A Babeş-Bolyai Tudományegyetem oktatója elmondta: egy friss kutatás eredménye szerint a gazdasági területen tevékenykedők döntéseit befolyásolja a nyelvi és/vagy etnikai homogenizáció.A fogyasztói piacon is megnyilvánul a gazdasági entocentrizmus – hangsúlyozta. Az adatok azt mutatják, minden negyedik-ötödik erdélyi magyar, ha választhat, inkább magyar eladótól vásárolna, és nagyobb az esély arra is, hogy magyar céghez megy dolgozni, ha van erre lehetősége – jelentette ki a kutató az elmúlt tíz év statisztikáira, kérdőíves vizsgálataira alapozva. Egy mésik példa az OLX hirdetőportál, amely sokkal szélesebb spektrumú potenciális vásárlóréteget ér el, a tömbmagyar vidékeken viszont alig használják.
- Pedig nem mindegy, hogy potenciálisan 18 millió vagy csupán 600 ezer székelyföldi vagy 1,2 millió erdélyi magyar vásárlóhoz jut el a hirdetés, ha többen tudnak róla, jobb áron és gyorsabban elkelhet a portéka – tett hozzá.
Elmondta: az Életminőség és jólét Erdélyben című felmérés a munkaerőpiacon megnyilvánuló gazdasági entocentrizmusról kimutatta, hogy azokon a munkahelyeken, ahol sok magyar dolgozik, arányuk rendszerint magasabb, mint az illető településen a népszámláláskor mért arány, másként fogalmazva a magyarok munkahelyei általában „magyarabbak” a lakosság-arányokhoz képest.
- A magyarok a lehetőségekhez mérten nagyobb arányban választanak olyan munkahelyet, ahol ugyancsak magyarok dolgoznak. Ez a tendencia a magyar munkaadóknál is kitapintható: ha két jelentkező képességei hasonlóak, jobb eséllyel alkalmazzák a magyar személyt. A magyar munkatársak aránya természetesen magasabb a tömbvidéken, azaz Székelyföldön, a partiumi tömbben és Marosvásárhely környékén. Megfigyelhető az is, hogy inkább választanak magyarabb munkahelyet azok, akik a magánszektorban dolgoznak és városon élnek, illetve azok, akik keveset, vagy egyáltalán nem beszélnek románul - jegyezte meg, bár az utóbbi esetben az ok-okozati összefüggés fordított is lehet.
A felmérés adatai alapján megállapítható: amennyiben valaki magyarként egy román többségű cégnél dolgozik, többet keres, mintha egy magyar vállalatnál fejtené ki tevékenységét.
- Ebből nagy általánosságban arra következtethetünk, hogy a román cégek vagy versenyképesebbek, vagy a bérpolitikájuk kedvezőbb – ezt viszont további kutatásokkal ellenőrizni kell. Hogy ilyen megközelítésben érdemesebb-e román többségű vállalatnál elhelyezkednünk? Ez összetett döntésszituáció, a jövedelem csak az egyik szempont a sok közül, és az is eltérő, hogy kinek mennyit számít ez a 200-300 lejnyi különbség – mondta. Véleménye szerint nem szabad a kicsinyes előnyméricskélés csapdájába esnünk. Nagyon sok munkavállalónak például fontosabb a komfortérzet, amit a magyar nyelv zavartalan használata nyújthat, mint a jövedelem. Nagyon nehezen mérhetőek és számszerűsíthetők ezek a prioritások, tett hozzá.
Kiderült az is: a munkaadók számára általában többletkiadásokkal és plusz erőfeszítéssel jár a többnyelvűség fenntartása a munkahelyen, sokan nem vállalják a költségeit. Hasonlóan problémás, hogy eltérőek a munkatársak elvárásai a nyelvhasználattal kapcsolatban, és ez gyakran feszültségeket okoz. Általában hiányzik vagy hiányos az ezeket a szituációkat kezelő stratégia, ami a motivációk és a termelékenység csökkenéséhez, extrémebb esetben a munkahely elhagyásához is vezethet.
