Eltemették Kallós Zoltán néprajzkutatót

Eltemették Kallós Zoltán néprajzkutatót
Ma a Kolozs megyei Válaszúton gyászszertartást tartottak, majd a kolozsvári Házsongárdi temetőben helyezték örök nyugalomra a híres néprajzkutatót. Kallós Zoltán végső búcsúztatása ma 13 órától került sor a református egyház szertartása szerint a válaszúti Kallós Kúrián. Pénteken virrasztást tartottak Válaszúton.

Kedvenc dalával, az ördöngösfüzesi bujdosódallal indították szombat délután válaszúti otthonából utolsó útjára az élete 92. évében szerdán elhunyt Kallós Zoltán néprajzkutatót. A bújdosódalt több tucat népzenészből szerveződött alkalmi zenekar játszotta a Kallós-kúria udvarán összegyűlt mintegy ezer fős gyülekezetben. A gyászbeszédet mondó Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke is megemlítette, hogy elérkezett az idő, amikor Kallós Zoltán nélkül kell énekelni a bujdosódalt. A püspök a néprajzkutató kisugárzását példázva úgy vélekedett: aki egyszer kapcsolatba került vele, egyszer betette a lábát a táncházba, az más emberré vált.

Kelemen Hunor gyászbeszédében úgy fogalmazott: "az identitásformálás apostola" távozott az élők sorából. Az RMDSZ elnöke „az egyszemélyes intézményt" méltatta, akinek kolozsvári lakása a diktatúra idején is a szabadság szigete volt.

"Akik egyszer találkoztak vele, akik hosszabb vagy rövidebb ideig közelében lehettek, azoknak az identitása kitágult és megszilárdult, gazdagabbá vált, és másképpen értették azt, hogy kik ők. Tudták, hogy mivé akarnak válni, tudták, hogy milyen értékekre építhetnek" - jelentette ki Kelemen Hunor.

Az erdélyi és magyarországi néprajzkutató műhelyek nevében szóló Pozsony Ferenc, az erdélyi Kriza János Néprajzi Társaság tiszteletbeli elnöke az elhunyt életútját felidézve azt hangsúlyozta, hogy Kallós Zoltán integratív személyiség volt, aki sikeresen gyűjtötte össze, "virtuális nemzeti közösségbe integrálta" a Kárpát-medence és a világ magyarságát.

Kelemen László, a Hagyományok Háza igazgatója megemlítette: a népzenészek nemcsak hangszert, könyvet és tarisznyát kaptak tőle, hanem hivatást is. Úgy vélte, Kallós Zoltán nélkül a táncházmozgalom sem létezne, és a Hagyományok Háza sem jöhetett volna létre.

Az emlékező beszédek után moldvai csángó asszonyok énekeltek a néprajzkutató koporsója mellett, majd a rögtönzött zenekar játszott az alkalomhoz illő népzenét.

„Egy nagy hazafival lettünk szegényebbek”

Orbán Viktor Magyar kormányfő szerint Kallós Zoltán halálával egy nagy hazafival lettünk szegényebbek. Az anyaország miniszterelnöke részvétüzenetét Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes olvasta fel ma a válaszúti gyászszertartáson. A magyar kormányfő üzenetében azt a mondást idézte, hogy nem az a magyar, akinek a nagyszülője az volt, hanem az, akinek az unokája is magyar lesz. Úgy vélte: ez a gondolat tette Kallós Zoltánt nemcsak a válaszúti iskolába járó gyerekek, hanem minden magyar "tiszteletbeli nagyszülőjévé".

Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes, mellette Kató Béla, Erdély református püspöke (k), jobbról az első sorban Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége (j2) és Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója (j).  (Biró István/MTI)

Orbán Viktor Kallós Zoltánnak azt a tanítását idézte, hogy a magyarság megmaradásának titka anyanyelve ápolása mellett az énekelt és táncolt kultúrájában rejlik.

"Hálásak vagyunk, hogy a magyar falvakat járva összegyűjtötte a népművészet rejtett kincseit, alapítványával és nyári táboraival pedig a gyermekeket segítette abban, hogy közös örökségünk értékei közt valódi otthonra találjanak.

A magyar miniszterelnök megállapította: Kallós Zoltán távozásával "szegényebbek lettünk egy nagy hazafival". Együttérzése kifejezése mellett erőt kívánt a következő nehéz időszakhoz.

Kallós Zoltánt a kolozsvári Házsongárdi temetőben helyezték végső nyugalomra, ahol Vajda Dezső, válaszúti református lelkész búcsúztatta. Miután rövid részletet olvasott el Pál apostol korintusiakhoz írt első leveléből, megköszönte a héten megrongálódott válaszúti templom felújítására felajánlott adományokat. A rövid búcsúztatót követően ismét a zenekar játszott, a több tíz zenész muzsikája alatt temették be a koporsót, rendezték el a koszorúkat. A rövid szertartást a Himnusz eléneklésével zárták.

(Fotó: Biró István)