Hetvenöt éve hiúsult meg Horthyék kiugrási kísérlete
Vissza

Hetvenöt éve hiúsult meg Horthyék kiugrási kísérlete

Hetvenöt éve, 1944. október 15-én tett sikertelen kísérletet a második világháborúból való "kiugrásra" Horthy Miklós kormányzó. A román mintára eltervezett, de rosszul előkészített akció kudarcba fulladt, Horthyt a németek lemondatták, és megkezdődött a nyilasok rémuralma.

Horthy Miklós kormányzó és bizalmasai már az első német vereségek után tapogatózni kezdtek az angolszászokkal kötendő különbéke iránt, de az 1942 márciusában kinevezett Kállay Miklós kormányfő "hintapolitikája" nem vezetett eredményre. A manőverekről tudomást szerzett németek 1944. március 19-én - miközben Horthy Ausztriában Hitlerrel tárgyalt - megszállták az országot. A törvényesség látszatának megőrzése érdekében a kormányzó helyén maradhatott, de a kormány élére a németbarát Sztójay Döme került, és minden téren meghatározó lett a német irányítás.

Miután 1944 nyarának végén az elkerülhetetlen német vereséget látva a románok átálltak az antifasiszta koalíció oldalára, Horthy is cselekvésre szánta el magát. A kormány élére augusztus 29-én bizalmasát, Lakatos Géza vezérezredest nevezte ki, a kiugrási előkészületeket a kormányzó fia, ifjabb Horthy Miklós vezette "kiugrási iroda" koordinálta. Horthy kénytelen-kelletlen beletörődött abba a gondolatba is, hogy nem az angolszászokkal, hanem a szovjetekkel kell tárgyalásokba bocsátkoznia.

A Koronatanács szeptember 10-i ülésén bejelentette, hogy fegyverszünet akar kötni a Szovjetunióval, s szeptember 28-án - miközben a Vörös Hadsereg már a trianoni határok közé szorított Magyarország területén nyomult előre - Faragho Gábor vezérezredessel az élén delegációt menesztett Moszkvába. A szovjet fővárosban október 11-én írták alá az előzetes fegyverszüneti egyezményt, melynek értelmében Magyarország kiürít minden, 1937. december 31. után megszerzett területet és azonnal hadat üzen Németországnak. A szigorúan titkosnak szánt küldetés híre azonban nem maradt titkokban a németek előtt: értesüléseiket a legfelsőbb körökből - egyebek között a kiugrási iroda egyik munkatársától - szerezték, s ők a kormányzónál alaposabban készültek fel a kiugrási kísérletre.

Horthy egyre halogatta a Moszkvában aláírt egyezmény végrehajtását. Amikor a szovjetek október 14-én 48 órás ultimátumot fogalmaztak meg, rászánta magát a cselekvésre, de a proklamáció időpontjáról még a két magyar hadsereg vezetőit sem tájékoztatta. A szervezésbe csak az utolsó pillanatokban bevont Vörös János vezérkari főnök azt javasolta, Horthy utazzon Husztra, hogy személyes jelenlétével biztosítsa a hadsereg lojalitását, de az ebben - mint kiderült tévesen - bízó agg kormányzó ezt feleslegesnek tartotta és elutasította.

Másnap, 1944. október 15-én reggel a Horthy terveivel tisztában lévő németek hamis üzenettel titkos találkozóra hívták Horthy fiát, aki a kiugrási irodát vezette, és egy szőnyegbe csavarva elrabolták. Nagyjából ekkor zajlott a Várban a Koronatanács ülése, amelyen Horthy bejelentette, hogy fegyverszünetet kért a szovjetektől. A kormány támogatta a kormányzó álláspontját, ekkor mondta Lakatos Géza miniszterelnök: Ugrást csináltunk a sötétbe...

A rádióban többször beolvasták a kormányzó proklamációját, amelyben - részletezve a német megszállás következményeit - bejelentette, hogy mivel a németek az országot meg akarják fosztani szabadságától és függetlenségétől, a fegyverszünet mellett döntött. Horthy felhívta az ország polgárait, kövessék őt "a magyarság megmentésének áldozatos útján". Horthy délután egy órakor Edmund Veesenmayer német követtel (lényegében Hitler magyarországi helytartójával), majd Rudolf Rahnnal, Hitler különmegbízottjával tárgyalt, és közölte elhatározását.

A "kiugrás" órák alatt kudarcba fulladt. Horthy a háborúból való kilépést pusztán katonai ügynek tekintette, s abban bízott, hogy a honvédség vezetői teljesítik parancsait, eszébe sem jutott, hogy a dédelgetett tisztikar cserbenhagyhatja. A csapatokat azonban váratlanul érte a proklamáció, a tábornoki kar nagy része németbarát volt, rokonszenvezett a nyilasokkal is, és rettegett a szovjetektől. Így a titkos hadparancs mellé azt lényegében semlegesítő utasításokat adtak alárendeltjeiknek, s mivel a németekkel való szembefordulásra parancs nem hangzott el, a hadsereg nem mozdult. Magyar katonák csak a Várban szálltak szembe a németekkel, de aztán a Horthyhoz lojális testőrség is parancsot kapott a tüzelés beszüntetésére. A néhány órás "üresjárat" után a magyar csapatok és a karhatalom jelentős része a németek mellé állt, az irányítást nyilas tisztek vették át. Az ellenállással próbálkozó parancsnokokat kivégezték, vagy leváltották és letartóztatták, a főváros stratégiai pontjait német csapatok szállták meg.

Október 15-én este a rádióban beolvasták a német követség védelmét élvező Szálasi Ferenc előre elkészített kiáltványát, amelyben a nyilas "nemzetvezető" bejelentette a hatalom átvételét és a háború folytatását. Az elrabolt fiával zsarolt Horthy Veesenmayer nyomására másnap visszavonta előző napi proklamációját, kinevezte Szálasit a "nemzeti összefogás kormányának" miniszterelnökévé, és lemondott a kormányzóságról. A volt kormányzót 17-én Németországba szállították, s ezzel véget ért a negyedszázadig tartó Horthy-rendszer.


EZ ÉRDEKELHETI
MÁSKÉP(P) ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

A román biztosjelölt megkapta a ...
Júniusban úszik legközelebb Mányoki ...
VIDEÓ - Befejezték a Mátyás király ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ

  • A “mi” Orbánunk
  • Illyés Gergely: Stratégiailag az USR ...
  • Délutáni oktatás: iskola- és ...
  • A kisebbik rossz
  • Egy héttel korábban startol idén a ...