Fordult a kocka: a munkaerő hiányzott nemrég, most a munka
Szakember szerint megnőtt az alkalmazottak kezdeményezési készsége
Szakember szerint megnőtt az alkalmazottak kezdeményezési készsége
Vissza

Fordult a kocka: a munkaerő hiányzott nemrég, most a munka

Röviddel az új koronavírus-járvány előtt egy kolozsvári humorista is feldolgozta a témát: a munkaerőhiány miatt a cégek képviselői mindent megtesznek azért, hogy (szakképzett) alkalmazottat találjanak és meg is tartsák. Potom két és fél hónap alatt gyökeresen megváltozott a helyzet, aminek most a fordítottja igaz: a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak, a munkanélküliek szinte minden feladatkört elvállalnának, hogy munkához és fizetéshez juthassanak, s biztosíthassák maguknak és családjuknak a megélhetést. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan látja egy humánerőforrás-szakember a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetet, milyen iparágakban csökkent, s hol növekedett a munkaerő iránti kereslet, változott-e a főnök-alkalmazott viszony, s vajon a cégvezetők kihasználják-e a jelenlegi helyzetet arra, hogy megváljanak a lusta, kényelmetlen vagy szókimondó munkatárstól. Kérdéseinkre Pálfi Szilárd, a kolozsvári Hummark HR-cég vezetője válaszolt.

Az Európában is megjelent új koronavírus-járvány arra kényszerítette a politikai vezetőket, hallgassák meg a szakembereknek a polgárok mozgásának korlátozásával kapcsolatos tanácsait, és alkalmazzák a javasolt intézkedéseket, mert ellenkező esetben a kontinens lakosságának 60-70 százaléka megfertőződik, emiatt pedig a cégek leállása katasztrofális gazdasági következményekkel járt volna. 

A hatóságok ugyanakkor elrendelték azoknak a helyeknek a bezárását, ahol sok ember kis helyen találkozik, közel vannak egymáshoz: vendéglők, bisztrók, kávézók, kocsmák, tánctermek, sportlétesítmények, szórakozóhelyek – de sok országban a parkokat sem lehetett igénybe venni. Az intézkedések következtében nagyon sok cég otthoni munkára váltott, vagy kényszerszabadságra küldte alkalmazottainak egy részét, mi több, jó néhány vállalat elbocsátotta őket, s munkanélkülivé váltak.

Érdekes fejlemény, hogy az új helyzetben többnyire megváltozott az alkalmazott-munkaadó, illetve a főnök-beosztott viszony, fény derült arra, ki mennyit és hogyan tud dolgozni, milyen kompetenciákkal rendelkezik, mennyire hűséges a céghez, rugalmas-e és képes-e új feladatok ellátására, illetve vállalja-e a munkavégzéssel járó fertőzésveszélyt. Ahol lehetett, a cégek az otthonról végzett munka mellett döntöttek, ez viszont új, főleg számítástechnikai és távközlési kihívásokkal járt mind a cégvezetők, mind az alkalmazottak számára.

Jelenleg sokan állást keresnek, sok mindent vállalnának azért, hogy bevételi forrásra tegyenek szert. Közel három hónap leforgása alatt a tartalékok megcsappantak vagy teljesen kiapadtak, fizetni kell a lakbért, a közüzemi költségeket, mobiltelefont, üzemanyagot, biztosításokat, esetenként a bankkölcsönt és az ezzel járó kamatot is.

Száznyolcvan fokot változott a munkaerőpiac

Pálfi Szilárdnak, a kolozsvári Hummark humánerőforrás-cég vezetőjének felvetettük: a szükségállapot lejártával és a gazdasági tevékenység lassú újraindulásával gyökeresen átalakult az alkalmazott-munkaadó viszony dinamikája. Eddig legtöbb iparágban nagyon nehéz volt munkavállalót találni, Ázsiából kellett munkaerőt szerződtetniük a cégeknek, most pedig mindenki félti az állását. Arra voltunk többek között kíváncsiak, a szakember szerint a munkaerőpiacon milyen folyamatokat indított el a világjárvány, a szükségállapot és a vészhelyzet miatt kialakult gazdasági válság.

A Hummark vezetője úgy vélekedik, a munkapiacon 180 fokos fordulat tapasztalható: míg a világjárvány előtt a munkaadók voltak igen nehéz helyzetben, hosszú ideig alkalmazottakat kerestek, több esetben külföldről hoztak dolgozókat, most viszont egyre több munkavállalónak kell állást találnia.

Pálfi Szilárd is megemlítette a Ziarul Financiar (ZF) gazdasági szaklap adatait: a szükségállapot március 16-i kihirdetése, illetve az ezt május 18-án felváltó veszályhelyzet miatt a cégek forgalma eddig hozzávetőlegesen 35,5 milliárd euróval csökkent, több mint 600 ezer alkalmazott kényszerszabadságon van, majdnem 411 ezren pedig munka nélkül maradtak. Ne feledkezzünk meg a Nyugat-Európából hazatért vendégmunká­sokról sem… Ugyanakkor 45 ezer vállalat kérte az illetékes szakhatóságtól, hogy elismerjék és igazolják: tevékenysége visszaszorult vagy teljesen leállt. A ZF szerint eddig 103 cég nyújtott be kérvényt annak érdekében, hogy az IMM Invest program keretében hozzájuthasson az államilag támogatott kölcsönhöz. A szaklap adatai azt mutatják, a kis- és középvállalkozók 96 százaléka a forgalom csökkenését jelentette, 317 ezer személy pedig a felvett kölcsönök kamatkifizetésének az elhalasztását kérte a bankoktól.

Változás észlelhető a munkavállalók, munkakeresők hozzáállásában is. A gazdasági krízis előtt az állásajánlatokra rendszerint kevésbé vagy egyáltalán nem felkészült, nem megfelelő munkavállalók jelentkeztek, a szakképzett, jó helyzetértékeléssel és kifejező készséggel is rendelkező, alkalmazkodó munkavállaló hiányzott a munkaerőpiacról, hiszen hamar elhelyezkedtek. A válságot megelőzően talán emiatt alakulhatott ki az a felfogás, hogy felhígultak a munkavégzéssel, a munkahelyhez való viszonyulással kapcsolatos értékek, az elvárások és a teljesítmény, nagy az érdektelenség, már nem mérvadóak a cég által biztosított munkakörülmények és a szakmai fejlődés biztosítása. Jellemző volt, hogy állásinterjún a jelentkezőt egyből csak a bérezés érdekelte, nem a munkafeladat és annak elvégzése. Egy humánerőforrás-szakembernek örömet szerez az a személy, aki az interjú során felelősségtudatról, lelkiismeretességről, dolgozni akarásról tesz tanúbizonyságot – fogalmazott Pálfi Szilárd.

Kezdeményezőbb alkalmazottak

Elmondása szerint azt tapasztalta, hogy a leépítésekre kényszerülő cégeknél lényegesen megnőtt a megmaradt alkalmazottak kezdeményezési készsége. Szerinte a mostani helyzetben az értékes emberek mernek többet tenni azért, hogy eredményhez jussanak, hogy a jó dolgok megvalósuljanak. 

– A munkaközösségi kultúra értékteremtő és egymást támogatóvá vált. Például az értékesítő ügynök, saját kezdeményezésből segít a raktárban az árut előkészítő személynek, hogy a kiszállítandó terméket minél hamarabb elszállíthassák a megrendelőnek. Ugyanakkor a munkaidő lejártával a kollégák közösen takarítanak az irodában: felmossák a padlót, összegyűjtik és eldobják az irodai szemetet – fogalmazott.

A Hummark HR-cég vezetője úgy látja, a kényszerszabadságon lévő alkalmazottaknak előírt 75 százalékos fizetésjuttatás gazdaságpolitikai kérdés, amelyet törvény szabályoz, a kifizetési kötelezettség pedig a jelenlegi politikai döntéshozókat illeti. 

– Természetesen a cégek képviselőinek is van felelősségük abban, hogy az alkalmazottak megkapják a fizetésük 75 százalékát kényszerszabadság esetén, hiszen el kell végezniük az adminisztratív eljárásokat a juttatáshoz való jogosultság megszerzéséhez – jegyezte meg.

Jobb a sűrű fillér, mint a ritka forint

Kíváncsiak voltunk, a HR-szakember szerint milyen új vagy felfejlődő iparágakban helyezkedhetnek el a munkanélküliek vagy a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak, akiket nem vesznek többé vissza. 
– Valószínű, hogy az egyik legjobban megviselt ágazat továbbra is a vendéglátóipar lesz. A felfüggesztett tevékenység következtében számos alkalmazott más tevékenységi területre vándorol, nem fog visszatérni korábbi munkahelyére, de az iparágat is kerüli majd, azaz teljesen más munkakörben keres elhelyezkedési lehetőséget. Konkrétan a bezárt vendéglőkre, szállodákra, kávézókra, kocsmákra, kikapcsolódást és szórakozási lehetőséget biztosító vállalatokra gondolok. Másrészt bármikor előfordulhat, hogy újabb járványhullámmal kell szembesülnünk, ami a jelenlegi helyzet visszatérését eredményezi a vendégfogadók számára. Most sokan a közmondást idézik: jobb a sűrű fillér, mint a ritka forint. Igen ám, de beindulhat egy ördögi kör: a kevés és nehezen alkalmazható személyzet fizetésemelést eredményez, a bérek emelése viszont a termékek és a szolgáltatások drágulását váltja ki. Jön a többi csőstől: az emelt árak csökkentik a szolgáltatást igénylők számát, ami végül a bevétel csökkenését jelenti, és a tulajdonos arra a döntésre juthat, hogy nem tudja tovább nyereségesen működtetni az üzletét – vélekedik Pálfi Szilárd.

Szerinte a krízishelyzet és az otthon maradás a ház hozszállítás iránti kereslet növekedését eredményezte: ebben a szektorban rövid időn belül látványosan megnőtt a munkavállalási lehetőség, ez a munka viszont nem jelent stratégiai karriert. Az állásinterjún szinte minden jelölt csak átmeneti és túlélési megoldásként tekint egy ilyen állásra.

A futárszolgálatok folyamatosan megfelelő fizikai erőnlétben lévő fiatalokat kerestek / A szerző felvételei

– Ez a válság jó útjelző a jövőre nézve, arra, hogy a digitalizáció, a számítástechnikai és távközlési, illetve a számítógép-használati ismeretek és kompetenciák azok a tényezők, amelyeket fejleszteni, erősíteni és tökéletesíteni kell. Nyilván nem tud minden tevékenység digitalizálódni, viszont sok munkafolyamat igen – véli a Hummark HR-cég vezetője.

Arra is rákérdeztünk, a jelenlegi helyzetben milyen formában változott meg a főnök-alkalmazott viszony. Vajon utóbbiak (még) kiszolgáltatottabbakká váltak? A cégvezetők kihasználták az alkalmat arra, hogy megszabaduljanak a kényelmetlen vagy alkalmatlan munkavállalóktól?

Pálfi Szilárd úgy gondolja: természetes folyamat, hogy a munkamennyiség-csökkenés esetében a cégvezető elsősorban a leginkább nélkülözhető munkatársaktól válna meg. 

– A munkavállalók szempontjából itt lép érvénybe az, hogy érdemes minél értékesebb, több kompetenciával rendelkező munkatársnak lenni vagy azzá válni a munkaközösségen belül. A minden szinten érvényes jó munkakapcsolatok is felértékelődnek, előtérbe kerül az, hogy miért kifizetődő jobbnak lenni, többnek lenni, hatékonyabbnak lenni. Ez természetesen még nem garancia és nem is biztosíték arra, hogy adott esetben nem válunk munkanélkülivé, viszont jelentősen csökken annak az esélye, hogy az elsők között legyél. Amennyiben a munkahely mégis megszűnik, akkor nagyobb a lehetőség, hogy újraindulás esetén elsőként téged hívjanak vissza a céghez vagy téged alkalmaznak elsőkén egy másik munkahelyen – vélekedik a szakember.

Tapasztalata szerint jelenleg mindenféle helyzet adódik: vannak viszonylag nagy cégek, amelyek teljesen leállították a tevékenységüket. Ugyanakkor olyan közepes nagyságú vállalkozásokról is tud, amelyek megrendelések nélkül maradtak, így kénytelenek voltak felbontani az alkalmazottak munkaszerződését, s olyan kis családi cégek is vannak, amelyek munkamennyisége annyira lecsökkent, hogy nem tudták biztosítani a munkatárs fizetését.

– A magyar vállalkozók figyelmét érdemes felhívni arra, hogy ez a helyzet csapda lehet azok számára, akik megijedve elbocsátják legjobb csapattagjukat, vagy lovon érezve magukat, engednek a „most megmutatom, ki itt az úr” kísértésnek. Az új koronavírus-járvány miatti gazdasági válság ugyanakkor jó lehetőséget rejt azoknak a cégvezetőknek, akik megértették a két krízis közötti időszakban: a cég sikere valójában a csapaton áll vagy bukik, és ez a legjobb alkalom arra, hogy a legjobb alkalmazottak céghűségét megerősítse, és a munkapiacról jó potenciállal rendelkező új kollégákkal, munkatársakkal erősítse a céget – vélekedik a szakember.

Tény, hogy az új helyzethez mind a munkaadóknak, mind a munkavállalóknak alkalmazkodniuk kell. Szakemberek szerint, aki tanulva a 2008-as súlyos gazdasági válsághelyzetből ezt a krízist is túléli, annak a cégére hosszú jövő vár. Úgy vélik: az alig 12 évvel ezelőtti részleges pénzügyi összeomlásnál merően másabb a mostani válság, ám az emberi kapcsolatok, a cégek túlélési és újraindítási eljárásai nem sokban különböznek a múltkoriaktól. 


EZ ÉRDEKELHETI
MÁSKÉP(P) ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

TIFF-nyertes magyarul, francia filmek ...
Karantén-kötelezettség nélkül ...
Kóricáljunk Emil Boc-kal

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ