Hosszú járvány lesz: 3 év kell a lakosság 70%-os beoltottságához
2012-ben megúsztuk: a tevékről emberre terjedő koronavírus még nem volt kellően adaptált
2012-ben megúsztuk: a tevékről emberre terjedő koronavírus még nem volt kellően adaptált
Vissza

Hosszú járvány lesz: 3 év kell a lakosság 70%-os beoltottságához

Minden bizonnyal a jövő év elején is a koronavírus-járvánnyal fogunk küszködni, még ha időközben sikerül is engedélyeztetni a most készülő oltást, illetve oltásokat. Jelenleg több mint tíz oltóanyag tesztelése már a harmadik kutatási fázisban található, ez pedig azt is jelenti, hogy az illető oltóanyagot hamarosan előkészítik a bejegyzésre. A koronavírus kezelésére főleg két gyógyszert használnak, de egyiküket sem erre fejlesztették ki. Jövő év februárjában és márciusában az esetek számának újabb növekedése várható, de nem ilyen nagy mértékben, mint most – tudhattuk meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) által tizenkilencedik alkalommal megszervezett, a Magyar Tudomány Napja Erdélyben című rendezvénysorozat alkalmával, az EME orvostudományi szakosztálya által lebonyolított online kerekasztal-beszélgetés során, ahol dr. Bódizs György beszélgetett dr. Molnár B. Géza epidemiológussal.

Két ismert kolozsvári orvos, dr. Bódizs György, a kolozsvári Rehabilitációs Kórház orvosigazgatója és dr. Molnár Géza járványügyi szakember fejtette ki véleményét a közel egy éve tartó koronavírus-járványról az EME által megszervezett, a Magyar Tudomány Napja Erdélyben című rendezvénysorozat kapcsán szombat délelőtt.

De honnan is lett ez a vírus?

– Meggyőződésem szerint ez a vírus természetes úton jött létre. A mai koronavírus gyökerei már megtalálhatóak az 1960-as évek végén. Akkor egyedi eseteket diagnosztizáltak, és nem is tulajdonítottak nagy jelentőséget ennek. Az 1990-es évek elején az összes virózisnak, légúti vírusos fertőzésnek az 5-8%-a bizonyult koronavírusos fertőzésnek. 1992–1994 között Kolozsváron mi is követtük. A koronavírus családjának egyes típusairól már 2002-ben bebizonyították, hogy állatról emberre terjednek, és járványos gócokat tudnak előidézni. Az akkor SARS-1-es koronavírus 29 államban jelentkezett egyedi gócokban, majd két év kifutás után a SARS-1 vírus eltűnt. 2012-ben Szaúd-Arábiában jelentkezett újabb koronavírusos járvány. Bizonyították, hogy az a vírus az egypúpú tevék nyálával terjedt, ezért 90%-ban a turistákat érintette. Ez a Mers-koronavírus a mai napig létezik. Mindkét előbbi esetben a vírus nem volt eléggé adaptálódva az emberek megfertőzéséhez. Ahhoz, hogy valakit megfertőzzön, arra van szükség, hogy az illető fajnak legyenek receptor sejtjei, amelyekhez a vírus adaptálódik, és így fejti ki patogén, megbetegítő hatását. Következett 2019-ben a SARS-Cov-2, a mostani, új koronavírus, ami a Covid-megbetegedést okozza, és pandémiás helyzetet kreált az egész világon. A pandémia és a vírus létét nem lehet tagadni. Az egész világon bizonyították, hogy a betegség létezik. A fertőző ágenst, a Sars-Cov-2 vírust izolálták, jellemezték, kiértékelték. Megállapították, hogy hatalmas terjedőképessége van az előző két koronavírushoz képest, ám az elhalálozási ráta sokkal kisebb, mint az előző két vírus esetében. Nincs semmilyen konkrét jel vagy bizonyíték, miszerint biológiai fegyver jelent volna meg, és rosszindulatú kezdeményezés miatt került ki a vírus. Mindenféleképpen elterjedt volna a világban. Mivel az utolsó világjárvány ezelőtt száz évvel történt, ezért nem csoda, hogy nem voltunk felkészülve védőöltözet és orvosi berendezések szempontjából a járványra, hiszen ezek a berendezések gyorsan elavulnak. A romániainál sokkal fejletett egészségügyi rendszerrel rendelkező államok sem voltak felkészülve egy olyan járványra, amire nem létezik sem gyógyszer, sem oltóanyag – kezdte a beszélgetést dr. Molnár Géza.

– Nagyon nehéz megkülönböztetni a Covid-19 klinikai jeleit az influenzáétól. A felső légúti betegségek tünete az orrfolyás, fájó torok, köhögés és lázas állapot. A Covidnál hozzátevődik nagy számban a szaglás és ízérzék kiesése. Patogenetikai szempontból bizonyított: a szezonális virózisok mindegyike 5-7 nap után gyógyul minimális tüneti kezelésekkel, azaz lázcsillapító, gyulladásgátló alkalmazásával, és 99,9% nem hagy semmilyen utólagos következményt. A Sars-2 koronavírusnál bizonyított, hogy bejuthat a központi idegrendszerbe, vesekárosodást vagy tüdőfibrózist okozhat. Ennek a betegségnek a súlyossági indexe sokkal magasabb. A következményeit illetően még folynak a kutatások, újabb aspektusok jelentkeznek – válaszolta Molnár Géza Bódizs György azon kérdésére, miszerint mi a lényeges különbség a koronavírus és a felső légúti megbetegedések között.

Tíz súlyos eset közül kilenc meghal

– A Kolozsvári Rehabilitációs Kórház április közepén alakult Covid-kórházzá, azaz átvettük más kórházaktól a diagnosztizált és a kezelés első napjain túl levő betegeket és folytattuk a kezelést. Közel 1000 beteget kezeltünk ebben a periódusban. Június-júliusban rövid szünet következett, majd augusztus 6-tól újra Covid-kórház lettünk. A kórház normális befogadóképessége 400 ágy, de Covid-kórházként csak 80-90 beteget tudunk ellátni. A személyzet szempontjából is nehézséget okoz a védőfelszerelés, amelynek még a viselése is stresszelő, a betegekkel való kontaktus is óriási bátorságot igényel. A kórházban dolgozók többsége egymástól és nem a betegtől kapja el a fertőzést, mert a védőfelszerelést viselni kell. Most főként azok a betegek kerülnek ebbe a kórházba, akik a tüdőgyulladás és több szervi betegség fázisában vannak. Sajnos, tíz súlyosabb eset közül kilencet nem tudnak meggyógyítani. Az idősek betegségei, mint a diabétesz és a szívbetegség megnehezíti az orvosok dolgát, és mivel specifikus kezelés nincs, a sikeres kezelések aránya elég alacsony az idősek esetékben. Azok a betegek, akiknél a Covid miatt tüdőgyulladás vagy más súlyos betegségforma alakul ki, antivirális szereket kapnak, ám egyik sem a koronavírus kezelésére kidolgozott gyógyszer, de itt is hasznosíthatóak. Ezeknek a gyógyszereknek a jótékony hatása kevésbé látszik, ám sok a mellékhatásuk, mint például a hasmenés vagy szívritmuszavar, de egyelőre nincs jobb hatású gyógyszer. A betegség csakis az oltóanyaggal lesz megelőzhető. Az orvosok tapasztalata az, hogy a fertőzöttek 80%-nál csak enyhe tünetek vannak, 15%-nál észleltek tüdőgyulladást, 4-5% pedig súlyos többszervi elégtelenséget, halált okoz – magyarázta dr. Bódizs György.

Molnár Géza epidemiológussal (balra) Bódizs György, a Covid-kórház orvosigazgatója beszélgetett / forrás: YouTube– Ma nem létezik sem oltóanyag, sem specifikus gyógyszer. Amit most használnak, annak mellékhatásai vannak. A fertőzöttek 80-85%-a abszolút tünetmentes, de ők is fertőző forrást jelentenek. Az egyetlen lehetőség a megelőzésre, elkerülésre az egyén viselkedése és az egyéni védelem, ami a sebészeti maszk viselésében és a fizikai távolságtartásban nyilvánul meg. A maszk korrekt viselése 60-70%-ban megszűri a vírus bejövetelét. Ügyeljünk a fizikai távolságtartásra, kerüljük a nagy közösségeket, a zárt rendszert. Az utóbbi 14 napban valamelyes enyhülés, stagnáló állapot, temperálódó plató jelentkezik egész Romániában. Most Románia egésze érintett, nem úgy, mint az első hullámban, ahol kiugró területi gócok voltak – tette hozzá Molnár Géza.

A vírust az orvosoknak is tanulniuk kellett

– Tavasszal a két hónapos sürgősségi helyzet elrendelése jól jött, így elkerülhetővé vált a felkészületlen egészségügyi rendszer hirtelen leterhelése, de az izolációs intézkedések „meg is bosszulták” magukat: ha a kontaktok felderítése nem jó, és sajnos nem jó, akkor a járványügyi ankétokat, kivizsgálásokat nem tudják megejteni. Túlzásnak tartom a teljes tanügyi letiltást. Engedélyezni kellett volna az oktatást ott, ahol lehet. Az egészségügy szempontjából az izoláció, a lakosság szempontjából a viselkedési mód a legfontosabb. Az intézkedéseket differenciáltan, a helyi közösségekre kellene meghozni, és az önkormányzatokra kell bízni bizonyos intézkedéseket. Ismeretlenül is értékelem a Kolozs megyei prefektus kiállását, aki még „nem zárta le” Kolozsvárt – hangoztatta dr. Molnár Géza.

Bódizs György szerint ezt a vírust az orvosoknak is meg kellett tanulniuk, hiszen az egyetemen nem volt erről szó. A PCR-tesztelést nem a koronavírus, hanem a genetikai betegségek kimutatására fejlesztették ki, drága és lassú, tömegek esetén nehéz alkalmazni, megterheli az egészségügy költségvetését, ezért másféle tesztelésre van szükség.

Az oltóanyagot illetően Molnár Géza elmondta: az illetékes szakmai szervnek engedélyeztetnie kell az oltóanyagot, de ezt csak azt követően teheti meg, ha bebizonyosodott, hogy az oltóanyag nem okoz másodlagos jelenséget, ami ellenjavallná az oltás tömeges elvégzését. A koronavírussal kapcsolatosan teljesen új, eddig nem használt technikával előállított oltóanyagról van szó. Szükség lenne a 6 hónapig, vagy akár 1 évig tartó tesztelésére, a beoltottak állapotának követésére. Jogilag és etikailag egy oltóanyagot csak akkor lehet tömegesen beadni, ha azt törzskönyvezik, az állam és a szakmai hatóság felelősséget vállal érte.
– Ne reméljük, hogy a még hosszan tartó terjedési periódus egyik napról a másikra megszűnik, a lakosság 70%-os beoltottságához három évnek kell eltelnie. Még ha lesz is oltás, nem minden országban lesz kapható. Helyi járványgócok lesznek, ugyanolyan súlyossági indexszel, mint most, ezért fel kell készülnünk még egy hosszú lejáratú járványhelyzetre. Valószínűnek tartom: ha lesz influenza, akkor december végén, januárban várható, de aztán február-márciusra a koronavírusos megbetegedések számának újabb emelkedése várható, de nem ilyen nagy mértékű, mint most. A betegek újrafertőződése minimális és elhanyagolhatóan kevés, a személy ellenállóképességétől és szervezetétől függ – összegzett dr. Molnár Géza.


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Oltásbizottság: több mint 300 ezren ...
A miniszterelnöknek is beadták a ...
Komoly műszaki gondok a ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ