Eredménytelenül végződött a Hargita és Bákó megye határvitájában egyeztető bizottság gyimesbükki ülése
Vissza

Eredménytelenül végződött a Hargita és Bákó megye határvitájában egyeztető bizottság gyimesbükki ülése

Eredménytelenül végződött a Hargita és Bákó megye határvitájában egyeztetni próbáló vegyes bizottság gyimesbükki ülése.

A két megye prefektusa által összehívott, és az érintett települési és megyei önkormányzatok elöljáróinak, illetve a két megye kataszteri hivatala képviselőinek a részvételével tartott ülésen csak olyan jegyzőkönyv született, amely az össze nem egyeztethető álláspontokat tartalmazta.

Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke (képünkön) a tanácskozás után újságíróknak elmondta: az eredménytelen egyeztetés után immár el lehet indítani azokat a pereket, amelyek végén a bíróság döntheti el, hogy hol húzódik a szomszédos székelyföldi és moldvai települések közötti határ. A várható pereskedés során a bíróság dönthet az úzvölgyi katonatemető hovatartozásáról is.

Az RMDSZ színeiben megválasztott politikus szerint Bákó megye települései összesen mintegy százezer hektár, többnyire erdős területet csíptek le az egykor Székelyföldhöz tartozó területekből. A területfoglalás azonban nagyobbrészt a megyék 1968-as kijelölése előtt történt. Úgy vélte: elsősorban azoknak a területeknek a visszaszerzéséért indíthatnak jó eséllyel pereket, amelyeket a kommunista megyésítési törvény is Hargita megyéhez sorolt. Megjegyezte: Csíkszentmárton, Pálfalva, Szépvíz, Csíkszentgyörgy településeknek van határvitájuk a moldvai szomszédokkal. Szerinte a hangsúly a törvény által csíki községek részeiként megjelölt Úzvölgye és Csobányos településekre esik.

Borboly Csaba kijelentette: a gyimesbükki egyeztetésen Jean-Adrian Andrei Hargita megyei prefektus a megye érdekét képviselte, és ragaszkodott az 1968-as megyésítési törvény által Hargita megyébe sorolt területek megőrzéséhez. Szégyent hozott viszont a székelyföldi megyére a kataszteri hivatala képviselője, aki teljesen felkészületlenül vett részt a megbeszélésen.

A politikus hozzátette: a prefektussal csak abban nem értenek egyet, hogy az önkormányzat törvényértelmezése szerint a prefektusnak kellene pereskednie a Hargita megyei települések határáért, a prefektus szerint azonban a pereskedés az önkormányzatokra hárul. Amikor írásban is megkapják a Jean-Adrian Andrei erre vonatkozó álláspontját, az önkormányzatok elindítják a pereket a Bákó megyei szomszédjaik ellen a lecsípett területek visszaszerzéséért, és a perekbe a Hargita megyei önkormányzat is beszáll.

A székelyföldi megyék vitatott keleti határainak a kérdése azt követően került a figyelem középpontjába, hogy a Bákó megyei Darmanesti önkormányzata márciusban saját közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi első világháborús katonatemetőt, és önkényesen román parcellát létesített a magyarok által gondozott sírkertben. A temető az elnéptelenedett Úzvölgye település része, melyet a megyésítési törvény Csíkszentmárton község részeként tüntet fel.

A temetőátalakítás etnikai feszültségeket szított a románok és magyarok között, melyek június 6-án román huligánok által elkövetett erőszakos cselekedetekbe torkolltak.


EZ ÉRDEKELHETI
BELPOL ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Egy szakácskönyv, amely más, mint a ...
Díjat nyert Szabó Réka dokumentumfilmje ...
Milyen időjárás lesz a hétvégén?

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ

  • Haáz Sándor: A Kolozsvári Magyar Napok ...
  • Búcsú Rónai Istvántól
  • VIDEÓ - A Szentegyházi ...
  • Felavatták Dávid Ferencnek, az ...
  • A Szent Mihály-templomról, ...