Erődemonstráció
Vissza

Erődemonstráció

Idén nem kell attól tartanunk, hogy megismétlődik a 2009-es kínos jelenet, amikor a szociáldemokraták Mircea Geoanája a tévé kamerák előtt kurjongatott, hogy megnyerte az elnökválasztást,hajnalra viszont kiderült, hogy a diaszpóra szavazatai minimális szavazatkülönbséggel, de Traian Băsescut jutatták ismét az elnöki székbe. Olyan helyzet sem fordulhat elő, mint 2004-ben, amikor a közvélemény-kutatások végig Victor Pontát tartották favoritnak, 10 százalék előnnyel a liberálisok Klaus Iohannisától, majd a második forduló utolsó óráiban fordult a kocka, és Iohannis közel 10 százalékkal vert rá az akkori szociáldemokrata miniszterelnökre. 2019-ben Iohannis második mandátuma biztosított. Bár matematikailag az első fordulóban nem tud nyerni, a második kör egyértelműen neki kedvez. Sem Viorica Dăncilă (PSD), sem Dan Barna (USR), illetve a függetlenként induló, a Tăriceanu-féle ALDE és Victor Ponta Pro Romaniája támogatását bíró Mircea Diaconu sem veszélyezteti azt.

Ami most az elnökválasztás alkalmával zajlik, erődemonstráció, tétje pedig Románia politikai újrafelosztása, amely majd az egyáltalán nem távoli 2020-as parlamenti választások alkalmával csapódik le. Ilyenformán cseppet sem mindegy, hogy ki kerül a második fordulóba, ki Iohannis után a „második legerősebb ember/asszony az országban”, hogy az egyszerű választó nyelvén fogalmazzunk.

Ha a frissen megbuktatott Viorica Dăncilă jut tovább, az annak a jele, hogy a Szociáldemokrata Párt olyan, mint valami poros westernfilmben a szitává lőtt főhős, aki a padlón heverve utolsó erejével megkaparintja a harc közben elejtett pisztolyt, és lő… aztán összecsuklik. Hogy happy end lesz-e a vége, vagy az egyre terebélyesedő vértócsa képével távozik majd a néző, az attól függ, hogy Dăncilă asszony és párton belüli támogatói milyen újraélesztési stratégiát folytatnak ellenzékben. Míg más pártokat felőrölt a hatalomból való kibukás, lásd az egykor oly erős demokrata-liberálisokat, Băsescu PDL-jét, a PSD néhány alkalommal már visszatért a „túlvilágról”, mert ennek a pártnak legalább egy purgatóriummal ér fel az ellenzéki pozíció. Tény, egy Iohannis–Dăncilă második forduló akkor is a PSD javára válna, ha a liberális jelölt nem válogatna eszközökben, nem lenne tekintettel ellenfelére.

Dan Barna második fordulós részvétele elsősorban azoknak jelentene elégtételt, akik az USR-nek már-már messianisztikus érdemeket tulajdonítva hisznek még abban, hogy minálunk talán lehet más a politika, és hogy Barnáék által lehet az. A ’89 után felnőtt nemzedék valahogy így ad még egy esélyt szülőföldjének, mielőtt végleg elhagyná azt. Persze, hogy mennyire méltó Dan Barna erre a szerepre és mit tud kezdeni, mire használja fel (ki) az USR ezt a bizalmat, az már más kérdés.

Mircea Diaconut a legesélyesebb második helyezettnek hozta ki a legutolsó felmérés, ezért is furcsa, hogy a szavazókörzetekből való kilépéskor készített exit pollt végző kérdezőbiztosok csak a Iohannis–Dăncilă, illetve Iohannis-Barna tandemről voltak kíváncsiak a szavazók opciójára. De, mint említettem, meglepetések vannak, Diaconu már szerzett függetlenként 2014-ben EP-mandátumot. Előretörése azt jelzi, hogy a politikai elittel való szembefordulás elért egy kritikus arányt, mondhatni  ézzelfoghatóvá vált.

Ha Dăncilă kerül a második fordulóba, Iohannis nagyon nagy aránnyal nyeri a második fordulót. Ha viszont Dan Barna, akkor a PSD-ellenes szavazatok megoszlanak Iohannis és az USR-jelölt közt. És akkor hova állnak a belgák? Vagyis a szociáldemokraták. És az erdélyi magyarok?


EZ ÉRDEKELHETI
BELPOL ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Létrejött az Erdélyi Magyar Szövetség - ...
SZKT Kolozsváron - Az RMDSZ 200 ezer ...
Nincs harag

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ