EU-csúcs Nagyszebenben: „zöldebb, méltányosabb, tisztességesebb” jövőt építenének
Vissza

EU-csúcs Nagyszebenben: „zöldebb, méltányosabb, tisztességesebb” jövőt építenének

Az Európai Unió (EU) jövőjéről, ezen belül kiemelten az unió 2019–2024-es időszakra szóló stratégiai menetrendjéről tanácskoztak csütörtöki nagyszebeni informális találkozójukon az EU állam- és kormányfői. Az uniós soros elnökségét az idei első félévben ellátó Románia ünnepi eseménynek szánta a nagyszebeni tanácskozást, azt hangsúlyozva, hogy ez az első csúcstalálkozó az unió történelmében, amelyet május 9-én, Európa-napján tartanak. Az EU Tanácsa idei értekezletének helyszínét Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke javasolta 2017-ben. A házigazda szerepét a város szülötte, a szász származású Klaus Iohannis államfő, volt nagyszebeni polgármester látta el. A történelmi városközpontban délben több száz, a jeles eseményre kíváncsi nagyszebeni polgár fogadta a tagállamok és az uniós intézmények vezetőit.

Az uniós vezetők értekezletét a városházán tartották, amelyet – a környező középkori épületekkel együtt – akkor újítottak fel, amikor 2007-ben Nagyszeben volt Európa kulturális fővárosa. A nagyszebenieknek nem volt könnyű megközelíteniük Európa vezetőit, az Erdélyben feltehetően előzménytelenül szigorú biztonsági intézkedések miatt. A csaknem hermetikusan lezárt városközpontban csak több szűrőn keresztül lehetett bejutni, több ponton biztonságiak őrködtek, a csatornatetőket lehegesztették, az utcai szemeteskukákat eltüntették vagy lezárták, a mobilkommunikációt is zavarták a városháza körül. A Nagy Piac-térre és az azt övező utcákba gyalogosan is csak a szervezők, meghívottak, az akkreditált újságírók és az ott lakók juthattak be szigorú ellenőrzést követően.

A nagyszebeni csúcstalálkozót az eredeti tervek szerint egy új kezdet jelképének szánták, de a közelgő európai parlamenti (EP) választások előtti utolsó csúcstalálkozó jelentőségét a brit kilépés halasztása, és azt övező bizonytalanság némileg aláásta.
Az EU jövőjéről tartandó vitára Donald Tusk, az – állam- és kormányfőket tömörítő – Európai Tanács elnöke egy közös nyilatkozat tervezetével érkezett. A Nagyszebeni Nyilatkozat tíz pontban foglalja össze a tagországok kötelezettségvállalásait az unió jövőjével kapcsolatban és egyebek mellett az unió egységét és a tagországok szolidaritását hangsúlyozza.

Tusk egyébként az állam- és kormányfőknek küldött meghívóban jelezte: az EP-választások előtt az unió vezetői egy egységet felmutató, optimista nyilatkozatot készülnek elfogadni, egy, a jövő felé forduló üzenetben biztosítanák az unió polgárait, hogy együtt akarnak továbbmenni, és képesek a megígért jólétet és biztonságot biztosítani számukra. A tanács elnöke a meghívóhoz az új stratégiai menetrend tervezetét is csatolta. A dokumentum négy nagyobb témakörbe szervezi a stratégiai célokat, amelyeken belül további pontokat jelöl meg.

A négy stratégiai célkitűzés között első helyen szerepel, hogy az EU védje meg polgárait, és garantálja szabadságjogaik érvényesülését minden létező és minden felmerülő fenyegetéssel szemben. Az alpontok között a biztonsági kérdéseket (határvédelem, terrorizmus, hibrid fenyegetések), a migrációs kihívások kezelését, a demokrácia és jogállamiság védelmét és az unió alapértékeinek érvényesítését említik. Stratégiai célkitűzésként szerepel továbbra is a gazdaság erősítése, amelyet az európai jólét és versenyképesség zálogának tekintenek, és amely meghatározó jelentőségű az unió globális szerepe szempontjából is. Ebben a témakörben egyebek közt a gazdaságpolitikák összehangolását, az emberi erőforrásokba történő „beruházást”, a digitális átalakulás felkarolását emelik ki.

Az EU „zöldebb”, tisztességesebb és az esélyegyenlőségre jobban odafigyelő jövőt akar építeni: itt az újratermelődő, biztonságos energiaforrásokra történő áttérést, a környezet- és klímavédelmet, a szociális védelem és kohézió erősítését, s az életminőség javítását említik. A dokumentumtervezetben külön stratégiai témakört szenteltek az európai értékek népszerűsítésének és az uniós érdekek érvényesítésének a világban.

A találkozóra készülve Hollandia egy ötpontos prioritáslistát javasolt az EU stratégiai menetrendéjének kialakításához. Sebastian Kurz osztrák kancellár
az uniós szerződés újratárgyalását szorgalmazta, arra hivatkozva, hogy a tíz éve elfogadott lisszaboni szerződés korszerűsítésre szorul az azóta bekövetkezett változások – egyebek közt az adósságválság, migrációs válság és a Brexit-káosz – miatt.

A román elnöki hivatal tájékoztatása szerint az EU 2019–2024-re szóló stratégiai menetrendjét az Európai Tanács június 20–21-i ülésén fogadják majd el az állam- és kormányfők a csütörtöki tanácskozás következtetései alapján.

A nagyszebeni EU-csúcson Jean-Claude Junker, az EB és Antonio Tajani, az EP elnöke is részt vett. Juncker már szerdán megérkezett Nagyszebenbe, ahol az EU-csúcsot övező tucatnyi kísérőprogram egyikeként – Klaus Iohannisszal együtt a demokrácia, munkaerőpiac, méltányosság és digitális jövő témakörét érintő ifjúsági fórumon beszélgetett az EU valamennyi országából érkező háromszáz fiatallal.

Nagyszebenben ezen a héten tanítási szünet van, az EU-csúcs miatt mintegy ötvenezer diáknak hosszabbították meg a tavaszi vakációját. A városközpont tanintézményeiben az EU-csúcs biztonságáért felelős szervek – rendőrség, mentőszolgálat, katasztrófavédelem, testőrszolgálat, hírszerzés – rendezték be ideiglenes „támaszpontjaikat”. Az egyik iskolaépületben tábori kórházat, egy másikban pedig tűzoltó-laktanyát alakítottak ki. Az eseményre kilencszáz újságíró jelentkezett be, számukra a Kis-Piac-téren, négy óriássátorban alakítottak ki sajtóközpontot.

Az EU-csúcs napjára három tüntetést is bejelentettek Nagyszebenben, ezeket azonban a középkori belvárostól tisztes távolságban engedélyezte a városháza, úgyhogy a tiltakozók hangját aligha hallhatták az unió állam- és kormányfői. A Greenpeace a romániai környezetszennyezések ellen, az Acţiunea 2012 platform Románia és a Moldovai köztársaság egyesüléséért, az Evoluţie in instituţie nevű civil szervezet pedig a szólásszabadság tiszteletben tartásáért szervez demonstrációt.

A soros román uniós elnökség teljes időszakát végig kísérő belpolitikai viták a nagyszebeni EU-csúcsot is beárnyékolták: Klaus Johannis államfő, aki Romániát képviseli az EU Tanácsában, nem hívta meg a rendezvényre Viorica Dăncilă miniszterelnököt. A kormányfő nyilvánosan is nehezményezte, hogy Iohannis akarja learatni a – szerinte roppant eredményes – román uniós elnökség által kiérdemelt babérokat egy olyan csúcstalálkozón, amelynek költségeit a kormány fedezte.

 


EZ ÉRDEKELHETI
BELPOL ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Úzvölgyi katonatemető - Csíkszeredában ...
„ Együtt vagyunk, boldogok vagyunk!” - ...
Szecessziós sétára hív a Korzo Egyesület

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ

  • Évet zártak Kalotaszeg táncosai
  • Ellehetetlenítik a kolozsvári repteret?
  • „Egymás nélkül sötétben vagyunk…”
  • Nézőpontok
  • Maradt a sötétség