Gyalogos- és környezetbarát megoldásokkal korszerűsítik Kolozsvárt
Vissza

Gyalogos- és környezetbarát megoldásokkal korszerűsítik Kolozsvárt

Kolozsvár viszonylag jól áll városrehabilitációt illetően, mert az elmúlt években több közteret és utcát korszerűsítettek, zöldövezeteket hoztak létre, továbbá igyekeztek mérsékelni a gépkocsiforgalmat, és előnyben részesíteni az alternatív közlekedési formákat (biciklizést és tömegközlekedést). Ám tennivaló még bőven akad, főleg a régebben épült lakónegyedekben, amelyeket parkosítani kellene – derült ki a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal keretében működő Lakossági Innovációs- és Ötletközpont (CIIC) által kedden délután megtartott online közvita során. Megtudtuk: a kolozsvári önkormányzat, a Metropoliszövezet Közösségfejlesztési Egyesülettel és a Világbank szakembereinek segítségével létrehozza a 2021-2030-as időszakra vonatkozó Integrált Városfejlesztési Stratégiát, amelynek néhány fontos elemét a keddi közvita során is megfogalmazták. A problémák között a zsúfolt közúti forgalom és a parkolóhelyek hiányát említették.

Júliusban minden kedd délután online közvitákat szervez a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal hatáskörébe tartozó CIIC, amelyek támpontot adhatnak a 2021-2030-as időszakra vonatkozó Integrált Városfejlesztési Stratégiához. Az első, július 7-re időzített közvitán Emil Boc polgármester elmondta: a további városfejlesztést illetően csakis a fentebbi stratégiába foglalt, és szakemberek által megfogalmazott javaslatokat veszik figyelembe. A jövőben elvégzendő fejlesztések során a metropoliszövezethez tartozó falvakra és a város lakónegyedeire is kell figyelni, nem csak a belvárosra. 

– Az Integrált Városfejlesztési Stratégia város-rehabilitációval foglalkozó fejezetében nagyobb figyelmet szentelünk a lakónegyedeknek. Minden lakónegyedben összefüggő zöldövezetek kialakítását tervezzük, amelyek majd hozzájárulnak a fenntartható mobilitáshoz. Ugyanakkor meg kell adnunk a lehetőséget a városlakóknak is, hogy kifejtsék véleményüket, elmondják, milyen városban akarnak élni – magyarázta Ovidiu Câmpean, a CIIC-koordinátora.

– Az elképzelés az, hogy építsünk a már létező és jól működő alapra. A város erősségei közé tartozik, hogy legalább százezer ember költözne ide a város vonzereje miatt. A városvezetés már évek óta bevonta az állampolgárokat a döntéshozatalba, ami szintén előnynek számít. Ezért a készülő stratégia elkészítésébe is be kell vonni a kolozsváriakat – fogalmazott Marius Cristea a Világbank szakértője. – Az elmúlt években a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal több olyan korszerűsítési munkálatot végzett, amelyek a gyalogosoknak próbáltak kedvezni, és környezetbarát megoldásokkal szolgálni. A jó kezdeményezéseknek azonban minden lakónegyedben meg kell valósulniuk. Követendő példaként a Hóstát/Marasti negyedi Szalay/Molnar-Piuariu utcát hozom fel, ami az első okosutca Romániában – magyarázta Cristea.

A szakértő kifejtette: Kolozsvár volt az első romániai város, amely életbe léptette a részvételi költségvetést, hogy megvalósíthassák a lakosok által javasolt infrastrukturális beruházásokat. Ezt azóta legalább harminc romániai város is alkalmazta, de a siker legtöbb esetben elmaradt.

Cristea rámutatott: Kolozsváron az életminőség rendkívül magas, a hozzá hasonló méretű városok közül országos első, és harmadik Kelet-Európában. Hozzátette: a cél az, hogy az életminőség terén Kelet-Európában is első legyen. – Kolozsvár belvárosa nagyon jól néz ki, gondolok itt a nemrég felújított Híd/Ferdinand utcára, a közterekre. A városvezetés számára azonban a kihívást most a lakónegyedek korszerűsítése jelenti, hiszen a városlakók 70 százaléka lakónegyedben él – összegzett a szakember.

Az utcafelújításokkal is nagyobb teret nyer az alternatív közlekedés 

Megtudtuk: már kidolgoztak egy városrehabilitációs kézikönyvet, amely integrált megoldásokat tartalmaz a több mint harminc évvel ezelőtt épült lakónegyedek feljavítására. Ezt főként nagyobb, összefüggő zöldövezetek kialakításával, korszerű világítás felszerelésével, padok elhelyezésével, a fogyatékkal élők utcai közlekedésének akadálymentesítésével érhetik el. A város megítélésén igyekeznek változtatni a gyalogosok, a tömegközlekedés és az alternatív mobilitási módszerek vonatkozásában.

Vlad Rusu építész felhívta a résztvevők figyelmét, hogy szükséges egy Kolozsvárra és metropoliszövezetére vonatkozó környezetbarát mesterterv kidolgozása, amelyben beazonosítják a létező „zöld vagyont”, a Natura 2000 természetvédelmi övezethez tartozó területeket, és a metropoliszövezet önkormányzataival közös stratégiát alakítanak ki a települések közötti zöldövezetek kapcsán. Ezt a stratégiát aztán minden önkormányzatnak tiszteletben kell tartania. 

Octav Olanescu építész, egyetemi oktató szerint van még javítanivaló az életminőséget illetően, főleg a lakónegyedekben, ez pedig a gyalogosövezetek, a kerékpárutak és a közszállítás kiterjesztése által valósulhat meg. Elmondta: például a Monostor lakónegyedet három kisebb részre osztaná, amelyeket zöldövezetek határolnának. Úgy véli, a Hóstát/Marasti negyedben is újra kell gondolni a gyalogos övezeteket, és összefüggő zöldövezeteket kell létrehozni. A Kerekdomb negyed jelenleg el van szigetelve a város többi részétől, ezen is változtatni kell.

Claudiu Salanță, a megye főépítésze és Eugen Pănescu építész azt hangsúlyozta: a metropoliszövezethez tartozó közigazgatási egységeknek egyformán kell eljárniuk városfejlesztés tekintetében. Dan Clinci építész pedig arra figyelmeztetett: a zsúfoltság könnyen az életminőség kockázati tényezőjévé válhat. Javasolta a vasútállomás északi részének felújítását, továbbá azt, hogy a városrehabilitáció során a használhatóság elvét tartsák szem előtt.


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Az ókori Dacia és az erdélyi magyar ...
Felemás tanév szeptember 14-től, három ...
Kolozsvár is versenyben az Európa ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ