Erőteljes, provokatív, gondolatébresztő fényképek a World Press Photo tárlaton
Vissza

Erőteljes, provokatív, gondolatébresztő fényképek a World Press Photo tárlaton

A világ legszínvonalasabb sajtófotó-versenyét megszervező World Press Photo 63. kiadásán díjazott munkákat állították ki július 17–e és augusztus 6-a között a kolozsvári Művészeti Múzeumban. Idén 125 ország 4282 fotósa jelentkezett a megmérettetésre, 44-en jutottak be az utolsó fordulóba, közülük választotta ki idén februárban a szakmai zsűri a különböző kategóriák nyerteseit. Alexandra Sârbu művészettörténész-muzeológusnak, a kiállítást szervező csapat helyi felelősének hozzájárulásával elmerülhettünk az idei legkiválóbbaknak minősített sajtófotók hangulatában, szembesülve a közelmúlt megrázó eseményeinek, a világ legégetőbb, mielőbbi megoldásra váró kérdéseinek egy-egy kiemelt elemével.

A kolozsvári kiállítást a bukaresti Eidos Alapítvány a Művészeti Múzeummal, a Kolozs megyei tanáccsal, a kulturális minisztériummal és Hollandia romániai nagykövetségével együttműködésben szervezte. A World Press Photo megmérettetés díjkiosztó ceremóniáját egyébként minden év tavaszán (áprilisban), Amszterdamban tartják, ezt követően a nyertes képek világ körüli vándorkiállításon vesznek részt; a kiválasztott fotók több mint 45 országba jutnak el. Kolozsvárról a kiállítást Temesvárra, az ottani Művészeti Múzeumba viszik, ahol augusztus 12–30-a között lehet majd megtekinteni, szeptember 9–30-a között pedig a bukaresti nemzeti művészeti múzeumban látogatható majd.

„Ezek a sajtófotók és fotóriportok, amelyeket a közönség a Bánffy-palotában láthatott, minőség és az újságírói etika tekintetében egyaránt kiválóak. A világnak olyan aspektusaival szembesítik a szemlélőt, amelyek többnyire megrázóak, fájdalmasak, de amelyek a mi valóságunk részei, és amelyekről tudnunk kell” – emelte ki Alexandra Sârbu.

A World Press Photo pályázatára az Aktuális kérdések, Általános hírek, Helyszíni hírek, Hosszú távú projektek, Portrék, Természet, Környezet, Sport szekciókban lehetett nevezni. A nyertes fotók az elmúlt év bizonyos történéseinek különböző mozzanatait, társadalmi, környezetvédelmi vonatkozású problémák különböző aspektusait jelenítik meg, a világ legkülönbözőbb pontjain. Kormányellenes tüntetések, a szociális egyenlőtlenségek kiéleződése miatt kialakult állapotok, a társadalom perifériáján élő embercsoportok szenvedése, a globális felmelegedés következményei egyaránt megjelennek ezeken a sajtófotókon; vannak továbbá olyan alkotások is, amelyek olyan embereket örökítenek meg, akiknek súlyos akadályokon, traumákon sikerült túllépniük.

Idén az „év sajtófotója” díjat a France-Presse hírügynökség képi megjelenítésért felelős igazgatója, a japán Yasuyoshi Chiba kapta, a Straight Voice című fényképéért, amely 2019 júniusában, a Kartúmban kitört tüntetésen készült. A megmozdulás Omar-al-Bashir szudáni elnök diktatórikus rendszere elleni tiltakozásként szerveződött. A fotó egy fiatalembert örökít meg, miközben egy verset szaval a skandáló demonstrálók gyűrűjében. Ez az alkalom volt egyébként az egyetlen olyan gyülekezés a Kartúmban lezajlott tüntetések sorában, amely nem torkollott erőszakcselekményekbe. A fotóst nyilván lenyűgözte a sajátos „fegyver”, amelynek segítségével a fiatalember a szabadságjogokért tüntetett.

Az év „sajtó-fotóriportja” díjat a francia Romain Laurendeaunak ítélték oda, a „Kho, egy lázadás genézise” fotósorozatért. Ezek a képek néhány algériai fiatal megrázó történetét mesélik el, akik az elmúlt évtizedek legnagyobb tüntetéssorozatát indították el az észak-afrikai országban.

A Környezet témában, egyedi fotó kategóriában Horváth Eszter magyar fényképész kapta a World Press Photo díját, két kíváncsi, északi-sarki jegesmedvéről készített fotójáért.

A soproni születésű dokumentumfotós 2015 óta foglalkozik a sarki térségek, és a Jeges-tenger fotózásával; IceBird című, fotódokumentációs projektjében azokra az expedíciókra összpontosít, amelyek az Északi Sark legrégibb, legnagyobb méretű, egy darabban álló jéghegyének állapotát vizsgálják; ez ugyanis a klímaváltozás, a sarkkört elérő meleg óceáni- és légáramlatok folytán olvadni kezdett, struktúrája kezd megbomlani. Horváth Eszter a bolygó egyik legzordabb, legkíméletlenebb övezetében tevékenykedő tudósoknak a munkáját és mindennapjait követte, dokumentálta fotóival; bízik abban, hogy munkájával hozzájárulhat ahhoz, hogy az emberek szélesebb köreiben tudatosuljon, milyen következményekkel jár a klímaválság, hogy mennyire sérülékeny a természeti környezet és milyen veszélyben van a biodiverzitás – magyarázta a muzeológus.

Horváth Eszter fotói többek között megjelentek a National Geographic magazinban, a The New York Times és The Wall Street Journal napilapokban, a Time hetilapban és a GEO Magazine-ban is. 2019–2020-ban az Északi-sarkvidék közepén, egy jégtáblához fagyasztott, tudományos vizsgálatokat és méréseket végző, Polarstern nevet viselő német kutatóhajó tagjainak munkáját örökítette meg. 2019. szeptember 20-tól kezdve, hét hónapon át tartózkodott a hajó fedélzetén, részletesen dokumentálva a MOSAIC címszóval jelölt expedíciót, amelyen a világ több országának szakemberei vettek részt.

Az Északi Sarkon egyébként, a világátlaghoz képest, kétszeres a felmelegedés mértéke, a jégmezők egyre olvadnak, ennek folytán egyre inkább emelkedik a levegő hőmérséklete, és az óceánok szintje is. A sarkvidéki klíma és környezet változásait még mindig túlságosan kevéssé ismerik a kutatók; a Polarstern hajót kifejezetten úgy tervezték meg, hogy kibírja a sarkvidéki telet, áttörhesse a vastagabb jégrétegeket, lehetővé téve, hogy a körülbelül száztagú kutatócsoport és legénység a téli hónapok alatt is dolgozhasson, részletezte Alexandra Sârbu. A hajón töltött különleges, ugyanakkor kétségkívül nehéz hónapok tapasztalatainak eredménye a Horváth Eszter díjnyertes felvétele, amelyen egy jegesmedve és kölyke vizsgálgatja kíváncsian a Polarstern kutatói által a jégtáblára kihelyezett berendezést.

Alexandra Sârbu felkérésére Veniamin Malion, a kolozsvári Művészeti és Formatervezői Egyetem (UAD) abszolvense a tárlatnak a „vizuális szintézisét” is elkészítette: az általa összeállított videóanyag olyan kifejező részleteket is előtérbe helyez, amelyekre a szemlélő nem feltétlenül figyelt fel a helyszínen. Ilyenképpen, akik nem tudtak ellátogatni a tárlatra, virtuálisan még megtehetik ezt; a videó a Művészeti Múzeum Facebook-oldalán elérhető.

A múzeum Facebook-oldalán egyébként a Nap történeteként más fotóriporterek munkáit is kiemelte. Köztük említésre méltó az olaszországi Nicolò Filippo Rosso, az Aktuális kérdések harmadik helyezettje, a fotóriportban elmesélt történetek kategóriában. Az ismertető leírás szerint, a 2016 óta tartó venezuelai politikai és társadalmi-gazdasági válság folytán egyre több ember próbálja elhagyni az országot. Ennek az exodusnak a hatását főként – a szomszédos – Kolumbia tapasztalja. 2019 októberére mintegy 4,5 millió venezuelai hagyta el már hazáját, mintegy 1,6 millióan Kolumbiában maradtak. A migránsok több mint fele nem rendelkezett törvényileg szabályozott státusszal, ezért nem volt hozzáférése az egészségügyi, oktatási szolgáltatásokhoz, nem kaphatott törvényes munkahelyet. Annak ellenére, hogy Venezuela hivatalosan lezárta szárazföldi határát Kolumbiával, mintegy 300 titkos átkelőhely aktív maradt. A díjazott fotón látható emberek éppen egy ilyen titkos átkelőhely felé haladnak, hogy átjuthassanak Kolumbiába, Észak-Santanderbe, 2018. október 9-én.

Az Associated Press munkatársa, az amerikai Noah Berger második díjat nyert Környezet témában, egyedi fotóval, amelyen Brentwood városa mellett, az úgynevezett Marsh Complex-i erdőtüzet örökíti meg. A tűz tavaly augusztus 3-án tört ki Kalifornia állam Contra Cost megyéjében, és augusztus 7-ig lángolt, 300 hektárnyi területet perzselt fel. Kaliforniában amúgy az erdőtüzek ősszel törnek ki, amikor a nagy nyári szárazságban kiszikkadt bozótokon átfújnak az egyre erősödő szelek, és még híre sincs esőnek. Több klímaszakértő szerint, a korai erdőtűzek kitörése annak tulajdonítható, hogy a nagyobb mértékű felmelegedés folytán a növényzet is jóval hamarabb kiszárad, mint korábban. Bizonyos vélemények szerint, az állam nagy energiaszolgáltató vállalatainak az elöregedett, meghibásodott felszerelése is kiválthatta a tüzet. Donald Trump államfő az állami kormányzatot azzal vádolta, hogy „rossz erdőgazdálkodást folytatnak.”

A lengyelországi Tomek Kaczor (a Duźy Format és Gazeta Wyborcza fotóriportere), az év sajtófotója kategória jelöltje, a Portré részleg első helyezettje, egyedi fotóval. A fényképen Ewa, egy 15 éves örmény lányka látható, aki nemrég tért magához az úgynevezett lemondó szindróma (Resignation Syndrome, RS) által kiváltott, merevgörcs-szerű állapotból. Az RS-szindróma jelentkezhet súlyos pszichológiai traumákat átélt gyerekeknél, köztük bevándorlóknál. Ewa esetében akkor jelentkezett a betegség, amikor családja, amely Svédországban igényelt menekültjogot, azzal szembesült, hogy Lengyelországba deportálják, és attól tartottak, hogy onnan visszaküldik majd őket Lengyelországba. A lányka nyolc hónappal a Lengyelországba való átszállításuk után tért magához; a fotó a Podkowa Leśna-i menekültközpontban készült.

„Erőteljes, provokatív és lenyűgöző fotókat vonultat fel ez a tárlat; arra késztetik a szemlélőt, hogy teret engedjen a benyomásoknak, és az érzéseknek; továbbá arra, hogy figyelemmel kövesse a képek, illetve képsorozatok által vizuálisan elmesélt történeteket, hogy átgondolja, mi lehet a látvány hátterében” – összegezte Alexandra Sârbu. A muzeológus szerint bizonyos, hogy egy ilyen kiállítás megtekintése után nem marad senki érdektelen; adott esetben talán meg is győzheti az embert arról, hogy mennyire súlyos következményei lehetnek bizonyos döntéseknek és megnyilvánulásoknak, és hogy egyénileg is lehet jót tenni, lehet ellensúlyozni a már megtapasztalt negatív következményeket.


EZ ÉRDEKELHETI
KULTSZÍNTÉR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Okosan játszó CFR 1907 az Európa Liga ...
Rendhagyó Szent Mihály-búcsút ...
Bajnokok Ligája: a Juventus, a Barca és ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ