Fontos az anyanyelvhasználat az Európai Unióban
Vissza

Fontos az anyanyelvhasználat az Európai Unióban

Bátorítani kell az anyanyelvhasználatot, az uniós polgárok anyanyelven történő tájékoztatását az Európai Unióban – hangsúlyozták azon az európai parlamenti konferencián, ahol képviselők és szakértők a nyelvi egyenlőség kérdéséről, a digitális korszak technológiai lehetőségeinek tükrében beszélgettek.

Sógor Csaba EP-képviselő irodájának tegnapi tájékoztatása szerint a konferencián elhangzott: a minél szélesebb körű anyanyelvhasználat nem csupán a gazdaságot élénkíti, hanem hozzájárulhat ahhoz is, hogy az uniós polgárok megfelelően tájékozottak legyenek, és ezáltal közelebb érezzék magukhoz a különféle közpolitikákat is.

Az EP tudományos kérdésekkel foglalkozó osztálya (STOA) által szervezett január 10-i konferencián Horváth István, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatója külső szakértőként előadásában ismertette az erdélyi magyarok anyanyelv-használati lehetőségeit. Hangsúlyozta: a nyelvi egyenlőség tekintetében nemcsak a jogszabályokban lefektetett rendelkezések fontosak, hanem a gyakorlati megvalósulás is. Elmondta, az erdélyi magyarok csak bizonyos területeken használják anyanyelvüket: otthonaikban és egyes közösségekben, például iskolában, templomban.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a közszférában például szinte csak a többség nyelvén tud érvényesülni a magyar kisebbség, a közérdekű internetes oldalak is csak román nyelven érhetők el. Ugyanakkor arra is rámutatott, számos olyan szolgáltatás, kereskedelmi céllal működő internetes oldal létezik, amely bár az erdélyi magyarokat is célközönségének tartja, nem kínál magyar nyelvű ügyfélszolgálatot számukra. Jó példaként említette, hogy van már olyan bank Romániában, amely az erdélyi magyarok számára anyanyelvű tájékoztatást és szolgáltatásokat is nyújt.

Sógor Csaba hangsúlyozta: egyes európai tagállamokban egyenesen kisebbségellenes, kisebbségi nyelvellenes törvénykezések vannak,  máshol viszont a törvénykezés adott, de annak gyakorlati alkalmazása még várat magára. Az RMDSZ-es EP-képviselő szerint ahhoz, hogy ez változni tudjon, az oktatás rendszerének és módjának is változnia kell ezekben a tagállamokban.

„A nyelvi akadályok lebontása nem csupán emberi jogi kérdés, hanem gazdasági szempontból is fontos” – utalt a képviselő a bemutatott adatokra, amelyek szerint az uniós állampolgárok alig 15%-a vásárol más európai tagállamból, ugyanakkor a kis- és középvállalkozások mindössze 5%-ának sikerül más uniós országban is értékesítenie termékeit - ez nagyon gyakran áll összefüggésben azzal, hogy az angolon kívül nem nyújtanak tájékoztatást vásárlóik számára saját anyanyelvükön. 


EZ ÉRDEKELHETI
KÜLPOL ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Magyar beszédük miatt bántalmaztak ...
Kanyarójárvány: már tizenhatan haltak ...
Nem volt gól az FTC–Videoton ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ