Fekete komédia Lajkóról, a világ „első kozmonautájáról”
Vissza

Fekete komédia Lajkóról, a világ „első kozmonautájáról”

„Űrversenyt” szerveztek 1957-ben a Szovjetunióban: az unió baráti országai között szervezett megmérettetés tétje nem kevesebb volt, mint az, hogy ki lesz az első ember a világűrben. A versenyre, amelynek zsűrielnöke Leonyid Brezsnyev, szovjet pártfőtitkár, Magyarország Serbán Lajost, Lajkót nevezi, akinek gyerekkori álma az, hogy kiutazhasson a csillagok közé. Legalábbis így képzeli el Lengyel Balázs rendező az első űrutazás történetét, aki a témát első nagyjátékfilmjében, a Lajkó – Cigány az űrben című fekete komédiában dolgozza fel. A produkciót, a rendező jelenlétében, pénteken mutatták be a kolozsvári Győzelem moziban.

A film vetítését követően Lengyel Balázs rendezővel Jakab-Benke Nándor, a Filmtett – Erdélyi Filmes Portál megbízott főszerkesztője beszélgetett, aki elsősorban arra volt kíváncsi, hogy valóban léteztek-e „hasonló kísérletek a Szovjet űrkutatás elhallgatott történetében”, éltek-e Lajkóhoz hasonló csendes hősök, vagy egyáltalán honnan jött a film ötlete?

– Egyik reggel felébredtem és megkérdeztem a feleségemtől, hogy is hívták az első magyar űrhajóst. Ő úgy nézett rám mintha sztrókot kaptam volna. Farkas Bertalanra gondolsz? – kérdezte, és ott tulajdonképpen megszületett a film ötlete a fejemben: mi van, hogyha nem ő volt az első magyar űrhajós, és mi van, hogyha nem is Gagarin volt az első ember az űrben – fejtette ki a rendező.

A Lajkó – Cigány az űrben című film a magyarországi Filmalap támogatásával jöhetett létre, így Jakab-Benke Nándor arra is rákérdezett: hogyan kapott pénzt egy ilyen rizikós témájú produkcióra egy olyan rendező, akinek ez az első nagyjátékfilmje.

– Magyarországon 99%-ban végtelenül lesújtó, szomorú történetek készülnek, míg a közönség nagyon vágyna olyan filmekre, amin lehet nevetni. Nem feltétlenül olyan filmekre, amelyek felszínesek, hanem olyan produkciókra, amelyeknek van tartalmuk, de egyben szórakoztatóak is – magyarázta Lengyel Balázs. Amikor beadták a pályázatot, egyetlen más humoros jellegű pályázat sem volt a Filmalapnál, így azért támogatták a produkciót, mert egy vígjátékban reménykedtek. „Filmalapnál dolgozókban sokáig nem tudatosult, hogy ez is egy szomorú alkotás”, tette hozzá a rendező.

Az ellentmondásosként számon tartott cigány szó címben való használata kapcsán a rendező elmondta: sem a cigány származású színészek sem az ismerősei ezt a szót egyáltalán nem tartják sértőnek, sőt, szeretnék, ha az nem egy negatív előjelű fogalom lenne. A rendező úgy vélte, hogyha a „Lajkó – az első magyar az űrben” cím nem sértő senki számára, akkor a Lajkó – Cigány az űrben sem szabadna az legyen. „Ezzel a címmel én azt állítom, hogy az első ember az űrben cigány volt”, magyarázta.

– A legfőbb célom az volt, hogy egy olyan ember az útját mutassam be egészen az űrig, aki a teljes lehetetlenséget hajtja végre. Lajkó lehetett volna bármilyen kisebbség tagja. Úgy vélem az 50-es években, ilyen háttérrel, az ezekhez hasonló dolgok lehetetlen feladatok voltak, így érdekelt, mi történik akkor, ha valaki valamit tényleg annyira szeretne elérni, hogy le kell küzdenie ezt az ellenállást – tette hozzá.

A szereplők kapcsán Lengyel Balázs kifejtette: a célja az volt, hogy a néző megszeresse a karaktereket, ezáltal pedig közelebb kerüljenek a különböző, filmben bemutatott kisebbségek a nagyközönséghez, segítse azt, hogy az emberek elfogadóbbak legyenek irányukban. „Magyarországon nagy problémánk van jelenleg a gyűlölettel, minden kisebbségnek, idegennek, más országbelinek a gyűlöletével”, magyarázta a rendező, majd hozzátette: mindennek ellenére sokan szurkoltak a film során Lajkónak, így máris elérte célját.

A Lajkó – Cigány az űrben című filmet Kolozsváron a Győzelem moziban vetítik.

(Borítókép: Jelenet a filmből. Fotó forrása: Facebook/Lajkó – Cigány az űrben)


EZ ÉRDEKELHETI
KULTSZÍNTÉR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Uniós pénzből korszerűsítenék a ...
Minisztercserékről döntött a PSD: nyolc ...
Gabriela Fireanak elege lett a PSD-ből, ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ