Hogyan tovább?

Hogyan tovább?
Mire ez a cikk megjelenik, addigra – remélhetőleg – mindenki tudja már, milyen döntést hoztak a hatóságok az iskolák nyitva tartásáról azokon a településeken, ahol a fertőzési mutató meghaladta a hat ezreléket. Többféle elképzelésről is szó volt, elhangzottak pró és kontra érvek a javából egyik vagy másik szcenárió érdekében-ellenében. Tény: nehéz okosnak lenni, mindenki számára méltányos, elfogadható megoldást kigyöngyözni a jelenlegi körülmények között.

Vegyük sorra a forgatókönyveket. Lássuk, mi lenne, amennyiben hétfőtől teljes mértékben bezárnák az iskolákat a hat ezrelék feletti településeken. Vagy milyen következményekkel járna, ha csak az elemisták és a végzős osztályok mehetnének hétfőtől iskolába. De ne hagyjuk ki azt a lehetőséget sem, hogy minden marad a régiben, és minden korosztály folytatná tanulmányait óvodában, iskolában.

Be kell vallanom: egy ideig határozottan az volt a véleményem, hogy a jelenlegi járványügyi mutatók közepette egyik megoldás sem jó. Ha újból online oktatásra térnek át az iskolák a hat ezreléknél nagyobb fertőzési mutatót regisztráló településeken, akkor az egyáltalán nem kedvez az elemistáknak. Minden szülő, pedagógus pontosan tudja, hogy az elemi osztályoknak van a legnagyobb szükségük arra, hogy a gyerek naponta iskolába járjon, és a tanítónő irányítása alatt tanuljon írni, olvasni, számolni. Hasonlóképpen a végzős osztályok számára is fontos, hogy osztálytermi oktatásban részesüljenek. Így jobban összpontosítanak a gyerekek, nem vonja el annyi minden más a figyelmüket. Egyelőre nincsenek pontos kimutatások, elemzések arról, hogy az iskolakezdés óta koronavírusban megbetegedett gyermekek és pedagógusok azért kapták el a kórt, mivel az illető tanintézetben nem tartottak be valamilyen óvintézkedést. Meg vagyok győződve, hogy egy tanintézet, amely kicsit is törődik tanulói és munkatársai egészségével, jó hírnevével, minden hatósági intézkedést betart.

Látva azonban a napról napra növekvő esetszámokat, kicsit elbizonytalanodom. Mindig is a jelenléti oktatás híve voltam és vagyok – amíg nem veszélyezteti a gyerekek egészségét. A jelenlegi körülmények között azonban az iskola hiába tartja be a legszigorúbban az intézkedéseket, a járvány természetéből fakadóan teljesen nem zárható ki, hogy a diákok és a tanerők egymásnak átadják az immár sokkal jobban fertőző és egyre inkább a fiatal korosztályt „célzó” vírust. Az iskola pedig nem vállalhatja ennek az ódiumát.

Úgy tűnik, nem csak mi, szülők, tanárok vagyunk ennyire bizonytalanok. A tanügyminisztériumnak és az egészségügyi tárcának nem utolsó percben kellene azon töprengenie, hogy vajon miért is mondtak egyáltalán hat ezreléket és akkor most azt hogyan lehetne visszacsinálni. Elvártuk volna, hogy legkésőbb péntek reggel, a hét utolsó iskolanapján közöljék az iskolák nyitva tartására vonatkozó, hétfőtől érvényes intézkedéseket. Még akkor is, ha ezeket az újdonságokat a tévé, a rádió és a közösségi portálok segítségével bármikor közzé lehet gyorsan tenni, és a hétfő reggeli iskolakezdésig már mindenki tisztában van a hogyan továbbal. A pontos és időben megejtett tájékoztatás egyben annak is a jele, hogy „odafönt” urai a helyzetnek, tudják, mit csinálnak. Vagy mégsem?