Fájdalmas Szűzanya búcsúünnepe Kolozsvár-Monostoron
László Zsolt újmisés volt az ünnep főcelebránsa
László Zsolt újmisés volt az ünnep főcelebránsa
Vissza

Fájdalmas Szűzanya búcsúünnepe Kolozsvár-Monostoron

A Monostori út 12. szám alatti Fájdalmas Szűzanya tiszteletére szentelt templom búcsúját szeptember 15-én, szerdán délután tartották. Amint az előbbi templombúcsúk alkalmával is, Székely Dénes kanonok, teológiai tanár, a templom plébánosának köszönhetően a szentmise főcelebránsa és szónoka ismét egy újmisés, László Zsolt volt, akit június 29-én szentelt pappá Gyulafehérváron Kovács Gergely érsek. Személye nem ismeretlen a kolozsváriak körében, hiszen a Szent Mihály-plébánián végezte odaadóan pasztorális gyakorlati éves szolgálatát.

A szentmise kezdetén Székely Dénes rámutatott, hogy valamennyi jelenlevő ezen búcsú alkalmából értékes és ritka újmisés áldásban részesül. Ez megmarad a lelkekben, őrizni és továbbítani kell az általa kapott kegyelmeket. A főcelebráns 15 pap testvérével együtt – László Attila kolozs-dobokai főesperes-plébánossal, Jakab Gábor pápai káplánnal, kerekdombi plébánossal, Szász János pápai káplánnal, kanonokkal, nagyenyedi plébánossal, Nagy Károly atyával, a kolozsvári ferences templom igazgatójával, Ferenc Antal, kolozsvár-szentpéteri plébánossal, Vakaria Béla szentszéki tanácsossal, orotvai plébánossal, Kovács Árpád kisbácsi, György Ferenc tordai, Papp Antal zetelaki, Szőcs Csaba szászfenesi, Keresztes Olivér kolozsi, Kádár István jegenyei plébánossal, Popesc Mihăiţă Cristian és Jánossi Imre segédlelkészekkel – mutatta be a legszentebb áldozatot, amelyhez Czirják Ottó gyakorlati éves kispap asszisztált.

László Zsolt prédikációjában kifejtette, hogy a Fájdalmas Szűzanya kultuszának népszerűsítéséből a ferencesek is kivették a részüket, hiszen két kiemelkedő irodalmi mű is hozzájuk kapcsolódik, nevezetesen Szent Bonaventura zsolozsmája és a Jacopone da Todinak tulajdonított Stabat Mater kezdetű himnusz. Mindkettő bekerült a római liturgiába és kiapadhatatlan forrásai és mintái lettek a szakrális népköltészetnek és a Mária-siralmaknak. Ugyanakkor az első magyar nyelvű vers, az Ómagyar Mária-siralom is ennek az áhítatnak az emléke. Magyar nyelvterületen a régi szóhasználatban élt még a Fájdalmas Boldogasszony és a Hétfájdalmú Szűz megnevezés. A képzőművészeknek is gyakori témája a szenvedő anya ábrázolása a kereszt alatt állva vagy amikor ölében tartja halott fiát (pieta).

– Mária nem kételkedett, tudta, hogy Isten megadja azokat a kegyelmeket, amelyekre szüksége lesz ahhoz, hogy kitartson küldetésében még akkor is, ha az tele lesz fájdalmakkal. Ő példát mutatott nekünk. Az angyali üdvözletkor nem visszakozott, nem habozott, hanem igennel felelt a felkérésre, holott tudta, hogy ez az anyaság fájdalommal lesz teli. Akkor követjük igazán Máriát, ha az ő engedelmes igenjét mi is mindig ki tudjuk mondani. Istennek szüksége van rám, rád, mindenkire. De kellenek az igenjeink. Még akkor is, ha fájdalmakkal jár/járhat az, amire meghív az Isten. Őseink és elődeink hittek abban, hogy minden fájdalomnak – amelyet a keresztény embernek méltósággal és békésen kell viselnie – megvan a maga értelme és értéke. A fájdalmat itt a Földön nem lehet elkerülni, de a megváltás meghatározó tapasztalatai közé tartozik a Megváltóval megosztott fájdalom – hangsúlyozta László Zsolt.

A szentmise befejezéseként László Zsolt különleges primíciás áldásban részesítette Székely Dénest, aki tanára volt a hittudományi főiskolán, és jelentősen elősegítette felkészülését a papságra, valamint László Attila főesperes-plébánost, aki hathatós útmutatója volt a kolozsvári gyakorlati időszakában és akire nagy felelősséggel járó fontos feladatok – például a Szent Mihály-templom restaurálása – nehezednek. Ezután primíciás áldását adta pap testvéreire, a jelenlevő hívekre és otthoni szeretteikre.

Székely Dénes az egyházközség nevében is kifejezte köszönetét a magyar kormány folyamatos támogatásáért vallásunk, anyanyelvünk, kultúránk megőrzésében, elősegítve templomaink és egyházi épületeink ápolását. Ugyanakkor megköszönte Vákár István, a megyei tanács alelnöke, Pászkány Árpád vállalkozó és valamennyi jóakaratú ember támogatását.

Magyarország kolozsvári főkonzulátusának képviselője, Kőrösi Viktor Dávid konzul elmondta: méltányolja, hogy a Kárpát-medencében talán az erdélyi magyarság ragaszkodik legjobban Istenéhez, vallásához és nemzetéhez. – Ez nagyon fontos, tudatos, személyes döntés. Akárcsak a kereszténységhez és a világközösséghez való tartozás. Az egyházi, illetve szakrális tényezőknek is köszönhető, hogy még mindig itt vagyunk. Ezt kell tudatosítanunk és megélnünk mindennap. Legyünk erősek, tartsunk össze békességben, Ferenc pápa szavaival: „Legyünk közel egymáshoz” – hívta fel a figyelmet Kőrösi Viktor Dávid.

A búcsúünnep zárásaként Palocsay György kántor vezetésével, Geréd István kántor közreműködésével a templom kórusa a jelenlevőkkel együtt elénekelte a pápai himnuszt és nemzeti imánkat.

(Borítókép: A szerző felvétele)


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Emil Boc: Kolozsváron 56 százalékos az ...
Árkossy István kapta a Magyar ...
Elhunyt Venczel Vera színművész

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ

  • Io rëggëlt, Iohannis!
  • VIDEÓINTERJÚ – Tasnádi Szilárd ...
  • A bili esete a Hóstáttal
  • Arábia Európában: egy hét a napsütötte ...
  • Tíz év tükre