Erdélyi turizmus: újraélesztés nem, de intenzív terápia szükséges
Vendéglátásról és turizmusról szervezett tudományos konferenciát az EME
Vendéglátásról és turizmusról szervezett tudományos konferenciát az EME
Vissza

Erdélyi turizmus: újraélesztés nem, de intenzív terápia szükséges

Azt gondolná az ember, hogy az új koronavírus megjelenése és villámgyors terjedése következtében tapasztalt keresletzuhanás miatt a turisztikai ágazatnál is beállt a klinikai halál, ám a hivatalos és magáncéges adatok korántsem annyira aggasztóak, bár abban szinte valamennyien egyetértenek: a turizmusnak továbbra is szüksége van a kormányzati döntéshozók „intenzív terápiás kezelésére”, ágazatserkentő programok indítására és fenntartására. Ezek a következtetések vonhatók le az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) által csütörtökön szervezett VIII. Erdélyi Magyar Vendéglátás és Turizmus Konferencián elhangzottakból, amelyen többek között a világjárvány turizmusra gyakorolt hatásáról, a helyi éttermek és termelők közötti kereskedelmi kapcsolatokról, a vendéglátás „újraindításáról”, az Európai Unió turizmuspolitikájáról, a Kék Pillangó kistérségről, valamint Várfalva község turisztikai sajátosságairól volt szó.

A járványügyi helyzetre, a nyári vakáció utáni időszakra, illetve az iskolakezdés időszakára való tekintettel sajnos mérsékelt érdeklődés övezte az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) kolozsvári székházában szervezett VIII. Erdélyi Magyar Vendéglátás és Turizmus Konferenciáját. A hazai, magyarországi és kárpátaljai előadók több témakörben tartottak előadást, beszéltek többek között Várfalva község turizmusáról, a koronavírusnak az ágazatra gyakorolt hatásairól, a helyi éttermek és termelők közötti gyatra kereskedelmi kapcsolatról, de szó esett például a Kárpátalja részvételével megvalósult határ menti turisztikai fejlesztésekről és a Tokaj-Hegyalján megvalósuló aktív turisztikai kínálatról is.

A konferencia főszervezőjét, Talpas Jánost, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) földrajz karának oktatóját, a Magyar Földrajz Intézet képviselőjét arról kérdeztük, miért van szükség ilyen jellegű és tematikájú konferencia megszervezésére, figyelembe véve a rendkívüli egészségügyi helyzetet. – Valójában most van leginkább szükség ezekre a szakmai értekezletekre. Ezekben az ínséges időkben kell segíteni az ágazaton és a benne dolgozókon. Eredményekről szép és könnyű beszélni, jelenleg viszont komoly gondokat kell orvosolni. Amint a konferencián is kiderült, még rengeteg a teendő. Egyelőre az irány sem teljesen világos, ennek ellenére próbálunk támpontokat nyújtani egymásnak – mondta a főszervező.

Talpas János a helyi éttermek és a termelők közötti kapcsolatokról beszélt a konferencián, kíváncsiak voltunk, milyen következtetéseket sikerült levonnia a diákok segítségével végzett felmérés eredményeiből. – Az erdélyi és az észak-partiumi éttermek túlnyomó többsége a nagykereskedőktől szerzi be a szükséges alapanyagokat. Nagyon fontos lenne a helyi termelőktől vásárolni, így a helyi közösséget is segítenék. A vendéglőkből ugyanakkor hiányoznak a helyi jellegű ételek. Mindenki arra törekszik, hogy minél gyorsabban be tudja szerezni az alapanyagokat, az éttermek képviselői ezért választják inkább a nagykereskedőket és a beszállítókat. Utóbbiak tulajdonképpen az étterem konyhájának bejáratáig hozzák a megrendelt termékeket – mondta a szakember.

Az éttermek túlnyomó többsége a nagykereskedőktől szerzi be a szükséges alapanyagokat

 

A kolozsvári Travelminit utazási ügynökséget képviselő Nagypál Violát többek között arról faggattuk, hogy a rendkívüli egészségügyi helyzetre való tekintettel, milyen irányba mozdultak el a turisták igényei és elvárásai. A szakember Turizmus(t), a ragály nem aggály címmel tartott előadást a konferencián. – Az elmúlt év során a turisták számára a higiénia volt a legfontosabb, ezért kérték a szálláshely mindennapos tisztítását, fertőtlenítését. Ezenkívül a vendégek az elszigeteltebb szállásokat – főleg hegyvidéki kulcsosházakat, családias hangulatú panziókat – igényelték. Tavaly július–augusztusban 36 százalékkal növekedett a foglalások száma, erre nem számítottunk – mondta a szakember. Megjegyezte, szerinte a meghatározó tényező a belföldi utazás lehetővé tétele volt.

Lőrinczi Zoltán a Kolozs megyei turizmus terén szerzett 25 éves tapasztalatáról számolt be a hallgatóságnak. – A kilencvenes években a Bethlen Kata Diakóniai Központ felépítése hatalmas előrelépést jelentett a helyi vendéglátóipar számára: 400 személyes konferenciatermet hoztunk létre, szinkrontolmácsolásra alkalmas fülkékkel. Időközben új szállodák épültek, a régieket felújították, új magyar éttermek jelentek meg. Az uniós pályázatoknak köszönhetően a helyi turizmus új impulzust kapott, a kolozsi fürdőt és a tordai sóbányát is ilyen forrásokból újították fel. Ezt a tömegrendezvények, film- és zenei fesztiválok, koncertek, szakmai vagy üzleti konferenciák, értekezletek időszaka követte. Ezzel párhuzamosan a turisztikai látványosságokhoz vezető utakat is korszerűsítették, mi több, via ferrata útvonalakat hoztak létre – mondta a szakember.

Szerinte az elkövetkező időszakban visszatérnek a térségbe a belföldi és a külföldi turisták. – A vidéki panziók a járvány legintenzívebb időszakában is telt házzal működtek, Kolozsvárról ugyanis ide jártak ki a családok, baráti társaságok, s lefoglalták az egész épületet. Amennyiben tartani akarják a szintet, fejleszteniük kell, be kell fektetniük– tette hozzá Lőrinczi Zoltán.


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Emil Boc: Kolozsváron 56 százalékos az ...
Árkossy István kapta a Magyar ...
Elhunyt Venczel Vera színművész

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ

  • Io rëggëlt, Iohannis!
  • VIDEÓINTERJÚ – Tasnádi Szilárd ...
  • A bili esete a Hóstáttal
  • Arábia Európában: egy hét a napsütötte ...
  • Tíz év tükre