Gy. Szabó Béla 100 éve nem látott munkái a Quadróban
Vissza

Gy. Szabó Béla 100 éve nem látott munkái a Quadróban

A két világháború közötti nagy világválságot követő időszak szegénysége és kilátástalansága, a nyomorúságban, szomorúságban mégis fellelhető öröm jelenik meg Gy. Szabó Béla 1931 és 1935 között készített szén- és pasztellsorozatán, amely szinte 100 évig pihent egy asztalfiókba rejtett mappában, s amely 1934 óta először látható galériafalon.

A kolozsvári Quadro Galériában Liber Miserorum címmel szerda este nyílt tárlaton meglepő őszinteséggel tárul a nézelődők elé az egykori Kolozsvár, annak külvárosa és az akkori kolozsváriak. A kiállítás a Gy. Szabó munkáit jól ismerőknek is számos ínyencséget kínál, hiszen nagymértékben elüt az alkotótól megszokott munkáktól.

Az esemény a 10. Kolozsvári Magyar Napok programjához tartozik, a kiállításmegnyitóval indult a több mint 630 rendezvényes ünnepi KMN.

Régi álma volt a Quadro Galéria munkatársainak, hogy bemutassák a két világháború közötti gazdasági világválság után kialakult szociális érzékenységű művészetet, az elképzelésnek az Ínség címet adták Knut Hamsun azonos című könyve nyomán. Ezért hatalmas meglepetés volt számukra, amikor Ferenczy Miklós, a Gy. Szabó Béla hagyaték gondozója megmutatta a művésznek ezt a sorozatát, amely teljes egészében lefedte az elképzelés témáját és szellemét, mondta a kiállítás megnyitóján Székely Sebestyén György, a galéria vezetője.

– Amikor megláttam ezt az átfogó grafikasorozatot, azonnal tudtam, hogy ez a kiállítás kész van, többet nem kell keresgélnünk – fogalmazott a galériavezető. – Az eddig Ferenczy Miklósnál lapuló sorozat nemcsak a témája miatt érdekes, Gy. Szabó Béla eddig ismert munkáitól teljesen elüt. Azért is fontos ez a kiállítás, mert illeszkedik a galéria értékápoló profiljához. Célunk az elmúlt 50 év művészettörténeti narratívájának egyfajta újraírása, hiszen az elmúlt évtizedek elbeszéléséből nagyon sok minden, ahogy ez az anyag is kimaradt – fogalmazott Székely Sebestyén György.

A kiállításmegnyitón elhangzott, Gy. Szabó Béla 1931-ben került Kolozsvárra, az Energia Villamossági Gépgyárban dolgozott géptervező mérnökként, és a Kálvin utcában, a vonatállomás közelében lakott két évig. Első kolozsvári munkáin ezt a környéket ábrázolta, a Kálvin utcát, annak háztetőit, a vonatállomás csavargóit. Az 1931–1935 között készített sorozatában megjelenő nyomorúságot a művész nemcsak szemlélte, de át is élte, hiszen idővel ő is elvesztette állását. A munkanélküliséget Gy. Szabó Béla arra használta, hogy fessen, reggeltől estig, így ez az időszak mégiscsak gyümölcsöző volt számára, több mint 100 képen ábrázolta az akkori Kolozsvár külvárosait és szociális életét, a csavargókat, horgászokat, részegeseket, mulatókat, de a munkásokat is, favágókat, utcai borbélyokat.

Gy. Szabó Béla első egyéni kiállítása 1934-ben volt, a tárlatot Szervátiusz Jenővel és Vásárhelyi Ziegler Emillel közösen rendezte a Minervában, és összesen 52 szociális tematikájú munkát állított ki. A képek aztán a Minerva falairól az asztalfiókba kerültek, és azóta – néhány munka kivételével – nem voltak kiállítva.

Ferenczy Miklós, a hagyaték gondozója elmondta, Gy. Szabó Béla halála óta ez a 129. kiállítás, amit szervez, a tárlatok összeállításakor pedig arra törekszik, hogy az különleges, új legyen. Ezért is örül, hogy a fametszetek mellett, amellyel gyakran az alkotót azonosítják, sikerül a pasztelleket, rajzokat, olajképeket is bemutatni, amelyek hasonló jelentőséggel bírnak és amelyek végigkísérik az alkotó életpályáját.

A kiállítás kurátora Vécsei Hunor művészettörténész, a galéria munkatársa volt, aki a tárlatmegnyitón elárulta, hogy a kiállítás címe, Liber Miserorum (Szegények könyve) Gy. Szabó Béla 1935-ben, azonos címmel megjelent, 50 fametszetet tartalmazó kötetére utal. A kurátor kiemelte, a művész hat fejezetre tagolta a könyvet, a bevezető és záró fejezet között a Gaudium (Öröm), a Labor (Munka), a Quies (Pihenés) és Tristitia (Szomorúság) részeket találni. Ezt a tagolást a mostani kiállítás során is követték.

A Gy. Szabó által követett romantikus expresszionista megközelítés és az időszakra jellemző társadalomszemlélet olyan művészeknél fedezhető fel, mint Leon Alex, Kazár László, Vida Géza. Vécsei Hunor szerint Gy. Szabó Bélának ez a sorozata Erdély és Románia egyik legkiterjedtebb szociális tematikájú képsorozata.

(Borítókép: HORVÁTH LÁSZLÓ)


EZ ÉRDEKELHETI
KULTSZÍNTÉR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Ludovic Orban: december 31-éig ...
Ma lép érvénybe az új vasúti menetrend
Mit mondott a román külügyminiszter az ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ