Hat kiváló hangszeres összetanakodék...

Hat kiváló hangszeres összetanakodék...
Szerencsére az idei Kolozsvári Zenei Őszön is fellépett az Arcadia vonósnégyes, amely mindig osztatlan sikert arat. Nem is csoda, hiszen a kolozsvári zenészekből álló együttesről európai rangos zenei szaklapok is ódákat zengenek koncertjeik és lemezfelvételeik alkalmával. Éppen ezért nehéz az eddigi méltatásokat fokozni. A legjobb az, ha szép csendben leülünk a koncertteremben, és csak hallgatjuk a gyönyörűen előadott műveket.

Amellett, hogy az Arcadia vonósnégyes teljesítménye mindig tökéletes, koncertjeiken ritkán hallható, úgynevezett zenei csemegék szerepelnek. Így volt ez október 13-án is a Gh. Dima Zeneakadémia stúdiótermében.

Arnold Schönberg (1874–1951) Megdicsőült éj című vonósszextettje romantikus programzenei alkotás, amely később a zeneszerző egyik legnépszerűbb alkotásává vált. Az egytételes mű Richard Dehmel (1863–1920) német író-költő Az asszony és a világ című verséből ihletődött. A vers témája még ma is ellentéteket generálhat: egy férjes asszony egy „megdicsőült” éji sétán bevallja férjének, hogy más férfi gyermekét hordja a szíve alatt, ám a férj ezt nagyvonalúan és örömmel veszi tudomásul. Megnyugtatja feleségét, hogy „a gyermek, kit tested visel / ne legyen lelkeden teher /…/ tested lakóját beragyogva / megszülni nekem tőled fogja”. Schönberg ezen korai művére a líraiság és a késői romantika gazdag kromatikája jellemző. A szabad formájú műben a megbocsátó szerelem diadalának lehetünk tanúi. Schönberg kijelentette: műve a természet leírására és az emberi érzések kifejezésére törekszik. Ez a Kolozsváron ritkán hallható mű az Arcadia vonósnégyesnek – Ana Török elsőhegedű, Răsvan Dumitru második hegedű, Traian Boală, Török Zsolt csellóművésznek –, továbbá a vendégművész Király Erzsébet brácsaművésznek és Ştefan Cazacu csellóművésznek köszönhetően hangzott el méltó tolmácsolásban.

J. Brahms B-dúr szextettjére is a líraiság a jellemző. Az első tétel könnyed témáját először a bársonyos hangszínű csellókon hallgathattuk meg. A második tétel dalszerű témája után a scherzo és a rondotétel üde és friss témája bűvölte el a közönséget.

A kamarazene-együttesek teljesítményének értékelésekor az összjáték megítélése, illetve méltatása fontos, ám most nem hagyhatjuk figyelmen kívül a hat előadó egyéni hozzájárulását. Mind a Schönberg-, mind a Brahms-mű olyan hangszeres technikát, zenei stílusismeretet és muzikalitást feltételez, amelyet csak kivételes képességű zenészek birtokolnak. A műélvezet mellett örüljünk annak, hogy Kolozsváron létezik Arcadia, amely a nemzetközi hírnév birtokában sem feledte el a várost, ahol született.