miatt sokan lemondtak a kizárólag otthonról történő munkavégzésről. Ilyenek az elidegenedés érzése, a kollégákkal való szocializáció hiánya, a magánélet és a szakmai élet közötti határvonal elmosódása – csak néhány ok, amiért ma azt látjuk, hogy a legkeresettebb munkamódszer nem feltétlenül a távmunka, hanem a hibrid munkamodell.

A munkaerőpiacon nem találkozik a kínálat a kereslettel

Általában a munkaerőpiaci rugalmasság fontosságára világítanak rá a szakemberek, egyfelől a munkaadók tekintetében, hiszen annak érdekében, hogy a már általánossá váló munkaerőhiányt kezelni tudják, egyéb engedményekre is szükség van a részükről. Ide lehet sorolni a munkabért, a szabadságokat, a javadalmazás melletti különféle kedvezményeket, amelyek bérkiegészítésként illetik meg az alkalmazottakat. Másfelől a munkavállalóknak is alkalmazkodniuk kell, továbbá meg kell felelniük a szakmai elvárásoknak is, amelyek hiánya esetükben nagymértékben hozzájárul a nehezebb elhelyezkedéshez. Ezért alakult ki jelenleg a munkaerőpiacon az az ellentmondásos helyzet, hogy miközben nagy a kínálat a munkavállalók részéről – hiszen sokan több hónapja, vagy akár egy éve állástalanok –, mégsem keresik meg őket a munkaadók, hiába van kínálat munkahelyből is. Szakemberek szerint ez azt tükrözi, hogy nem találkozik a kínálat és kereslet. Mert ugyanígy a munkáltatók sem találnak számukra megfelelően képzett személyzetet.   

A munkáltatói rugalmasság olyan kritériummá lépett elő, amelyet a jelöltek figyelembe vesznek, amikor új munkahelyet keresnek. A felmérésben résztvevők 60,9%-a például azt állította, hogy nem lenne alkalmazott olyan vállalatnál, amely nem támogatja a távmunkát vagy a hibrid munkát. 

Prémium tartalom

Ha érdekli a teljes történet, legyen prémium tag vagy ha már az, jelentkezzen be!