Helyreállították a Státus-ház megcsonkított keresztjét
Jelképes, hitmegerősítést is szolgáló történelmi jóvátétel
Jelképes, hitmegerősítést is szolgáló történelmi jóvátétel
Vissza

Helyreállították a Státus-ház megcsonkított keresztjét

Kellemes meglepetésben lehetett részük mindazoknak, akik az utóbbi napokban a Szentegyház utca főtéri bejárata környékén a magasba emelték tekintetüket: a felállványozott baloldali palotasor saroképületének impozáns kupolájára visszahelyezték a keresztet, ami eddig csak a vele szembeni, azaz jobboldali épületen volt látható, miután az az épületsor a Szent Mihály-plébánia tulajdonát képezi.

Biró Béla plébánossága idején, 1895. december 13-án a Szent Mihály-plébánia egyháztanácsának ülésén vetették fel a javaslatot, hogy a Szentegyház utca és a Főtér sarkára „palotákat” építsenek, erre bizottságot alakítottak és az akkor éppen Kolozsváron tartózkodó Alpár Ignác budapesti építészt – akinek érdeme a vármegyeháza, a kincses város mai városházának felépítése is – kérték fel a tervek elkészítésére és az építkezés kivitelezésére. Az építész a paloták előzetes tervét 1896-ra már el is készítette, egy év múlva pedig megvásárolták a lebontásra ítélt épületeket.

Szinte hihetetlenül rövid idő alatt, 1898 és 1900 között fel is építették a ma Státus-házakként ismert főtéri palotákat, s ezzel a városnak lehetősége nyílt arra, hogy a Szentegyház utcát meghosszabbítsa a főtérig.

A kommunista hatóságoknak, hatalmuk jeleként, egyik tennivalója a kereszt eltávolítása volt, amit végül – valószínűleg félve a kupolaszerkezet sérülésétől – „csak” megcsonkítottak: a függőleges részét meghagyták.

Vízi Zakariás, a kolozsvári Mária Szeplőtelen Szent Szíve egyházközség esperes-plébánosától, az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány igazgatótanácsának elnökétől megtudtuk: az 1948-ban államosított Szentegyház utca 1–3. szám alatti épületek visszaigénylési keresetét elutasították, így csak az 5. szám alatti rész van az egyház tulajdonában, amelyben a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Kar működik. Most pedig az 1–3. szám alatti paloták visszaszolgáltatását azzal az indoklással tagadták meg, hogy azokról a Státus lemondott, mert nem tudta fizetni az utánuk esedékes adót az államnak.

Mindezek ellenére az említett – a Polgármesteri Hivatal tulajdonában álló – épületek javítását vezető Guttmann Szabolcs műépítész, a történelemtudományok doktora felelősségtudatának és szakmai hozzállásának köszönhetően történelmi jóvátételnek vagyunk tanúi, amit ugyanakkor hitmegerősítő jelnek kell tekintenünk.

A műépítész elmondta: feladatunk ennek a két épületnek a restaurálása, azok után, hogy megszűnt a peres viszony és a város tulajdonában maradtak.

– Megpróbáltuk a város vezetőinek figyelmét felhívni arra, hogy ezek az épületek többet érdemelnek, mint hogy szociális bérlakásoknak adjanak otthont. Sajnos, ezt – hogy funkcióváltás történhessen – nem sikerült mind a mai napig érvényesíteni, annak ellenére, hogy a 3. szám alatti pincében komoly régészeti feltárásokat végeztünk, ami egy inszitu bemutatást érdemelne – fogalmazott a műépítész. Ennek ellenére sikerült a két épület teljes infrastruktúráját felújítani, új hőközpontot beszerelni, a külső homlokzatokat felújítani, illetve a belső közterek (előcsarnok, lépcsőház) láthatóvá tenni. – Most például már az 1. szám lépcsőházának eredeti díszítő festése tárul elénk, a lépcsőház fölötti mennyezeti felületet, illetve az összes eredeti nyílászárót restaurálták már. A homlokzatdísz egyik különleges eleme a sarokkupola, ami eredetileg cinklemezből készült, most pedig ugyancsak előre patinált cinklemez felhasználásával restaurálják. Ennek tetején látható a visszaállított kereszt, aminek eddig csak a függőleges eleme volt meg. Mindezért köszönet illeti a szakértő csapatot, a tervezőtől a kivitelezőig – nyomatékosította Guttmann Szabolcs.


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Németh Zsolt: Tusványos a nemzeti ...
Esők is viharok váltják a kánikulát
A Fellegvár is a kolozsvári turisztikai ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ