Dana Gârbovan szerint az elmúlt években Romániában többen is megfeledkeztek arról, hogy nem csupán a polgároknak, hanem az intézményeknek és azok vezetőinek is be kell tartani a törvényeket. Nőtt a politikusok és köztisztségviselők által elkövetett bűncselekmények száma, a lakosság pedig egyre frusztráltabbá, bizalmatlanabbá vált.- A korrupcióellenes harc két táborba osztotta az embereket: az egyikben vannak azok, akik elszántan, meggyőződéssel küzdenek a társadalom minden rétegét megfertőző jelenség ellen, a másikban pedig a bizonyos korrupciós ügyekben érintettek. Sajnos a felhevült kedélyek miatt mintha megszűnt volna a racionális diskurzus ebben a témában, nem mérlegeljük az érveket, információkat, egyszerűen elhisszük, amit valaki, valahol mond. Az igazságszolgáltatás, a DNA a közbeszéd középpontjában áll egy ideje, mindenki hozzászól ehhez a kérdéskörhöz. Hirtelen megnőtt a joghallgatók száma! – jegyezte meg ironikusan a bíró.
Gârbovan, akinek állítólag felkínálták az igazságügyi miniszteri tárcát a Grindeanu-kormányban, de ő nem fogadta el azt, elmondta: értékeli, hogy mindenki pártfogásába vette az igazságszolgáltatást, az utcára vonuló tömegek, politikusok, ismert közéleti személyiségek, újságírók nyilatkoznak sorozatosan arról, milyen nagy szükség van pártatlan bírókra, ügyészekre. De talán hagyni kellene az igazságszolgáltatást, hogy végezze dolgát, miközben nem lenne szabad szem elől téveszteni, hogy nem csak az igazságszolgáltatás feladata harcolni a korrupcióval szemben, hanem a társadalom egészének. Kérdés, ugyanakkor, hogy a korrupcióellenes harc nevében milyen mértékben tehetünk zárójelbe különböző szabadságjogokat – fogalmazott Garbovan.
Elmondta: jó néhány évvel ezelőtt bevezették a különböző igazságszolgáltatási szervek és a titkosszolgálatok között létrejövő „közös csapatok” létrehozását annak érdekében, hogy bizonyos intézményeket „megerősítsenek”.
A Szabadság arról kérdezte, mi a helyzet az igazságszolgáltatás különböző ágazataiba „beszivárgott” titkosszolgálati ügynökökkel.
– A 2004-ben elfogadott törvény értelmében a bíróknak, ügyészeknek és alkalmazottaknak minden évben saját felelősségre közjegyzői nyilatkozatot kell leadniuk arról, hogy semmilyen formában nem működnek együtt a titkosszolgálattal. De egyáltalán miért volt szükség ilyesmire, ha nem volt semmilyen reális veszély erre? A nyilatkozatokat a Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) ellenőrzi, kérdésünkre közölték, nincsenek ilyen esetek. Mi utána jártunk annak, hogyan végezték az ellenőrzést. Közölték velünk, hogy tulajdonképpen a CSAT nem is tud ilyen ellenőrzéseket végezni, humán erőforrások szempontjából nincs meg rá kapacitása. Nem is meglepő, hiszen egy adminisztratív intézményről van szó. Különben egyetlen titkosszolgálat sem fedi fel ügynökeit – jegyezte meg Gârbovan.
A bíró furcsának és szokatlannak ítélte azt, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tevékenységét felügyelő parlamenti bizottság elnöke nemrég azt mondta: az intézmény vezetőinek a bizottságban tett kijelentéseit nem tudják ellenőrizni, mert nincs hogyan.
– Gyakorlatilag el kell hinni nekik, amit mondanak, s ennyi. És ha ugyanígy tesz a CSAT is a bírók és ügyészek által az esetleges titkosszolgálati tevékenységgel kapcsolatban? Két lehetőség kínálkozik: módosítjuk a törvényt és egy korrekt ellenőrzési mechanizmust vezetünk be, vagy lemondunk a közjegyzői nyilatkozatokkal kapcsolatot képmutatásról – jelentette ki.
