ÖSSZEFOGLALÓ
Jens Stoltenberg (képünkön), a 30 államot tömörítő, brüsszeli székhelyű észak-atlanti szervezet csúcsértekezletére érkezve hangsúlyozta: a NATO kapcsolatai Oroszországgal a hidegháború vége óta a legalacsonyabb szintre süllyedtek „Moszkva agresszív fellépései miatt.” Hangsúlyozta: a NATO folytatja az elrettentés és a védekezés politikájának alkalmazását, ugyanakkor fontosnak tartja a párbeszéd fenntartását és folytatását Moszkvával is. A párbeszéd nem a gyengeség, hanem az erő jele – emelte ki a főtitkár.
Kijelentette továbbá: a szövetségnek közös választ kell adnia Kína gazdasági, politikai és katonai megerősödésére is. Kína ugyanis nem osztja a NATO által képviselt értékeket. Noha Peking nem a szövetség ellensége vagy ellenfele, de biztonsági kihívást jelent számára – mondta Stoltenberg.
„Nem akarunk hidegháborút Kínával, de alkalmazkodnunk kell a megerősödése jelentette kihívásokhoz, és a szövetséges országok vezetői egy stratégiai nyilatkozatot is elfogadnak Kínával kapcsolatban ” – fogalmazott a NATO-főtitkár.
Reményét fejezte ki, hogy a NATO-országok vezetői egyetértenek majd abban, hogy a közös biztonsági kihívások kezelése további forrásokat igényel. A védelmi képességekre fordított kiadások növelése határozott üzenetet küld a szövetség egységéről. Ideje félretenni a megosztottságot – jelentette még ki Stoltenberg.
Európának tudnia kell, hogy számíthat az Egyesült Államokra, a NATO rendkívül fontos a szövetségesek érdekeinek szempontjából – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök Brüsszelben hétfőn. Az Egyesült Államok vállalja, hogy NATO-szövetségeseinek védelmében lépéseket tegyen, ha őket megtámadnák, ahogyan az Egyesült Államokat 2001. szeptember 11-én ért terrortámadások idején a NATO is tiszteletben tartotta a szerződésben rögzített vállalását – mondta.
Angela Merkel német kancellár érkezésekor azt hangsúlyozta, az európai szövetségesek megerősítik együttműködésüket az NATO-csúcson első alkalommal részt vevő amerikai elnökkel a kihívások kezelésének sikere érdekében. Leszögezte továbbá, reagálni kell Moszkva dezinformációs kampányaira is.
Emmanuel Macron francia elnök a Twitteren közzétett üzenetében fontos találkozónak nevezte a NATO-csúcsot a szövetségesek közötti egység megerősítése és ennek felmutatása szempontjából. A francia politikus hangsúlyozta, meg kell erősíteni a szövetségeseket összekötő értékeket, a szövetség alapját képező szabályokat és elveket.
Boris Johnson brit kormányfő kijelentette: a Kína megerősödése jelentette kihívásokkal a szövetségeseknek közösen kell megbirkózniuk. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az ázsiai ország megerősödése lehetőségeket is tartogat. Ez is az oka annak, hogy a NATO nem akar hidegháborút Kínával – jegyezte meg. Johnson közölte azt is, hogy egyelőre nem mutatkozik javulás London és Moszkva kapcsolataiban, de reményét fejezte ki, hogy „a dolgok jobbra fordulhatnak.”
Biden-Putyin kétoldalú
csúcstalálkozó
Az észak-atlanti szövetség egynapos csúcstalálkozóján a tagállamok vezetői között részt vett Joe Biden amerikai államfő is, aki a tervek szerint szerdán, Genfben találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Putyin a Rosszija 1 televízió egy vasárnapi műsorában sugárzott interjújában azt mondta: „a személyes kapcsolatok helyreállítása és a párbeszéd beindítása végett” van szükség a Joe Biden elnökkel szerdán megtartandó kétoldalú csúcstalálkozóra. Putyin a kiberbiztonságot az egyik legfontosabb kérdésnek nevezte. Közölte: Moszkva kész a kiberbűnözőket kiszolgáltatni az Egyesült Államoknak, ha ugyanerre az amerikai fél is hajlandó lesz.
Az interjúból az is kiderült, Putyin „a vörös vonal átlépésének” tekintené Ukrajna felvételét a NATO-ba, mert az Oroszországgal szomszédos országba telepítendő rakéták 7-10 perc alatt elérhetnék Moszkvát. Az orosz elnök azt is elmondta, a náci Németország eszméire emlékezteti őt az az ukrán törvénytervezet, amely őshonos és nem őshonos népekre osztja fel Ukrajna lakosságát.
