Első Szent Mihály-búcsút tartottak Kolozsváron a felújított plébániatemplomban

Első Szent Mihály-búcsút tartottak Kolozsváron  a felújított plébániatemplomban
Szent Mihály főangyal mind a gyulafehérvári római katolikus főszékesegyház, mind a kolozsvári Szent Mihály-templom védőszentje. Ünnepén, szeptember 29-én, csütörtök délután zsúfolásig megtelt a mennyei seregek vezére, Szent Mihály főangyal tiszteletére szentelt kolozsvári Szent Mihály-templom.

Azért is nagy jelentőségű eseményen vehettünk részt, mert ez volt a gyönyörűen felújított istenházában az első búcsúi szentmise, amelynek főcelebránsa Tamás József, a Gyulafehérvári Főegyházmegye nyugalmazott segédpüspöke volt, akivel huszonhat helybeli és más helységekből érkezett pap koncelebrált.

Bevezető köszöntőjében László Attila főesperes-plébános nyomatékosította: „Az itt körülvevő kő- és életgyönyörűség Isten készítette örökségünk felülmúlhatatlanságát csillantja meg. (...) Jézus ígérete nyomán egyházunk mai ajándéka híveinek a búcsú elnyerése, a bűnbocsánat feletti öröm. Mindnyájunknak pedig a megváltott létünk tudatosítása, hogy hitben élve, a jót tenni igyekezzünk. Ez célunkat is meghatározza: Jézus, akivel itt ma találkozunk, éljen bennünk! Ma a megújulás mellett kérjük kiemelten Isten megígért békéjét a világnak. Adj békét, Uram! Most, a forrásnál állva, hogy a szent búcsú kegyelmeit elnyerjük a magunk vagy élő szeretteink javára, ne felejtsünk el imádkozni a szentatya, Ferenc pápa szándékára, de imádkozzunk közösségben is érte, a Szentlélek erejét kérve életére, küldetésére.” Ezután közösen elénekeltük a pápai himnuszt.

Az ünnepet Tamás József püspök (középen) is megtisztelte jelenlétével

A szentmise kezdetén Tamás József püspök így fogalmazott: „Megilletődve állok itt, ezen templomnak szépsége, kincses Kolozsvár, valamint főegyházmegyénk gyöngyszeme láttán. Nemcsak művészi értéke felbecsülhetetlen, hanem azon értékeket és kincseket is adja, amelyeket Jézus Krisztus hagyott ránk. Ő arra hív bennünket, hogy éljünk e kincsekkel, sőt gyarapodjunk. Imádkozzunk azokért, akiknek odaadó munkájából, adományából és nem utolsósorban imádsága nyomán ilyen lett ez az istenháza. Mindannyiotokat a Mindenható bőséges áldása kísérjen, életetek minden napján.”

A főünnepi szentmise felkért szónóka, Ilyés Zsolt, a sepsiszentgyörgyi Szent József egyházközség plébánosa, a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Liturgikus és Egyházzenei Bizottság titkára szentbeszédében kifejtette: „A Szentírás számára teljesen magától értetődő tény, hogy Isten nem csak ezt a mulandó, anyagi világot teremtette, van neki másik világa is, egy tisztán szellemi világ. Ez a Biblia első lapjaitól az utolsóig elfogadott igazság, meg sem kérdőjelezett tény. Egyházunk tanítása is megerősíti, hogy van más világ is e látható, anyagi világunkon túl: egy tisztán szellemi világ. Az ember pedig csodálatos módon egyesíti magában elválaszthatatlanul ezt a két egészen különböző világot: a szellemit és az anyagit. (...) A Szentírás és egyházunk tanúsága szerint van kapcsolatunk ezzel a tisztán szellemi világgal. Eredetileg azokat a szellemi lényeket hívták angyaloknak, küldötteknek, akiket az Isten valamilyen megbízatással küldött az emberekhez. Nagy Szent Gergely pápa (590–604 között) így pontosított: Tudnunk kell, hogy az angyal szó tisztséget jelent, nem természetet. A mennyei hazának ezek a szellemi lényei természetük szerint mindig szellemiek. Viszont ezeket a szellemi lényeket nem mindig lehet „angyalnak”, vagyis küldöttnek nevezni, csak akkor, amikor valamilyen isteni üzenetnek közvetítői. (...) Szent Mihály viszont egy igazi angelos, küldetése kettős: védeni Isten ügyét azzal a gonosszal szemben, amely azt akadályozni, lerombolni akarja; Isten népének oltalmazója. (...) Egy angelos számára nem ő maga a fontos, hogy annál inkább felhívhassa a figyelmet arra, hogy ki olyan, mint az Isten?!! Michael? Mennyire tudatosul bennünk, hogy minden Istenért van: érte épült ez a templom, érte újult meg, érte vannak a virágok, a szép liturgia; érte és neki szól az ének. Őt dicsérjük. Neki adunk hálát. A ma ünnepelt angelosnak még a neve is Istent hirdeti: Ki olyan, mint az Isten? Ugyan ki lenne annyira bölcs, ki annyira hatalmas, ki annyira szeretetteljes? Ki annyira alázatos? Ki annyira gyönyörű?” – mondotta Ilyés Zsolt.


„Ma a megújulás mellett kérjük kiemelten Isten megígért békéjét a világnak” – hangsúlyozta László Attila főesperes (A szerző felvétele)

Tamás József püspök a szentmise végén kiemelten méltatta László Attila főesperes-plébános odaadó, fáradságos, embert próbáló munkásságát, amelynek köszönhetően ilyen kiemelkedő szépségű lett a Szent Mihály-templom. Ezt követően áldását adta a jelenlevőkre valamint szeretteikre.

Ezen a napon megemlékeztünk Isten szolgája Márton Áron püspök mennyei születésnapjáról is, hiszen 42 évvel ezelőtt, 1980. szeptember 29-én adta vissza halhatatlan lelkét Teremtőjének. Ha pedig valakiről elmondhatjuk, hogy szent életű hitvalló volt, akkor az bizonyosan Isten szolgája Márton Áron püspök, aki meggyőződésünk szerint örökké él Isten jobbján. Ezért (is) személye és szolgálata iránti hálás elismeréssel imádkozunk valamennyien szent életű főpásztorunk mielőbbi boldoggá, illetve szentté avatásáért.

László Attila kolozs-dobokai főesperes, a kincses város főtemplomának plébánosa végül kiemelte: „Hála és köszönet a teremtő munkatársul hívó Istennek! Hála és köszönet mai imaközösségünkért! Hála azokért is, akik a közvetítés révén csatlakoztak hozzánk! Ünnepünk ezen a csodálatos helyen, lelket emelő módon meghívás és üzenet: lendülhetünk! Lehetünk Krisztus akarta közösség, hogy szülessen áldás, erő, élet, földi vándorlásunk értelmességét hirdetve! (...) Isten szeretetének vagyunk hordozói, elköteleződve, megerősödve, ezt osszuk meg a mindenséget vágyókkal!”


A szentmisén a templom lelkes gyermekscholája is közreműködött (A szerző felvétele)

Fontosnak tartotta ott lenni a búcsúünnepen és a jelenlevőkkel közösen imádkozni Mile Balázs, Magyarország kolozsvári főkonzulátusának első beosztott konzulja, Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem, illetve a Római Katolikus Teológia Kar oktatói, a Báthory István-líceum igazgatósága és tanszemélyzete.

Az esemény hitvallásos hangulatát és érzését emelte az egyházzenei szolgálatot Potyó István szakavatott karmester, tanár vezetésével végző Szent Cecília kórus- és kamarazenekar, koncertmester Vincze-Dallos Csilla volt. Elhangzott Otto Nicolai (1810–1849) német zeneszerző, orgonaművész, karmester D-dúr miséje, szólót énekeltek: Gebe-Fügi Renáta, Gáspárik Szilvia, Boros Marius és Naphegyi Béla. A szentmisén közreműködött a Szent Mihály-templom gyermekscholája Márton Szabolcs vezetésével, a kántori szolgálatot Geréd István végezte.

A búcsúünnep nemzeti imánkkal zárult, ezt követően a plébánia részéről minden jelenlevő szeretetvendégségben részesült.

(Borítókép: Megtöltötték a hívek a felújítás utáni első búcsúi szentmisén a Szent Mihály-templomot / A szerző felvételei)