Gazdasági tűzoltáskor nem figyeltek arra, hogy vizes lesz a szőnyeg
Szakemberek a geopolitikai változások pénzügyi hatásairól
Szakemberek a geopolitikai változások pénzügyi hatásairól
Vissza

Gazdasági tűzoltáskor nem figyeltek arra, hogy vizes lesz a szőnyeg

Összetett és sokrétű gazdasági folyamatok zajlanak, amelyekre a szakemberek sem tudják megadni a pontos és minden esetben hatékony választ, ráadásul, akárcsak mondjuk egy szabadulós szobában, sok minden nem az, aminek látszik, téves a diagnózis vagy rossz a pénzügyi gyógyír – ezért új és koordinált eszközökhöz kell folyamodni. A koronavírus-világjárvány, az ukrajnai háború, az infláció és a szárazság csak fokozza a bizonytalanságot és a jólét visszaállíthatóságára vonatkozó kételyeket, ezért a 13. Kolozsvári Magyar Napokra (KMN) a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) kolozsvári szervezete által meghívott szakemberek óvatosan és körültekintően fogalmaztak a témában. Ám adtak néhány választ a panelbeszélgetés alapkérdésére is, arra vonatkozóan: marad-e pénz nyaralni?

A Szentegyház utca 4. szám alatti ifjúsági udvarban tartott beszélgetésen, amelyen Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja, Szász Levente, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdasági és Gazdálkodástudományi karának dékánhelyettese, Nagy Károly, a Promelek XXI társtulajdonosa, valamint Vincze Tamás, az EastGrain ügyvezető igazgatója vett részt, nemcsak tinik, hanem közép- és szépkorú résztvevők is kíváncsiak voltak arra, hogy a geopolitikai változások tükrében milyenek a gazdasági kilátások. Továbbá az is érdekelte a hallgatóságot a meghirdetett téma kapcsán, marad-e pénz az alapvető emberi szükségletek kielégítésére, nem csupán a vakációzásra. A beszélgetést Kereszturi Zsolt, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság kolozsvári szervezetének alelnöke moderálta.

A borús gazdasági helyzet ellenére a beszélgetést viccel indították – ásványvíz automata előtt állva az egyik nyugat-európai személy panaszkodik a másiknak: idén nem engedi meg magának a nyaralást. Utóbbi azt válaszolja: sebaj, legalább az ásványvizet reptéri áron lehet vásárolni.

2020-2022-es röntgenkép a gazdaságról

A nem poénos gazdasági helyzetről Bálint Csaba elmondta: 2020-ban a koronavírus-világjárvány globálisan olyan gazdasági visszaesést eredményezett, amelyet évtizedek óta nem tapasztaltunk.  

- A megszokott válságoktól eltérő helyzettel szembesült a világ. Az Egyesült Államok és Európa tűzoltó módszerrel válaszolt, senki sem aggódott amiatt, hogy vizes lesz a szőnyeg. Háborús időket idéző gazdaságélénkítő programokat indítottak, Amerikában például a nemzeti össztermék 25 százalékát érte el a fiskális csomag (keresletélénkítő csomagterv), ez óriási összeg. Ennek és a világ más részein bevezetett intézkedéseknek köszönhetően, 2020 végére már meglepően gyors helyreállás volt tapasztalható. Egy évvel később a gazdaság visszazökkent, átlag feletti gazdasági növekedést regisztráltak, ám az esztendő végére már megjelentek a fekete felhők: az élénkítő programok és a beszerzési és ellátási láncoknál tapasztalt fennakadások miatt fellobbant az infláció. Ami 2022-vel kapcsolatosan elmondható: általános, széles bázisú és jelentős gazdasági lassulás. Recesszióról ugyan még nem beszélhetünk, de a helyzet nem könnyű. Továbbá azt tapasztaljuk, hogy a vállalkozók nem találnak alkalmazottakat, alacsony a munkanélküliség. Előrevetíthető viszont, hogy a jövő évben lassú növekedésre kerül sor – értékelte a helyzetet a román jegybank igazgatótanácsának a tagja.

Szász Levente esősorban az ellátási láncok esetében tapasztalt, alkalomadtán súlyos rendellenességekről beszélve elmondta, hogy jelenleg a koronavírus-világjárvány során bevezetett gazdasági intézkedések árát is fizetjük.

- A tűzoltás során eléggé vizes lett a szőnyeg. Ráadásul, amikor 2020-ban szinte minden leállt, ennek a hatásait most is érezzük. Miért? A világgazdaság globális ellátási láncokra alapszik, bizonyos dolgokat a bolygó külön-külön részében gyártanak, az összeszerelés pedig megint máshol történik, a megrendelő viszont lehet, hogy éppen a világ másik pontján tartózkodik. Amennyiben valamelyik láncszem kiesik vagy sérül, a hatás hosszú ideig érezhető. Mi több, amikor Kínában valamennyire stabilizálódott a helyzet, akkor gyűrűzött be a baj Európába. A gondok miatt egyes vállalatok lemondták a beruházásokat, a technológiai fejlesztéseket. A helyzetet az orosz-ukrán háború tetézte – értékelte a helyzetet a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdasági és Gazdálkodástudományi karának dékánhelyettese.

Úgy vélte, a helyzetet tovább nehezíti a munkaerőhiány, amely további nyomást gyakorol a nyersanyagok beszerzésére, a termékek előállítására, szállítására és árusítására. A Tajvannal kapcsolatos helyzetről megjegyezte: lévén, hogy itt gyártják a chipek 60-70, más becslések szerint pedig akár 90 százalékát, az amúgy is feszült helyzet eszkalálódása világszinten beláthatatlan következményekkel járna.

- A termelés áthelyezése, a regionális gyártási telephelyek kialakítása és az ilyen jellegű ellátási láncok kiépítése sok időt vesz igénybe – szögezte le a szakember.

Robbanásszerűen megnőtt a gabona ára

Vincze Tamás agrártermék-kereskedő húsba vágó adatokkal szolgált: míg 2020-ban a koronavírus-világjárvány kitörése előtt 850 lejbe került egy tonna búza, addig most 1700 lejt kérnek érte. Az ár megduplázódását nem Oroszország ukrajnai inváziója indította el, magyarázta a szakember, ez még azelőtt gyűrűzött be.

- A Covid-tűzoltásba pumpált pénz az alapanyagpiacokba, a tőzsdékbe is bekerült, s keresletet generált. A spekulatív befektetési alapok az agrártermékekre is rávetették a szemüket, ezért a tőzsdei árak megindultak felfelé. Az elmúlt két esztendő nem volt rossz agrárév, és mégis rekordárakról beszélhetünk. Az ellentmondás kulcsa a fentiekben található – szögezte le az EastGrain ügyvezető igazgatója.

Természetesen, tette gyorsan hozzá, az egészet az ukrajnai háború tetézte, de szerencsére a szomszédos ország elkezdett agrártermékeket exportálni, ami árcsökkenést eredményezett. A szakember szerint a szárazság nem eredményez élelmiszerbiztonsági problémát a régióban.

Érzelmi és pánikszerű reakció az elkényeztetés miatt

A magát kakukktojásnak nevező Nagy Károly elmondta, mérnökként az infláció kifejezés eredetének is utánanézett, a latin eredetű szó azt jelenti: belefúj, felfúj.

- Lássuk, mi fújta fel az inflációt. Úgy érzem, hogy érzelmi és pánikjellegű tényező játszott közre. Ne feledjük el, hogy 2020 elején pár napig a tőzsdén negatív ára volt a kőolajnak. Nem értem, miért vagyunk kétségbeesve, hisz mondjuk 25 évvel ezelőtt sokkal rosszabb volt a helyzet. Akkor is elboldogultunk, mert nem voltuk ennyire elkényeztetve. Ne feledjünk, hogy 8 éve a pénzhez szinte ingyen lehetett hozzájutni, most pedig attól tartunk: ennek a világnak vége van, nehéz idők jönnek – jegyezte meg.

A Promelek XXI társtulajdonosa emlékeztetett: az energiaárak a február 24-én kezdődött orosz invázió előtt már növekedni kezdtek. Az árak a fogyasztás növekedése miatt kezdtek emelkedni, ehhez még a nulla kibocsátás felé vezető politikák részleges bevezetése is hozzájárult.

- Egyszerű a képlet: amíg van kereslet, addig az ár növekszik – sommázta mondanivalóját a vállalkozó.

A BNR igazgatótanácsának a tagja elmondta: az intézmény nem rendelkezik szívsebészi szikével annak érdekében, hogy kezelje a közel 15 százalékos inflációt, ehelyett inkább az alapkamat emelésével próbálna hatással lenni a folyamatra.

- Így növelhető a megtakarítási szándék. Ugyanakkor rávehetők az emberek, hogy ne vegyék ki a bankból a megtakarításaikat. Az is megelőzhető, hogy az alacsony kamat miatt a vállalkozók lejről euróra válsák át pénzüket, ami olajt öntene a tűzre – fogalmazott.

Bálint Csaba azt tanácsolta: ne építsünk a hirtelen érzelmi reakciókra.

- A háború kirobbanását követően is láthattuk, hogy sokan megrohamozzák a valutaváltókat, s 5-6 lejt adtak az európai pénznemért. A tanács: megőrizni hidegvérünket, diverzifikálni a termékek, szolgáltatások portfólióját. A legjobb befektetést a román állampapírok jelentik – nyomatékosította a BNR igazgatótanácsának tagja.

Az előadást követően Bálint Csabát a Szabadság arról kérdezte, hogy a globális, az európai pénzügyi és politikai intézmények (például Nemzetközi Valutaalap, Európai Központi Bank, EU stb.) milyen eszközöket használhatnak a gazdasági nehézségek kezelésére.

A BNR igazgatótanácsának tagja úgy véli: a nagy gazdasági óceánban arra kell figyelnünk, a mi hajónkat milyen hullámok érik.

- A jegybankok az alapkamattal befolyásolhatják a folyamatokat, ilyen vonatkozásban az infláció megfékezésére elindult az emelés. Az Európai Központi Bank két százalékban állapította meg az inflációs célt, nálunk ez 2,5, Magyarországon pedig 3 százalék. Világos, hogy alacsony kamatokkal nem lehet megfékezni az inflációt. Az alapkamat emelésénél ügyelni kell arra, hogy a lakossági pénzbetétek megmaradjanak, s ha lehet, újak jöjjenek létre. A kereslet meglepően magas, ezért ebből le kell csípni, hogy közelebb kerüljön a kínálathoz. Ebben a magasabb alapkamat tud segíteni. Ez nálunk jelenleg 5,5 százalék, Lengyelországban 6,5, Csehországban 7, Magyarországon pedig 10,75 százalék. Amennyiben ugyanis magasak a pénzbetéti kamatok, a hitelkamatok is emelkednek. Utóbbiak jelentős terhet jelentenek a családok és vállalatok számára, amelyek eladósodtak. Fontos megtalálnunk az egyensúlyt.

Bálint Csabát afelől is kérdeztük, személy szerint javasolná-e a BNR kormányzójának az alapkamat emelését.

- Az alapkamatról minden igazgatótanácsi gyűlésen beszélünk, mindenki egy szavazattal rendelkezik. Ezekről jegyzőkönyv készül, amely nyilvánosságra kerül. Ismertettem az imént, hogy Romániában a legalacsonyabb az alapkamat. A bankközi kamatokat nézve megállapítható: a kereskedelmi pénzintézmények egy kicsit előreszaladtak, 8 százalék körül van a bankközi kamatláb, a híres ROBOR. Az is megállapítható, hogy elég jelentős a rés az infláció és az alapkamat között. Az alapkamat ügyében októberben döntünk, de az irány viszonylag egyértelmű, azaz inkább felfelé mozdulhat. Nagyon oda kell figyelnünk, döntésünknek milyen hatása lesz a bankközi kamatra, gondolnunk kell ugyanis azokra, akik például ingatlanhitelt vettek fel – mondta a BNR igazgatótanácsának a tagja.

EZ ÉRDEKELHETI
GAZDASÁG ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Betétdíjas rendszerrel a ...
Könnyített eljárással igényelhető az ...
Béremelést követelnek a tanügyben

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ