Élővé, frissé tenni a régizenét
Kurzuszáró hangversenyekkel fejeződött be a Régizene Nyári Egyetem
Kurzuszáró hangversenyekkel fejeződött be a Régizene Nyári Egyetem
Vissza

Élővé, frissé tenni a régizenét

Két új kurzussal bővült idén a Csíkszeredai Régizene Fesztivállal párhuzamosan futó Régizene Nyári Egyetem, a megszokottakon kívül, mint a barokk hegedű, fuvola, furulya, csembaló, ének, ütőhangszerek vagy reneszánsz és barokk táncok, idén orgona-, illetve kórus- és karmesterkurzust is hirdettek a szervezők. A július 7–12. között zajló Régizene Nyári Egyetem hallgatói három koncerten mutatták be, mit is tanultak a szinte egyhetes intenzív képzés során. Csütörtökön az új kurzusok résztvevői koncerteztek a csíkszeredai Millenium Templomban, míg pénteken, két koncert alatt a többi 10 kurzus hallgatói léptek fel a Márton Áron Főgimnázium dísztermében. Hátszegi Csillától, a nyári egyetem egyik szervezőjétől megtudtuk, idén összesen 92 személy jelentkezett a meghirdetett 12 kurzusra.

A legnépszerűbbnek a kórus- és karmesterképzés, valamint az ütőshangszer-oktatás bizonyult, előbbire 26, utóbbira 13 személy iratkozott be. De túljelentkezés volt az énekképzés esetében is, és a furulyahelyek is mind beteltek. A szervező szerint, a tavalyhoz képest kicsit nőtt az érdeklődés a képzések iránt.

A Nyári Egyetem két évvel ezelőtt indított már kórusképzést, kísérleti jelleggel. Idén visszaillesztették a programba, és a kórusoktatást karmesterképzéssel egészítették ki, a modulnak az irányítására pedig Kovács Gábort, a Szegedi Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem karvezetés tanárát, számos díjazott, elismert kórus vezetőjét kérték fel.

Kovács Gábor szerint egy igazi kórust tudtak létrehozni a kurzus alatt

– Nagy meglepetés volt számomra, hogy engem kértek fel a kurzus vezetésére, és természetesen örültem neki, mert van mondanivalóm erről a témáról. Nagyon-nagyon jó hangulatban zajlott a képzés, egy igazi kórust tudtunk létrehozni a maga minden pozitívumával – mondta Kovács Gábor. A kurzust, kezdőkkel és haladókkal egyaránt, az alapoktól kezdték, az első napon dudorásztak, az utolsón már egy teljes kórusos improvizációt tudtak felmutatni, tette hozá a karmester.

– Ennek a fesztiválnak a témája Kájoni, és mivel a a Kájoni-kódexben vannak kórusművek, nyilvánvaló volt, hogy onnan fogok válogatni. Az általam választott darabok között voltak olyanok, amelyek csak a Kájoni-kódexben találhatók meg, ezek jó darabok, amelyeket élvezetes énekelni. Viszont voltak olyanok is, amelyeket Kájoni máshonnan másolt át, de csak részleteiben, ezeket a műveket más, eredeti forrásokat használva kiegészítettük – mondta a választott darabokról.

A műveket délelőtt a kórussal próbálta, a próbákat ő vezényelte, délután azonban a karmesterképzés tagjaira bízta a kórust, ők vezényelték le a Kájoni-kódexből válogatott dalokat.

Réman Roland-Róbert, a Kolozsvár-Irisztelepi Református Gyülekezet kántora negyedik alkalommal vett részt a Nyári Egyetemen, idén az orgona-, a kórus-, valamint az Alexander-technika kurzusokat választotta. Eddig csembalóoktatásra jelentkezett, egyik évben pedig kórusra is, idén viszont, amikor megtudta, hogy Ursula Philippi irányításával indul orgonaképzés, inkább ezt választotta, a kórus és az Alexander-technika mellé. Utóbbin a zenészek a helyes testtartást, a lazaságot sajátíthatták el, azt, hogy hogyan tud a zenész önmagára figyelni, és hogyan tud a közönséggel kapcsolatba lépni, magyarázta Réman Roland-Róbert.

Réman Roland-Róbert úgy véli, a historikus zene művelése komoly feladat 

– Itt nemcsak a régizenére, hanem régi értékekre is felhívják a figyelmet, olyan dolgokra, amelyek mára már eltűntek, mint például a tudatos jelenlét a jelenben, a nyugalom, a kórusban az egymásra figyelés, a közösséggé érés – jegyezte meg a képzésekről a kántor, aki bevallotta, kissé sűrű volt a programja, de „ezen a képzésen az ember megkap egy alapot, amit ő maga kell fejlesszen.”

– Az a jó ebben a nyári egyetemben, hogy igazából mindegy, hogy milyen szintről kezdesz, ha megvan benned az akarat, és az érdeklődés, itt befogadnak és próbálnak fejleszteni. A kórus és az orgona kurzuson volt egyfajta arany középút, a képzés a kezdőknek sem volt túl nehéz, de a haladóbbak sem unatkoztak, a tanárok nagyon jól dolgoztak. A közös nyelv a lényeg, a zenélés – mesélte az órákról.

Réman Roland-Róbert szerint a historikus zene művelése komoly feladat, hiszen azt „élővé, frissé kell tenni. A régizene nem azt jelenti, hogy dohos szagú, hogy régi, rá kell jönnünk, hogy ez nagyon is új és friss”.

(Borítókép: A kórus négy művel készült a Millenium-templomban szervezett hangversenyre. Fotók: Ádám Gyula)

 


KULTSZÍNTÉR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Trump nagy sikernek tartja a szíriai ...
Domokos Miklós: „Kinevettük a rettegett ...
Idősbarát programsorozat Kolozsváron

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ