Hogyan hat a környezet a testtollak szerkezetére
A vízi madárfajok esetében rövidebb a pihés tollszakasz
A vízi madárfajok esetében rövidebb a pihés tollszakasz
Vissza

Hogyan hat a környezet a testtollak szerkezetére

„Tudjuk, hogy a vízimadark esetében a testtollak a hőszigetelésben és a vízhatlanításban egyaránt szerepet játszhatnak. Azonban alig tudunk valamit arról, hogy ezeknek a tollaknak a fajonkénti széles alaktani változatossága hogyan viszonyul a környezeti adottságokhoz” – állítja az a kutatócsoport, amely döntőrészt a BBTE biológus oktatóiból és diákjaiból alakult a Manchasteri Egyetem és a Debreceni Egyetem közreműködésével.

A Babeș–Bolyai Tudományegyetem Magyar Biológia és Ökológia Intézetének munkatársaiból (Osváth Gergely, Pap L. Péter, Vágási I. Csongor, Vincze Orsolya) és diákjaiból (Daubner Timea, Werkele Beatrix) szerveződött EvolEcol Kutatócsoport és külföldi partnerei által készített tanulmány összefoglalója.

A kutatók 194 Európában honos madárfaj testtollait hasonlították össze törzsfejlődési szempontból. A kivétel nélkül elpusztult egyedektől származó tollakat öt tulajdonság alapján vizsgálták: 1. a testtoll teljes hossza (melyet a cséve és a rachis együttesen ad ki), 2. a tollzászló (vagy disztális szakasz) hossza, 3. a toll pihés részének (vagy proximális szakaszának) hossza, 4. a toll ágsűrűsége, 5. végül pedig a tollzászló ágacskasűrűsége. Összefüggéseket kerestek a testtollak alaktani változatossága és a madarak testtömege, táplálkozási szokásai, valamint olyan környezeti tényezők között, mint a vízi vagy szárazföldi élőhely, a telelési időszak legalacsonyabb vagy a költési időszak legmagasabb hőmérsékleti értéke, a fellelhető táplálék proteintartalma.

Az összehasonlító vizsgálatok során a kutatók végül az alábbi következtetéseket vonták le: a testtollak teljes hossza nagyobb a szárazföldi madaraknál, mint a vízi madárfajok esetében, mivel utóbbiaknál rövidebb a pihés tollszakasz. A rövid pihés tollszakasz a vízimadarak esetében valószínűleg azzal az igénnyel magyarázható, hogy ezen fajok szabályozni tudják a tollazatba szoruló levegő mennyiségét, és így a vízfelszínen való lebegés mértékét. Ezzel szemben a tollzászló vízimadarak esetében tapasztalt nagyobb ágacskasűrűsége a vízhatlanításban játszik kiemelt szerepet. A kutatás kimutatta továbbá, hogy azon madárfajok esetében, amelyek alacsonyabb hőmérsékletű életterekben honosak, hosszabb a pihés tollszakasz, alacsonyabb az ágsűrűség és a tollzászló ágacskasűrűsége. Az adatok azt sugallják, hogy a meleg környezetben élő fajok esetében a tollazatnak csekély szerep jut a hőelnyelés csökkentésében. A kutatás eredményei alapján a testtollak alaktani változatosságára nem gyakorol jelentős hatást a költési időszak legmagasabb hőmérsékleti értéke vagy a táplálék proteintartalma.

A tanulmány szerzői hozzáteszik: érdemes volna kiszélesíteni a képet a teljes tollazat sűrűségének, valamint egyéb rétegeinek a komparatív szempontú vizsgálatával.

 

 


EZ ÉRDEKELHETI
SMART ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Koronavírusos a Kolozs Megyei ...
Két nap alatt 2533 új eset és 75 ...
Parkoló autókat rongáltak meg a ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ