Európa-szerte nehéz helyzetbe került a kisebbségi sajtó
Vissza

Európa-szerte nehéz helyzetbe került a kisebbségi sajtó

A Kisebbségi Intergroup brüsszeli, online ülésének résztvevőjeként az Európai Kisebbségi és Regionális Napilapok Egyesülete, a MIDAS – amelynek több romániai magyar újság, így a Szabadság is tagja – elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a kisebbségi sajtó a 2008-2009-es gazdasági válsághoz hasonló kilátástalan helyzetbe került. Slezákné Kovács Edit arra kérte az Európai Unió (EU) illetékeseit, hogy rövid- és hosszútávú intézkedésekkel támogassák az írott kisebbségi sajtót, hiszen számos közösség esetében ez jelenti az egyetlen elérhető anyanyelvű hírforrást.

A kisebbségi napilapok amúgy is hátrányban vannak a reklámpiacon a nagyobb példányszámú többségi lapokkal szemben, így miután számos cég a karantén ideje alatt felfüggesztette a tevékenységét, a reklámbevételeik drasztikus mértékben csökkentek – máskor ezek a bevételek a havi költségvetés akár 30-40 százalékát is jelenthették. A legtöbb országban a bevezetett korlátozások miatt gondok voltak a terjesztéssel, az előfizetőkhöz sokszor késéssel jutott el a lap. Emiatt, valamint az (ideiglenesen) bezárt munkahelyek okozta gazdasági helyzet miatt csökkent az előfizetők száma, esetekben 20–25%-kal is, ami újabb anyagi veszteséget jelentett. A szabadárusításban eladott újságok száma is visszaesett, egyes standok, terjesztők a karantén idején ugyanis bezártak. Mindezek a tényezők igen nehéz anyagi helyzetbe sodorták a kisebbségi sajtót, amelynek a léte is veszélybe kerül, ha nem kap gyors érdembeli támogatást, akár a válság gazdasági hatásainak csökkentésére előirányzott alapokból, akár az új koronavírussal kapcsolatos EU-s tájékoztató jellegű anyagok fizetett tartalomként történő publikálásával, ami nemcsak fontos jövedelemforrást jelentene a lapoknak, hanem egyben a koronavírussal kapcsolatos, a kisebbségek anyanyelven történő tájékoztatását is szolgálná.

Kiemelte: a kisebbségi sajtó problémája európai kérdés, hiszen az EU szerződésének 3. cikkelye szerint „az Európai Unió tiszteletben tartja a gazdag kulturális és nyelvi sokféleségét, és gondoskodik Európa kulturális örökségének megóvásáról” – márpedig sok esetben a kisebbségi nyelven megjelenő sajtó az egyetlen, amely révén a kisebbségekhez tartozók anyanyelven írt szöveget olvashatnak napi szinten, illetve a kisebbségi sajtó egyben az illető kisebbség hangja és a nyelvi megmaradás eszköze is. Emiatt az EU-nak rövid- és hosszútávon is támogatnia kell a 2008-as gazdasági világválsághoz hasonló helyzetbe került kisebbségi nyomtatott sajtót – hívta fel a figyelmet Slezákné Kovács Edit, a pozsonyi Új Szó lapigazgatója, a 26 tagot számláló MIDAS (Európai Kisebbségi és Regionális Napilapok Egyesülete) elnöke, aki arra is kitért, hogy kevés európai országban megoldott a kisebbségi nyelvű tájékoztatás a koronavírusról.

Ezt támasztották alá annak a gyorsfelmérésnek az eredményei is, amelyet 2020. március 31–április 30. között készítettek kisebbségi EP-képviselők és a FUEN tagszervezetei, és amelyet a Kisebbségi Intergroup online ülésén Vincze Lóránd EP-képviselő, a FUEN elnöke ismertetett. A felmérés azt vizsgálta, hogy a COVID-19-cel kapcsolatos általános intézkedésekről, a járványügyi tudnivalóról volt-e kisebbségi nyelveken tájékoztatás, működik-e segélyvonal kisebbségi nyelven, illetve milyen mértékben megoldott a távoktatás anyanyelven. A felméréshez eddig 18 európai ország 29 kisebbségi közössége járult hozzá információkkal, de az adatgyűjtés folytatódni fog, hiszen a tanulságok a Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezés érveit is erősítik – hangzott el.

Az esetek felében (52%) létezik kisebbségi nyelvű tájékoztatás az általános intézkedésekről, ezt azonban leggyakrabban a regionális önkormányzat, kisebbségi szervezetek és a kisebbségi média biztosítja. Az egészséggel kapcsolatos tájékoztatás esetében hasonló az arány, viszont itt a helyi és regionális önkormányzatok szerepe a legnagyobb. A koronavírus-járvány miatt jelentősen megnőtt a segélyhívások száma, több helyen külön segélyszámot és információs vonalat üzemeltetnek a vírussal kapcsolatos sürgős esetek számára, azonban az esetek több mint kétharmadában (69%) a segélyhívó szám nem elérhető kisebbségek anyanyelvén, további 10% esetében pedig csak részlegesen.

Az oktatás a legtöbb országban átköltözött az online térbe, de csak a kisebbségek fele esetében van anyanyelvű távoktatás, további 14 százalék esetében részben. A válaszadók 21 százaléka számára nincs biztosítva az anyanyelvi oktatás az interneten (további három kisebbségnek a járvány előtt sem volt lehetősége anyanyelven tanulni).

Vincze Loránt, az Intergroup társelnöke emlékeztetett: Romániában, a kisebbségi nyelven történő állami kommunikáció hiányában a magyar nyelvű közösség tájékoztatásának feladatát az RMDSZ vállalta fel, amely a magyar nyelvű távoktatás érdekében szintén fontos lépéseket tett: a román közszolgálati televízióban az RMDSZ kezdeményezésére indult be a TeleSuli.

Az Intergroup-ülést követően – amelyen Vincze Lóránd mellett többek között Winkler Gyula, továbbá Deli Andor, Bocskor Andrea és Gál Kinga EP-képviselők is részt vettek – Slezákné Kovács Edit úgy nyilatkozott: reménnyel töltötte el egyes képviselők hozzáállása, átérezték ugyanis a média nehéz helyzetét, így közvetíteni tudják annak hangját az Európai Parlamentbe, amely remélhetőleg megtalálja a módját, hogy konkrét intézkedésekkel támogassa a kisebbségi írott sajtót.


EZ ÉRDEKELHETI
BELPOL ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Önkormányzati választások szeptember ...
Gyalogos- és környezetbarát ...
Ha hétvége, akkor szabadtéri bábelőadás

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ

  • Telesulis pedagógusokat díjaztak ...
  • Kolozsi Levendula Napok: a lényeg az ...
  • Összeomlott a Bay-kastély Ördögkúton
  • Ne vigy minket a kísértésbe!
  • Megvezetés