Felavatták Dávid Ferencnek, az unitárius egyház alapítójának kolozsvári szobrát
Ízig-vérig kolozsvári polgár lép a kolozsvári utcára…
Ízig-vérig kolozsvári polgár lép a kolozsvári utcára…
Vissza

Felavatták Dávid Ferencnek, az unitárius egyház alapítójának kolozsvári szobrát

Százötven éves álom vált valóra Dávid Ferenc, az unitárius egyház megalapítója, első püspöke egész alakos köztéri szobrának felállításával, az avatóünnepségre szombaton került sor. Az egyház által kiírt pályázatot Gergely Zoltán szobrászművész nyerte el, az ő munkája csodálható meg a belvárosi unitárius templom és a János Zsigmond Unitárius Kollégium között létrehozott kis téren. A helyválasztás - a templom és iskola mezsgyéjén - több szempontból is jelképes, metaforája annak az alaphelyzetnek, amelyben élnünk adatott, fogalmazott avatóbeszédében Bálint-Benczédi Ferenc püspök. Dávid Ferencről nem maradt fenn semmiféle képi ábrázolás, nemzedékek lelki szeme előtt Körösfői-Kriesch Aladár festményén Liszt Ferencről megmintázott képe jelenik meg. Gergely Zoltán megálmodásában az igazság szüntelen keresésére törekvő Dávid Ferenc párbeszédre hívó, könyvet kínáló alakban testesül meg.

Az ünnepi istentisztelet Kovács István lelkész imájával kezdődött. „Amikor 450 év távlatából Dávid Ferencnek, az unitáriusok első püspökének időtálló anyagból szobrot állítunk, valójában lelkét és szellemét idézzük”, mondta.

„Tedd bennünk élővé Dávid Ferenc kérlelhetetlen hitét és szabadságvágyát, bennünk elevenedjék meg a tordai templomból visszhangzó vallásszabadság törvénye, a türelem, a másság elfogadása. Az az élni akarás, hit, amely megmutatkozott nemzetünk ezer esztendejében és az unitárius egyház közel fél évezredes történelmében. (…) Ezt a lelket leheld most belénk, amely benned bízva iskolákat és templomokat épített, amely nem másoktól akarta kicsikarni, hanem másoknak tudta ajándékozni a szabadságot. Azt a lelket, amely gyülekezeteinkben ünnepelni és gyászban osztozni tudó közösségeket teremtett, amely mindig a világosság eszközeivel küzd a sötétség ellen, és amely szétszakítottsága ellenére egybetartja a szétszakíthatatlan hazát a magasban, erőt ad túlélésre, újabb honfoglalásokra, a szétszakított részek összeszeretésére…” – hangzott a fohász.

„Mindeddig megsegített bennünket az Úr!”

„Mindeddig megsegített bennünket az Úr!” – idézte Sámuel prófétát prédikációjában Rácz Norbert. A  Kolozsvár–Belvárosi Unitárius Egyházközség lelkésze szerint Dávid Ferenc szobra számunkra olyan, mint a filiszteusokon aratott győzelem emlékére Sámuel próféta által állított kő a bibliai Micpa és Sén között. Eben-Háézer, a segítség köve, amely azt hirdeti: ha igazak vagytok, ha hisztek, megsegít az Úr.

Az elmúlt 450 évben sok végveszély jutott e kis unitárius közösségnek osztályrészül. Hosszú évtizedekig elképzelhetetlen volt, hogy Kolozsváron Dávid Ferencnek egész alakos szobrot állítsunk, de az elmúlt századokban mindig voltak Sámueljeink, akik azt mondták – sokszor csak sóhajtva, vagy suttogva - hogy hinni érdemes. A most felavatott szobor, „történelmi emlékkő” ennek bizonysága. A filiszteusok még mindig veszélyt jelentenek – figyelmeztetett. De amikor majd újra elfog a csüggedés, elég lesz rámutatni erre a szoborra. Nem oldja ugyan meg az összes problémánkat, de erőt, bátorságot ad. Annak bizonysága, hogy a hitnek, a munkának megvan a gyümölcse - zárta prédikációját a lelkész.

Tőkés László, volt EP-képviselő ünnepi beszédében úgy vélekedett: Dávid Ferenc szobrának felavatása méltó módja a vallási béke 450 éves évfordulójának szentelt rendezvénysorozat lezárásának. A volt református püspök úgy fogalmazott: bár a múltban voltak idők, amikor a felekezeti szembenállás elidegenített egymástól, be kell ismernünk, hogy egyházaink egy tőről fakadnak. Kifejtette: Dávid Ferenc az erdélyi vallásszabadság atyja, aki egymás hitbéli meggyőződésének tiszteletben tartását hirdette, ennek ereje tartotta meg a magyarokat Erdélyben a századok során. Olyan eszmék ezek, amelyeknek teljes megvalósulása sajnos Romániában is még várat magára. Reményét fejezte ki, hogy a magyar Országgyűléshez hasonlóan a román és az európai parlament is a vallásszabadság napjának nyilvánítja ennek tordai kihirdetése napját, január 13-át.

Nagy kihívásnak nevezte Gergely Zoltán szobrászművész a feladatot, Dávid Ferenc egész alakos szobrának megálmodását-megvalósítását, hiszen magas a kolozsvári mérce – utalt a város többi, a magyarság számára jelképes értékkel bíró köztéri szobrára. A feladat annál is nehezebb - mondta, mert Dávid Ferencről semmilyen hiteles kép, leírás nincs. Ezért a most felavatott szobor egyszerre több és kevesebb mint a valóság. Nem csak Dávid Ferencet ábrázolja, hanem azt, amit szellemiségéről 2019-ben gondolunk, fogalmazott.

Az igazság keresése felette áll a dogmának

Ízig-vérig kolozsvári polgár lép ki a kolozsvári utcára – utalt a kollégium és a templom közötti téren felállított, az ott elhaladók számára ezentúl karnyújtásnyi közelségbe kerülő szoborra Farkas Emőd, a Magyar Unitárius Egyház főgondnoka. Beszédében többek közt Dávid Ferenc kései utódját, Varga Béla unitárius püspököt idézte, aki az egyházalapítóról szóló művében ennek szüntelen, a dogma fölött álló igazságkeresését méltatta: „Dávid Ferencet megérteni és követni nem azt jelenti, hogy behúzódva a felekezetiesség szűkös korlátai közé esküdjünk minden szavára, hanem azt, hogy szüntelenül törekedjünk az evangéliumi igazságnak felekezetfölötti megértésére és megvalósítására.”

A szobor nem mindennapi összefogással jöhetett létre, a magyar kormány, az unitárius egyházközségek és magánszemélyek támogatását emléklappal köszönték meg az istentisztelet alkalmával.

Ezt követően került sor a szobor leleplezésére. Beszédében Bálint-Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke Dávid Ferencet a reformáció igazi mintaemberének nevezte, akinek életében a reneszánsz igazság-eszménye a protestantizmus lelkiismeret-központúságával ötvöződik.

„Ez a szobor számunkra több művészeti alkotásnál, a felekezeti jelenlétet erősítő szimbólumnál is jelentősebb. Ez a szobor metafora. Erdélyiségünk tükre, amely felkér a kérdezésre és a válaszadásra. De metaforája annak az alaphelyzetnek, amelyben élnünk adatott. E szobor ugyanis majdnem 150 évig álomként pihent egymást követő generációk lelkében”, mondta.

Jelképes az a hely is, ahova a szobrot állították, a templom és iskola mezsgyéjén. „A templom felől Dávid Ferenc a kezét nyújtja meghívólag, hogy keresd az Istennel való párbeszédet, hogy lépj közelebb az emberhez, és hallgasd meg mondanivalóját. Az iskola felőli baljában viszont könyvvel kínál, hogy tanulj, mert csak a kettő összefonódásából születhet élet. Egy köböl tudomány mellé egy véka erkölcs kell, hogy az emberi szellem szabadon és tisztán kutassa Teremtőjével való találkozását. És ezt a szellemiséget hordozza az immár hármassá dagadó jelképrendszer. Baloldalt az iskola, jobb felől a templom és közöttük annak az embernek a szobra, amely a tudás és lángoló hit gondviselésszerű találkozásában megszülető lelkiismereti tisztaságot és igazságkeresést élte meg”, fogalmazott az unitáriusok püspöke.

Rohonyi D. Iván felvétele


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Meghalt Sára Sándor, a nemzet művésze
Oscar-díj – Franciaország a ...
CineFest – A Monos nyerte a ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ