Emlékkövek díszítik ezentúl a kolozsvári Mikó-villát
Jubilál a Magyar Tudomány Napja Erdélyben
Jubilál a Magyar Tudomány Napja Erdélyben
Vissza

Emlékkövek díszítik ezentúl a kolozsvári Mikó-villát

Huszadik alkalommal szervezte meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) a Magyar Tudomány Napját Erdélyben, pénteken. Péntek délelőtt három magyarvistai kőből készített emlékkövet lepleztek le a Mikó-villa előtt. Keszeg Vilmos EME-elnök hangsúlyozta: az EME egyaránt részt vállalt a város fejlődésében, az oktatás és a tudományos kutatás népszerűsítésében. Daniel David, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora elmondta: most, amikor a „sötétség” egyre inkább teret hódít, szükségünk lenne Mikó Imréhez hasonló felvilágosult elmére. Bitay Enikő főtitkár szerint a kő a tisztelet jelképe gróf Mikó Imre, az elődeink és tetteik előtt. Markó Bálint BBTE-rektorhelyettes szeretné, ha minél több Mikó Imre-habitusú ember élne napjainkban. A BBTE Biológia Kar dékánja, Manuela Banciu a Szabadságnak elmondta: jövőre tervezik a kert felújítását. Maczalik Arnold építész úgy vélte, mindenkinek cselekednie kell a közösségért.

A kolozsvári Mikó-villa előtt elhelyezett emlékkövek péntek délelőtti avatásán Keszeg Vilmos, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) elnöke emlékeztetett a szervezet 162 évvel ezelőtti megalakulására, majd kifejtette: az EME egyaránt hozzájárult az oktatás, a tudomány és a város fejlődéséhez, ide vonzotta és itt tartotta a tudósokat. Ugyanakkor méltatta gróf Mikó Imre nemes gesztusát, amellyel 1872-ben a kolozsvári tudományegyetemnek ajándékozta kertjét és villáját.

– Egyetemünk három pilléren nyugszik. Az oktatás a legfontosabb, ezt követi a tudományos kutatás és a társadalommal való kapcsolat. A mostani esemény a harmadik pillérrel kapcsolatos. Számomra gróf Mikó Imre felvilágosult személyisége a fontos. Most, amikor a „sötétség” egyre inkább teret hódít, szükségünk lenne egy hozzá hasonló felvilágosult elmére. Az EME és a BBTE közötti együttműködésnek eddig sem volt, most sincs akadálya. Egyetemünk idén ünnepli létesítésének 440. évfordulóját, jövőre pedig az 1872-ben létrehozott kolozsvári tudományegyetem létesítésének 150. évfordulójára emlékezünk – hangoztatta Daniel David, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora.

– Az ünnep fontos része a tudományos életnek. Az emlékkő-állítást 2019-re terveztük, ám csak idén került rá sor, a Magyar Tudomány Napja Erdélyben esemény jubileumán, a huszadik évfordulón. Jövőre is jó alkalom lett volna emlékkövet állítani, amikor a kolozsvári tudományegyetem létesítésének 150. évfordulóját ünnepeljük majd. A kő jelkép gróf Mikó Imre, elődeink és tetteik előtt – fogalmazott Bitay Enikő, az EME főtitkára.

– A 18. és a 19. századi magatartás, amelyre jellemző volt, hogy áldoztak a kultúrára máshol még most is megszokott, nálunk már kevésbé. A kultúra, az oktatás és a tudományos kutatás érdekében minél több Mikó Imrét kívánunk magunknak a jövőben és a jelenben – hangoztatta Markó Bálint BBTE-rektorhelyettes.

Jövőre tervezika Mikó-kert felújítását

Manuela Banciu, a Biológia Kar dékánja elmondta: az egyetemi hallgatók és oktatók számára ma is nagyon fontos a Mikó-kert, mivel elősegíti a tudományos kutatást. Jövőre tervezik saját forrásból a kert felújítását, a növények elnevezését tartalmazó táblácskákat helyeznek el, de megőrzik a kert biológiai sokszínűségét és változatosságát is. Ezzel is azt szeretnék elérni, hogy az iskolásokkal megkedveltessék a biológiát, az élővilág védelmét.

Maczalik Arnold építész kifejtette: a három vistai követ megmunkáló helybéli kőfaragó Barta Levente is Mikó Imre nemes gesztusához hasonlóan cselekedett, amikor adományozta a köveket. Maczaliknak gyerekként az ott dolgozó biológus édesapja mesélt gróf Mikó Imréről. Szerinte a Mikó-kert elején álló Mikó-szobor mindannyiunknak felteszi a kérdést: mi mit adunk ennek a városnak, a tudománynak, az oktatásnak?

– Az EME 2002-ben zárkózott fel a Magyar Tudományos Akadémiához (MTA), hogy megszervezze a tudomány napját. Ez a nap seregszemle és számvetés. Amikor ezen a napon összegyűlünk, az egyesület keretében tevékenykedő tudósok előtt tisztelgünk. Ugyanazt tesszük ma, amit ők tettek a maguk korában. Az EME 162 éves története a bizonyíték arra, hogy a tudománynak jövője van, és a jövőnek szüksége van a tudományra. 1859. nov. 23–26 között a merész tervekkel frissen megteremtett intézményi keretben kezdte el építeni az erdélyi tudományosság jövőjét, terve valósággá vált. Múltunk a gróf Mikó Imre által elindított múlt része, biztat és erősít minket most, amikor mi fürkésszük az élhető jövőt. Olyan tanulságokkal erősít minket, hogy az építéshez bátorságra és áldozatra van szükség. A jelen bizonytalansága ellenére lehet és kell hinnünk a jövőben, amit utódaink folytatni fognak – közölte a rendezvény déli nyitóeseményén Keszeg Vilmos EME-elnök.

„Kutatóként fel kell ismerni a kor problémáit”

– Akkor lehet iránytűnk az élhető élethez, ha iránytűnk van egymáshoz. Anyanyelvünk, kultúránk és múltunk is egymáshoz kapcsol. Az MTA és az EME közötti szoros kapcsolat során az együtt gondolkodás és közös cselekvés mellett köteleztük el magunkat – hangoztatta Erdei Anna, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) főtitkárhelyettese a délutáni online megnyitón.

– Ma, amikor téves állítások nehezítik a tudományos eredmények hasznosulását, lépjen fel mindenki a saját környezetében a hamis és áltudományos nézetek ellen – tolmácsolta Kocsis Károly, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke üzenetét Morvai Tünde osztályvezető a megnyitón. Megtudtuk: az MTA 18 ezer köztestületi taggal rendelkezik; ezek közül ezren az erdélyi magyar tudományosságot képviselik.

– Egyetemünk a kezdetektől alapfeladatának tartja a tudományos munkát, természetesen az oktatás mellett. Ezért a tudomány ünnepe fontos hívó szó számunkra. Szép eredményekkel rendelkezünk mind a reál, a humán és a társadalomtudomány területén, amelyeket be tudunk mutatni – köszöntötte az egybegyűlteket Soós Anna, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese.

– Tudósként, kutatóként fel kell ismerni a kor problémáit, és úgy kell ezekre felelni, hogy a válaszokat minél többen megértsék. A tudomány nem önmagáért való, hanem mindannyiunké. Ezek az eladások segíthetnek a tudományba vetett bizalom elmélyítésében, a helyes tájékozódásban – vélekedett Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja.

– Húszéves a Sapientia, húszéves a Magyar Tudomány Napja Erdélyben. A Sapientia az elmúlt húsz esztendőben letette komoly névjegyét az erdélyi, a magyar és az általános tudományosság asztalára. Kész minden szakmai tudását, kompetenciáját, logisztikáját a magyar tudományosság szolgálatába állítani. A rendezvény programját áttekintve sikerült a Sapientiának érdemi módon hozzájárulni főleg a jog, a műszaki és az agrártudományi szekciók létrejöttéhez, szervezéséhez, szakmai tartalommal való kitöltéséhez – mondta Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora.

Tudomány: iránytű az élhető jövőhöz

– November folyamán lehetőségünk nyílt, hogy az élhető jövőhöz irányt mutató tudományos kutatásokkal, eredmények közzétételével, ünnepibb keretek között is számot vessünk. Azok a szervezetek, Bolyai Társaság, Kolozsvári Akadémiai Bizottság, EME, BBTE, Spientia, amelyek egyéni és csoportos kutatások mellett a tudományos élethez kapcsolódó háttérmunkát végzik, összehangolják, rendre tartalmas interdiszciplináris konferenciát hoztak tető alá. A konferencia által nyújtott tematikus változatosság, intézményes sokféleség mellett álljunk meg a másik kutatásainak eredményei előtt, még ha az messze esik is a miénktől – buzdította a jelenlevőket Gábor Csilla, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság elnöke.

A Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke, Páles Zsolt kifejtette: erősödött az együttműködés az észak-alföldi és az erdélyi régió tudományos kapcsolatrendszerében, figyelik és nyomon követik egymás tevékenységét, sok közös online rendezvényt tartanak, amelyek hozzájárulnak a kapcsolatok erősítéséhez. A mostani rendezvény is ezen az úton halad.

Bitay Enikő EME-főtitkártól megtudtuk: minden évben igyekeztek újdonsággal szolgálni. Az idei a Mikó-villa előtti emlékkövek felavatása volt. Az elmúlt húsz évben 231 rendezvény egészítette ki a plenáris napokat. Idén 159 előadás hangzik el, 225 szerző munkáját mutatják be.

– Húsz éve kitartóan olyan fórumot teremtettünk és tartunk fenn, amely a tudós társadalmat megmozgatja, szakmai számadásra, intézményközi közreműködésre serkenti – vélekedett Bitay Enikő EME-főtitkár.

Plenáris előadásán Erdei Anna magyar immunológus, akadémikus, az MTA főtitkárhelyettese a járvány elleni védelemről értekezett, majd kiosztották az idei gróf Mikó Imre-emléklapokat Erdei Anna immunológusnak, Péntek János kolozsvári nyelvésznek, egyetemi tanárnak, akadémikusnak, Tonk Márton filozófusnak, a Sapientia rektorának, Darvay Zsolt matematikusnak és W. Kovács András történésznek. Köszöntötték a kilencvenéves EME-tagokat is, azaz Somai József közgazdászt, gazdaságtörténészt, Uray Zoltán sportolót és sugárbiológust, valamint Jakab Sámuel geológust.

(Borítókép: Rohonyi D. Iván)


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Iskolai Covid-tesztek „kilóra” ...
Továbbra is sok a fiatal munkanélküli
Bepereli Romániát az EB: nem korlátozta ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ