Eredmények és visszásságok az egészségügyi közvitán

Beindulhat a szakrendelés a rehabilitációs kórházban

Eredmények és visszásságok  az egészségügyi közvitán
Hideget és meleget is kapott a kolozsvári városvezetés és Emil Boc polgármester a tegnapi közvitán, ahol a járványnak a város egészségügyi intézményeire gyakorolt hatásairól értekeztek. A másfél órás közvita első felében valóságos dicshimnuszokat zengtek a kórházigazgatók, a megye prefektusa és a polgármester. Mindannyian azt ecsetelték, hogy a városban többek között azért volt olyan kevés fertőzött, mert jó volt az egészségügyi ellátás, amit a polgármesteri hivatal jelentős összeggel támogatott. Kiemelték a lakosság fegyelmezett hozzáállását is mint a járvány leküzdésének zálogát. Emanuel Ungureanu USR-s képviselő ehhez képest közel félórás megszólalásában ecsetelte az általa észlelt visszásságokat. Rámutatott: a kórházakat elsősorban a civil társadalom segítette a szükséges felszerelések, védőeszközök beszerzésében. Megjegyezte: az Országos Korrupcióellenes Ügyészséghez (DNA) fordult a kórházigazgatók korruptságát igazoló bizonyítékokkal.

Jó hírrel kezdhetem a város egészségügyi helyzetére vonatkozó közvitát, Kolozsváron jelenleg 7 fertőzöttet, 119 gyó­gyultat és 4 elhunytat tartunk számon. A Kolozsváron dolgozó egészségügyi személyzet közül senki sem hagyta ott az állását, hanem példásan ellátta feladatát – kezdte a közvitát Emil Boc polgármester, aki szerint a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal továbbra is támogatja a kolozsvári kórházakat. Például a hatáskörükbe tartozó Clujana városi kórházat tavaly 22 millió lejjel, míg a többi kórházat 14 millió lejjel támogatták. Idén pedig 7,6 millió lejt utaltak ki a közkórháznak egészségügyi felszerelések és berendezések vásárlására. 

Mircea Abrudean Kolozs megyei prefektus szerint jelenleg 61 személyt kezelnek a kolozsvári kórházakban, közülük 38-an Kolozs megyeiek; 3 személyt az intenzív osztályon ápolnak. Kolozs megye kórházaiban 25-en hunytak el, de csak 14-en voltak Kolozs megyei illetőségűek. A gyógyultak száma 508, ebből 410-en Kolozs megyeiek. A koronavírussal fertőzöttek gyógyulási aránya 84%. Hatósági karanténban 24-en, házi elkülönítésben 1348-an vannak. A fertőzés csúcspontja május 3-án volt 223 beutalt személlyel, akiket 4 kórházban kezeltek.
 
Átgondolt terv szerint zajlott a betegellátás 

A jelenlegi járványügyi helyzet lehetővé teszi, hogy a rehabilitációs kórházat és az 1-es számú kórházat már ne tartsák fenn a koronavírusos betegek számára. Ez azt jelenti, hogy ezután a járványkórházban és a tüdőkórházban látnak el új koronavírusos betegeket. 

– Kolozs megyében jól átgondolt terv szerint zajlott a koronavírussal fertőzött személyek ellátása, és ez a terv működött. Négy kórházban fogadtuk a betegeket, de tartalékban ott volt a városi sportcsarnok is, ahol szükség esetén 350 személyt tudtunk volna gondozni. Az ott elhelyezett ágyak a megye tuladjonában maradnak, és szükség esetén használhatóak – közölte Mircea Abrudean prefektus. Hozzátette: Bukarest után Kolozs megyében végezték el a legtöbb tesztet. Kezdetben naponta 70-et, jelenleg pedig 1400 mintát vizsgálnak meg a laboratóriumi berendezésekkel rendelkező hat létesítményben. A megyében összesen 41 ezer koronavírustesztet végeztek az elmúlt két hónapban.
 
A prefektus azt is elmondta, hogy az egészségügyi intézmények munkáját ezer, civil szervezeteknél tevékenykedő önkéntes is segítette. Emellett naponta ezernél többen (csendőrök, rendőrök, helyi rendőrség tagjai) felügyelték, hogy a kolozsváriak mennyire tartják be a hatósági intézkedéseket. Szerencsére a lakosság nagyon fegyelmezetten viselkedett – jegyezte meg Abrudean, aki szerint egy koronavírussal fertőzött személy átlagosan 18 napot töltött kórházban, kezelésük páciensenként 17,5 ezer lejbe került. 
Emil Boc polgármester elégedetten nyugtázta: a közszállítási vállalat buszain 1000 személyből csak 16 mulasztotta el a maszkviselést, ami szintén a kolozsváriak fegyelmezettségét bizonyítja. Ugyanakkor felkérte a közvitán részt vevő kórházigazgatókat, közöljék a városi önkormányzattal, milyen berendezésekre, illetve mekkora anyagi támogatásra van szükségük. 

Miután köszönetet mondott a Kolozsvári Polgármesteri Hivatalnak az anyagi támogatásért, a kolozsvári kórházak járvány idején nyújtott kiváló egészségügyi ellátásáról értekezett dr. Mihai Moisescu-Goia, a Kolozs Megyei Közegészségügyi Intézet (DSP) vezetője, Ioan Mureşan, a járványkórház igazgatója, dr. Nicolae Constantea, a Clujana városi kórház orvosa. 

Ungureanu kéri a kórházaknak kiutalt pénzalap követhetőségét 

– Nem minden kolozsvári kórház működött úgy, ahogy azt megpróbálják elhitetni, akadt olyan is, amely csak 20 százalékos kapacitással üzemelt. A kormány eleinte nem segítette a kórházakat, a civil társadalom karolta fel elsőként a frontvonalban dolgozó egészségügyi intézmények személyzetének ügyét. A szociáldemokrata kormány üres raktárakat hagyott maga után, sok orvos és nővér panaszkodott arról márciusban, hogy naponta egy maszkot kaptak. De olyat is hallottam, hogy a járvány kezdetén az egyik kórházigazgató borsos áron vásárolt az alkalmazottaknak maszkokat, amelyek nem rendelkeztek megfelelési tanúsítvánnyal. Míg a kolozsvári közösség áldozatot hozott, mások a lopással voltak elfoglalva – mondta Ungureanu képviselő.
A honatya kijelentette: a Korrupcióellenes Ügyészséghez (DNA) fordult, mivel egyértelmű bizonyítékai vannak arra nézve, hogy akadtak olyan kórházigazgatók, akiknek a munkája kifogásolható. A képviselő azt is elmesélte: írásban kért felvilágosítást a Clujana kórház vezetőségétől, mire költötték el a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal által kiutalt összegeket. A semmitmondó válaszra 57 napot kellett várnia.

– Azt kérem, hogy vizsgálják ki tüzetesen, mire költik a kórházak a nekik kiutalt több millió lejt, hiszen a raktáraikban található berendezések 90 százaléka a civil társadalom összefogásának eredménye. Három éve igénylem olyan közvita szervezését, amelyen kiderül, melyik kórház mit vett a kiutalt pénzből, és a vásárolt berendezés hány ember életét hoszabbította meg. Jó lenne ha a polgármester vagy a tanácsosok ellátogatnának a kórházakba, és elbeszélgetnének a beutalt betegekkel, hogy megtudják, látják-e valami hasznát a befektetéseknek – fogalmazott a képviselő.

– Nagyon rossz ötlet volt az 1-es számú kórház bevetése a járvány elleni küzdelemben. Figyelmen kívül hagyták a kórház személyzetének tiltakozását, akik védőfelszerelés hiányában nem érezték biztonságban magukat. A kórházak menedzserei végezték ugyan a dolgukat, de senki nem kérte számon az eredményeket. Az igazi hősök a járványkórházban dolgozók, akikkel a kormány macska-egér játékot játszott egész márciusban. Vajon mikor lesz népszerű nálunk az igazság? – zárta szónoki kérdéssel a hozzászólását a képviselő.