Hogyan válhatna még fejlettebbé Kolozsvár?
Amerikai és hazai kutatók vizsgálták a város IT-szektorának erősségeit
Amerikai és hazai kutatók vizsgálták a város IT-szektorának erősségeit
Vissza

Hogyan válhatna még fejlettebbé Kolozsvár?

Arra a kérdésre kereste a választ a BBTE Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karának munkatársa két amerikai kutatóval, a Michigani Állami Egyetem munkatársaival közösen, hogy valójában mennyire fejlett Kolozsvár. A kutatók a város fejlődésében szervesen közreműködő gazdasági, közigazgatási, felnőttképzési és oktatási intézmények fejlettségi szintjét elemezték, miközben megpróbálták feltérképezni, hogy milyen viszonyt tartanak fenn egymással és a nemzetközi szereplőkkel, eredményeiket a Technology in Society szaklapban közölték. A tanulmány szerint, noha a város információs és kommunikációs technológiai szektora rohamosan fejlődik, Kolozsvár még rendkívül távol áll attól, hogy erős, innovációvezérelt IT-központként tartsák számon. És ez mindaddig nem is következhet be, míg nem tudja megtartani startupjait, vagy működőképes nem lesz a helyi intézmények közötti kommunikáció, kapcsolat.

Kolozsvárt szeretik Románia Silicon Valley-ként, kulturális, egyetemi, innovációs fellegváraként számontartani, emlegetni, viszont gyakran túlértékelik, és a hírverés, magasztalás mértéke nem arányos a fejlődés, fejlettség mértékével. Az tény, hogy Kolozsvár dinamikusan fejlődik, fellendítését pedig már kezdik tudatosan szervezni és tervezni, ezért a nyugati szemléletmód, értékrendszer szerint próbálják vezetni, de még messze áll attól a fejlettségi szinttől, amit neki tulajdonítanak. A városimázst „bevonták mázzal”, az alapot pedig csak most öntik hozzá. Fejlesztik, bővítik a települést, a hibáit pedig nemcsak tessék-lássék módon orvosolják, hanem a problémás elemeit kicserélik, feljavítják. Úgy tűnik, Kolozsvárt elkezdték hosszú távú tervek szerint építeni, nem pedig a következő választásokig látványosan teljesíthető meggondolások alapján irányítani. Az irányításba a helyieket is bevonják, a döntéshozatalba pedig a helyi egyetemek szakemberei is beleszólhatnak. A város közelít a neki tulajdonított fejlettségi szinthez, de még évtizedeknek kell eltelnie ahhoz, hogy az ennek megfelelő teljesítményt nyújtsa.

A Michigani Állami Egyetem két kutatója, Peilei Fana, valamint Roger E. Hamlinb és Nicolae Urs, a BBTE Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karának munkatársa a város fejlődését vizsgálta, a Kolozsvár fejlődésében szervesen közreműködő gazdasági, közigazgatási, felnőttképzési és oktatási intézmények fejlettségi szintjét, illetve egymással és nemzetközi szereplőkkel fenntartott viszonyát vette górcső alá. A vizsgálat során a 2013 és 2018 közötti időszakra vonatkozó gazdasági, népesedési, oktatási és közigazgatási adatcsomagokat dolgoztak fel, illetve interjúkat készítettek azon ágazatok képviselőivel, amelyek érintettek voltak a város fejlesztésében. 

A kutatás egyik újdonsága abban áll, hogy egy kelet-közép-európai, feltörekvő gazdaságú város vizsgálatára vállalkozik, míg a szakirodalom, kevés példától eltekintve, a fejlett gazdaságokra összpontosít. Noha Románia gazdasága alapvetően tényezővezérelt, vagyis a viszonylag olcsó munkaerőre alapoz, vannak olyan gazdasági ágazatok bizonyos feltörekvő városokban, amelyek innovációvezéreltnek tekinthetők. Ide tartozik például az ITC (információs és kommunikációs technológia)-ágazat Kolozsváron, amely különösen erős. Ahhoz, hogy a tényezővezérelt gazdaságot felválthassa az innovációvezérelt gazdaság, erős és stabil kapcsolathálóra van szükség a fejlesztésben érdekelt helyi szereplők között, illetve a nemzetközi vállalatok és intézmények irányába egyaránt. Ezen az úton indult el Kolozsvár is, viszont még messze áll attól, hogy erős innovációvezérelt várossá váljon.

Kolozsvár több szempontból is előnyös helyszín a nagyvállalatok számára

 

Kolozsvár és Kelet-Európa általában megerősödött az információs és kommunikációs technológia terén, és a világ egyik fontos IT-szolgáltatás-kiszervezési régiója lett, azaz olyan terület, ahova a nagyvállalatok kiszervezik a munkát. Hasonló területként tartják számon Dél-Ázsiát, Latin-Amerikát, Délkelet-Ázsiát is. 
A tanulmány szerint a kolozsvári IT-szektor erősödése a 2000-es évek végére tehető, az EU-s csatlakozás utánra, amikor a külföldre vándorolt szakemberek jelentős része tapasztaltabban hazatért. A város titka a jól képzett, de mégis olcsó munkaerőben és az erdélyi munkaetikában rejlett, de az időzóna sem volt utolsó szempont. Persze komoly kihívást jelentett az ágazat számára a versengés a jó szakemberekért, vagy éppen a többi feltörekvő kelet-európai IT-központ, mint Mala Polska, Szófia, Belgrád vagy ukrajnai városok. 
Ám az IT-szektor erősödése nem vonja maga után azt, hogy innovációvezérelt várossá váljon Kolozsvár, hogy a várost erős IT-központként tartsák számon – hangsúlyozza a tanulmány. A helyi szereplők közti erős és stabil kapcsolatháló például még nem épült ki, nagyon kezdetleges fázisban van. A kapcsolatháló kiépítéséhez szükséges szereplők némelyike már megtalálható a városban – például a sok IT-cég, a jó szakembereket képező neves egyetemek, a középvállalkozásokat és IT-klasztereket támogató helyi vezetés –, ám az elemek közti kapcsolat nem megfelelő. Többet kellene együttműködniük ahhoz, hogy a város még gyorsabban fejlődjön. A tanulmány emellett kiemeli, hogy már van példa olyan fórumokra, amelyek kapcsolatot teremtenek a helyi vállalkozók, valamint a nagy és kis cégek és a városvezetés között, de számuk egyelőre elenyésző, ezért hatásuk is jelentéktelen. 

A város fejlődését gátolja az is, hogy az egyetemi képzések nincsenek összehangolva a munkaerőpiaccal. Az már más kérdés, hogy az egyetemnek, a kutatásnak a piac kiszolgálása a feladata vagy sem. A tanulmány szerint az egyetemek működése hiábavaló, ha az általuk képzett munkaerő és a munkaerőpiaci elvárások, a kutatócsoportok eredményeinek hatása és az ipar szükségletei nincsenek összehangolva. 

A kutatók eredményei szerint tovább lassítja Kolozsvár fejlődését az, hogy nem képes startupjait megtartani, s noha az ország összes startupjának jelentős része a megyeközpontban található, az nem tesz eleget annak, hogy megfelelő fejlődési keretet biztosítson számukra. Ezért találni kolozsvári fejlesztéseket például Szófiában – emeli ki a tanulmány. Emellett a kutatók rámutattak, arra is volt példa, hogy nagy cégek vásároltak fel startupokat, ám a sikeres fejlesztő nem biztos, hogy további startupok fejlesztésébe, támogatásába fektet. 
Gátolja a fejlődést az is, hogy a város többszintű intézményi nyomás alatt áll, hatást gyakorol rá az EU, a román kormány, a regionális vezetés, a megyei tanács és a helyi önkormányzat is. 

A szerzők azonban több előnyös oldalát is kiemelik a városnak. Úgy vélik, Kolozsvárnak számos olyan jellemzője van, amely hozzásegítheti ahhoz, hogy Románia leginnovatívabb városa legyen. A város IT-ágazata fejlett, dinamikus és hozzáértő, a nagyvállalatok pedig tovább fogják kiszervezési helyszínként használni. A munkavégzés kiszervezése pedig hozzájárul más ágazatok fejlődéséhez. A nemzetközi szereplők és a helyi vállalatok által létrehozott kapcsolatháló egészséges támogatást és tapasztalatcserét kínál. A nagyvállalatok nem mondanak le a régióban való működésükről, még ha növelni is kell a fizetéseket, mert a város számos előnyt – fiatal, jól képzett munkaerőt, nyugatihoz hasonló kultúrát vagy magas életszínvonalat – kínál számukra. Ezek pedig túltesznek az olcsó munkaerő által biztosított értékeken. 

A tanulmány rámutat: a helyi és külföldi vállalatoknak, az egyetemeknek, a helyi önkormányzatnak és a civil szférának kell összefognia ahhoz, hogy a város előnyeit kiaknázza, és hátrányait – az alacsony vállalkozói kedvet, az egyetemek és a munkaerőpiaci elvárások közötti eltéréseket, az IT-szakemberek hiányát a városvezetésben, a helyi szereplők közti együttműködés lassú szerveződését – kiküszöböljék. 

A szerzők néhány ajánlást is megfogalmaznak, szerintük a fejlődést támogató/fenntartó infrastruktúrát tovább kell építeni a helyi közigazgatási szervek, főleg a polgármesteri hivatal aktívabb bevonásával. Az erre irányuló erőfeszítések szorosabb kapcsolatokat eredményeznének a helyi vállalkozások és intézmények között, és elősegítenék ezek hosszú távú, fenntartható fejlődését. Fontos lenne továbbá megkönnyíteni a startupvállalkozások pénzügyi és humán erőforrásokhoz, valamint ingatlanokhoz való hozzáférését, így nagyobb eséllyel maradhatnának fenn, illetve a városban ezek a gazdasági fejlődés szempontjából igen fontos projektek.


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Kolozsvár: öt új koronavírusost vettek ...
Bezárkózva
Virtuális életünk valós bajai

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ