Ellenőrzés és munkamorál
Vissza

Ellenőrzés és munkamorál

Olvasom a hírekben, hogy a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal 335.000 lejt költene arra, hogy alkalmazottait, pontosabban a helyi rendőröket videó kamerákkal lássák el. Értelmetlenkedve tettem fel a kérdést magamban, hogy egyáltalán mi szükség van erre.

Manapság egyre több az olyan munkahely, ahol  az ember nem ül állandóan a munkahelyén. Az vesse rám/rájuk az első követ, aki nem ivott meg egy kávét miközben a munkahelyén tartózkodott, vagy ha épp nem a munkahelyén volt, de munkaidőben. Túlzásnak tartom az intézkedést, amit azzal indokoltak, hogy a főnökök  állandó megfigyelés alatt akarják tartani a helyi rendőröket,  amint azok „hű katonákként” a köz  és a lakosság érdekében tevékenykednek, és nem a bárokban kávéznak. A hírben szó szerint ez szerepelt. Megrökönyödtem: hogyan történhet meg az, hogy  még a főnököknek is szemet szúr, amint értelmes, felnőtt emberek munkaidő alatt tereferélnek, kávézgatnak?

Nem tudom, a videó kamerák vásárlása szerepelt-e költségvetési tételként a város költségvetésében? Valószínű, hogy nem, és csak hirtelen felbuzdulásból jött az ötlet. Akárhogy is, azt a pénzt jobb célokra is el lehetett volna költeni. Még akkor is, ha Kolozsváron sok a gazdag ember,  jobbnak tartottam volna, ha a fentebbi összeget valamilyen szociális célra használnák fel.

Olvasom továbbá, hogy egy felmérés szerint a romániai munkavállalók akár két órát is elvesztegetnek naponta a munkaidejükből a bőbeszédű kollégákkal, magánbeszélgetésre fordított telefonhívásokkal, közösségi oldalak böngészésével eltöltött idő miatt.  Mindebből az a következtetés szűrhető le, hogy Romániában alacsony a munkamorál, és az alkalmazottak, munkavállalók – tisztelet a  kivételnek – fittyet hánynak a legelemibb jóérzés diktált szabályoknak is.

Másrészt pedig észveszejtő ez az állandó ellenőrzés, ami ebben az országban folyik. Hogy csak egy példát említsek: az  érettségin térfigyelő kamera őrködik a lebonyolítás tisztasága felett,  mivel a sorozatos csalásoknak-másolásoknak csak így tudtak gátat szabni. Úgy, ahogy - tehetjük hozzá. Hiszen a gyanú még most is fennáll. Így is hallunk kósza híreket, folyosó-pletykákat, miszerint itt így másoltak a vizsgázók, máshol meg amúgy.

Nem tudom, más országban hogyan oldják meg ezeket az ügyeket, hogyan szabnak gátat a csalásnak, ámításnak? Remélem, nem térfigyelő kamerával. Egyszerre  félelmetes és nevetséges, hogy a munkahelyi lazsálókat kamerával próbálják fülön csípni.  Az a társadalom, amely nem a becsületes munkára épül, hanem a csalásra és az állandó ellenőrzésre, elveszett. Ameddig ezt nem tudatosítjuk magunkban, addig csalunk, becsapunk. Mást és magunkat is.

Borítókép: illusztráció


EZ ÉRDEKELHETI
MÁSKÉP(P) ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Koronavírus - Az egészségügyi, ...
VIDEÓINTERJÚ - A rendőr-főfelügyelő ...
Koronavírus – immár 42 haláleset ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ