Érdemösztöndíj
Vissza

Érdemösztöndíj

Egyre ritkábban döbbenek meg, amikor látom-hallom: valakik, valamiért (megint) tiltakoznak. Az iskolások érdemösztöndíja miatt kirobbant tiltakozást azonban nem tudtam szó nélkül hagyni.

Először is próbáltam megérteni a fiatalokat. Igaz, hogy a tanügyminisztérium legújabb rendelete nyomán több – akár több tízezer – iskolás esik el az érdemösztöndíjtól. De ennek ellensúlyozásaképpen még mindig ott van a tanulmányi ösztöndíj, amelynek összege csak ötven lejjel kevesebb az érdemösztöndíjnál. Tehát ha el is esik (több ezer) iskolás az érdemösztöndíjtól, tanulmányi ösztöndíjat kaphat.

A tiltakozók azonban úgy állították be a helyzetet: a tanügyminisztérium „elvette” több tízezer iskolástól az érdemösztöndíjat. Ez pedig nem igaz. Mert a tanügyminisztérium azért adott helyette másfélét.  

Évek óta tűnődöm: miért is kap érdemösztöndíjat egy olyan iskolás, akinek tanulmányi átlaga 8,50? Igen, a 8,50-es tanulmányi átlag még mindig szép eredmény, de azért túlzásnak tartom, hogy a fenti átlagot elért iskolások ugyanolyan érdemösztöndíjban részesüljenek, mint azok, akik 9,50 vagy ennél nagyobb átlagot értek el.

Évek óta feltűnt az is, hogy például Kolozsváron milyen kevés volt eddig a tanulmányi ösztöndíjasok száma.  Például a 2021/2022-es tanév első félévében 19 467 tanuló részesült valamilyen ösztöndíjban a Kolozsvári Polgármesteri Hivataltól: kiválósági ösztöndíjban 21-en, érdemösztöndíjban 14 578-an, tanulmányi ösztöndíjban 268-an, míg szociális ösztöndíjban 4600-an. Ilyen számok tükrében furcsának találom, hogy közel tizenötezer gyermek érdemösztöndíjat kap. Hangsúlyozom: nem a pénzt sajnálom a gyerekektől, sőt! Többször is hangot adtam az újság hasábjain azon véleményemnek, hogy a virágzó gazdaságú, ötcsillagos városban az elmúlt években kis mértékben emelték a városi tanácsosok az ösztöndíjat. Ha ehhez még hozzátesszük azt a tanügyminiszteri kijelentést, miszerint egyes romániai városokban alig tíz lej volt az érdemösztöndíj, akkor a kolozsvári helyzet kifejezetten jónak mondható. Tavaly októberben a városi tanács az alábbi ösztöndíjakat szavazta meg: a kiválósági ösztöndíjat havi 150 lejről 300 lejre növelte. Az érdemösztöndíj összege havi 120 lej volt, és annyi is maradt. A tanulmányi ösztöndíj havi 110 lejről 120 lejre nőtt. A szociális ösztöndíjak összegét viszont havi 100 lejről 200 lejre emelték a városi tanácsosok.

Nemrég hallottam azt a véleményt, miszerint a mostani tanügyminisztériumi döntés hátrányos helyzetbe hozza azokat az iskolásokat, akik rendszeresen tanulnak, de nem sikerül elérniük az érdemösztöndíjhoz szükséges átlagot. Erre is csak azt tudom válaszolni: az érdemösztöndíjat ki kell érdemelni. Ismétlem, meglátásom szerint túl sokan részesültek ebben a juttatásban.

Nem tudom, el lehetett volna kerülni ezt a mostani elégedetlenséget, tiltakozást. Oktatási szakemberek évek óta hangoztatják, hogy az iskolai ösztöndíjak szinten tartása vagy növelése mellett a differenciálásra is szükség van. Hogy ne kapja ugyanazt az érdemösztöndíjat a 8,50-es átlag, mint a 9,60-as. Azaz 8,50-től 9,00 átlagig legyen egy összeg, 9,00-9,50 között egy valamivel nagyobb, és 9,50 felett egy még nagyobb.  Ezzel még mindig adós a szaktárca, pedig könnyű, mint az egyszeregy. Talán el lehetett volna kerülni a tiltakozást, ha megemelik ugyan az érdemösztöndíjhoz szükséges átlagot 9,50-re, de a tanulmányi ösztöndíj összegét is feltornászhatták volna az eddigi érdemösztöndíj szintjére. Akkor nem állt volna fent az a helyzet, hogy a diákok most havi ötven lejért utcára vonuljanak. Talán akkor megértették volna, hogy a nagyobb ösztöndíjért többet kell tanulni.

 

 


EZ ÉRDEKELHETI
MÁSKÉP(P) ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Ha látja Molnár Beátát, hívja a ...
Felerősödött a munkaerő-ingadozás, ...
Háborús sebek és történelmi helyek ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ