Ha szeptember, akkor sportolimpia
Vissza

Ha szeptember, akkor sportolimpia

„Egy isteni adottság az, hogy valaki szeret játszani és tud komolyan játszani.” Kulcsár Győző

Újabb sportolimpia Kolozsváron – ismét az ünnepi hangulat és magyar szó ragyogta be a Hațieganu sportparkot és környékét. Ott, ahol száztizenöt éve Somodi István az olimpiára készült! Ott, ahol megannyi kiváló atléta edzett az elmúlt kilencven évben.

Nagy öröm ez mindnyájunk számára, hogy az elmúlt száz év sem törte meg az erdélyi magyar fiatalság lelkesedését a sport iránt, és kiváló sportembereknek köszönhetően Erdély amatőr sportolóinak vetélkedőjét immáron negyedik alkalommal szervezhette meg az RMDSZ és a Communitas Alapítvány.

Úgy érzem, ez a rendezvény otthonra talált. Itt, ahol a sport a mindennapok része, abban a városban, amely mindig is sportváros volt. Csak két példát emelnék ki: kolozsvári középiskolásként lett olimpiai ezüstérmes Orbán Olga, és szintén középiskolásként jutott olimpiai döntőbe Zörgő Éva – a rendezvény egyik védnöke.

Ezzel a versennyel pedig a játék az életünk részévé vált. A múlt héten elhunyt négyszeres olimpiai bajnok Kulcsár Győző, a vívás (egyik) Paganinije, ezt kiválóan megfogalmazta: a játék egy isteni adottság, amely itt és most közel hatszáz diák lelkében lángolt. Akik szerettek és tudtak komolyan játszani, és örvendeni ennek a remek alkalomnak. Hiszen a győzelmek, a dobogós helyezések mellett fontos megemlíteni, hogy van, aki ezt megszervezze, van aki lebonyolítsa, van aki támogassa. Van hol és van kinek.

Áttekintve a résztvevők listáját, öröm arra gondolni, hány erdélyi magyar iskolában él a sportélet. Hány vezetőség támogatja, hogy a mozgás és a csapatszellem ne vesszen el, az iskola hírneve pedig ezeken az eredményeken keresztül is gyarapodjon. 

Pedig mennyi a tennivaló: még nagyobb teret kell találni a sport számára a középiskolások életében, még több versenyt kell szervezni, a tornatanárok számára pedig meg kell teremteni az anyagi hátteret mindezek lebonyolítására, megszervezésére. Hiszen vannak iskolák nagyvárosainkban, ahol a tanév egy folytonos versenykalendárium. Szerencsések – mondanám én. Rengeteg iskolában, vidéken és nemcsak, hiányzik a sportpálya, a tornaterem, a szakember és a játékszerek is.

Újabb feladatok sora következik a szervezők számára – jövőre a „jubileumi” ötödik kiírást kell előkészíteni. Nagy siker mindenki számára, hogy az olimpiánk igazolta hagyományos voltát, s ez egyben kötelez is a jövőre nézve. Ez a verseny kiváló útmutató a jövő generációk számára, és annak is kell maradnia. Megmutatja, hogy érdemes sportolni, érdemes a játékot komolyan venni, a sportszerűséget megtanulni, az ellenfelet megismerni, és vele barátságot kötni.

Ha szeptember, akkor erdélyi magyar sportolimpia, a mi olimpiánk! Kolozsvár mindnyájatokat jövőre is visszavár.

                 


EZ ÉRDEKELHETI
MÁSKÉP(P) ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Hargita megyében is megjelent a kór
Folytatja a fertőtlenítést a városháza
Idős földészek mikor dolgozhatnak a ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ