Elhanyagolta a városháza a Mátyás-szoborcsoport karbantartását (FOTÓ, VIDEÓ)
Nem esztétikus látvány a kincses város 10 éve restaurált jelképe
Nem esztétikus látvány a kincses város 10 éve restaurált jelképe
Vissza

Elhanyagolta a városháza a Mátyás-szoborcsoport karbantartását (FOTÓ, VIDEÓ)

Bár a felszíni zöld színű réteg képződését előidéző oxidációs folyamatok megakadályozása érdekében Fadrusz János emblematikus alkotásának bronzalakjait évente kellett volna viaszozni, a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal 2012 óta nem végeztette el ezt a karbantartási munkálatot. Tavaly júliusban végül kérvényezte ugyan a bukaresti szakhatóságtól a beavatkozást, ám a fővárosi intézmény vezetői úgy döntöttek: a teljes körű restaurációs munkálatokkor szükséges (!), mintegy 10 ezer lejbe kerülő rendkívül vaskos dokumentáció összeállítására van szükség az engedélyezéshez, amelynek költségét a helyhatóságnak kell fedeznie. Horváth Anna volt alpolgármester azt állítja, 2012–2016 között semmilyen írásos szakértői megkeresés vagy figyelmeztetés nem érkezett a hivatalba. A korábbi restaurálást végző Kolozsi Tibor szobrászművész szerint a városházi szakosztály alkalmazottainak a restaurálást követő karbantartási útmutató alapján kellett volna eljárniuk.

*** A fotóriport ide kattintva tekinthető meg.***Mindannyian tapasztalhattuk: „kizöldült” a Mátyás-szoborcsoport, a bronzalakokon megjelent a viaszozás hiánya miatt az ilyen anyagból készült valamennyi szobron előbb-utóbb kiütő zöld réteg. Bár a szakemberek megnyugtattak, hogy Fadrusz János 1902-ben felavatott és 2008–2010 között restaurált alkotását semmilyen veszély nem fenyegeti, az időszakos karbantartási munkálatok hiánya miatt a Főtéren levő Mátyás-szobor negatív esztétikai hatást nyújt. Megtudtuk: korábbi szépségét csupán fél napig tartó, potom 2 ezer lej körüli összegbe kerülő viaszozás azonnal visszaadhatná. 

A Szabadság megkereste Kolozsi Tibor szobrászművészt, a Mátyás-szoborcsoport 10 évvel ezelőtti restaurálásának a vezetőjét, aki kijelentette: az elmúlt években a városháza nem törődött Fadrusz János alkotásának szakszerű karbantartásával.

– A műemléket viaszolni kellett volna, ám legutóbb, azaz 2019 júliusában Bukarestből nem kaptunk rá engedélyt. Emlékeztetnék mindenkit arra, hogy a restaurálás befejezésekor karbantartási útmutatót és javaslatot állítottunk össze a helyhatóság számára. Ebben az szerepelt, hogy a megfelelő karbantartás érdekében évente viaszolásra van szükség. Amíg az alkotás garanciában volt, addig ezt a munkát mi végeztük el, 2012 óta viszont a várost nem érdekli a dolog. Tavaly nyáron a polgármesteri hivatal végre a bukaresti szakhatóság engedélyét kérte a karbantartási munkálatok elvégzésére, ám az a válasz érkezett, hogy még a viaszozáshoz is teljes körű dokumentációra van szükség, mintha teljes restaurátori beavatkozásról lenne szó – részletezte a tényállást a szakember.

Kolozsi Tibortól azt is megtudtuk, hogy a művelődési minisztériumhoz tartozó Országos Örökségvédelmi Intézet rengeteg engedélyt, szakvéleményt, többek között mikrobiológiai és bronzszaktanulmányt, valamint egyéb dokumentumokat tartalmazó iratcsomó összeállítását kérte, akárcsak a restaurálási munka elkezdésekor. 

– Fölösleges a fáradozás a teljes, körülbelül 10 ezer lejbe kerülő dokumentáció összeállítására, de el kell végezni, mert nem tágítanak, pedig csak viaszozásról lenne szó. Kommentár nincs, döntésüket végre kell hajtani. Bármely más szobor esetében sokkal könnyebb az eljárás, mert nem tartozik az A kategóriás műemlékek közé. Szerencsére a Szapolyai István sarkantyújának visszahelyezésére valamivel egyszerűbb volt a bürokratikus eljárás – tette hozzá Kolozsi Tibor.

Tudatta: a szoborcsoporton megjelent zöld szín a bronz öregedési folyamatának természetes velejárója, nem ártalmas a műalkotásra, csupán esztétikailag nyújt negatív hatást.

Másfél nap alatt ismét régi fényében ragyoghatna a szobor

Mint ismeretes, Kolozsi Tibor már 2011 tavaszán, a restaurált alkotás ünnepélyes átadásakor figyelmeztetett: bezöldülhet a Mátyás-szobor. – Zöld színűre változhat a műemlék, ennek megakadályozása érdekében évente újra kell viaszozni az alkotás bronzból készült alakjait – fogalmazott. Hozzátette: amennyiben erre nem kerül sor, a zöld foltok egyre jobban kiterjednek, és a bronzszobrok ismét visszakaphatják a restaurálás előtti, csúnya látványt nyújtó zöld színüket. 

– Ahol csapadék éri, ott egyféleképp, ahol pedig nem, ott megint másképp színeződik el a bronz, ugyanis vegyi szempontból más-más folyamatok játszódnak le – magyarázta.

A Mátyás-szobor restaurálását vezető szakember szerint az alkotást le is lehetne mosni, a galambok ürüléke ugyanis szintén negatív esztétikai látványt nyújt…

Horváth Anna: nem szólt senki 

A Kolozsvári Polgármesteri Hivatal alpolgármesteri tisztségét 2012 és 2016 között betöltő Horváth Annától azt kérdeztük, vajon az évente esedékes szépítési munkálatokra miért nem került sor a Mátyás-szoborcsoporton.– Sohasem merült fel a viaszozás kérdése, sem a kivitelező, sem a műemlék-restaurátor szakember nem jelezte, hogy van ilyen kötelezettsége vagy folyamatos karbantartási feladata a városházának. Amíg alpolgármester voltam, hozzám semmilyen ilyen jellegű információ nem jutott el. A kivitelezőnek jeleznie kellett volna ezt a karbantartási feladatot. Hogy ez benne lenne a Concefa által a városházára leadott restaurálási feladatfüzetben, de a vállalat időközben csődbe ment? Ennek ellenére valakinek valamikor jeleznie kellett volna, hogy a viaszozásra évente szükség van. A városházán nem műemlékvédő szakemberek dolgoznak, az időközben történt kisebb beavatkozások során valamelyik külső szakembernek írásban jeleznie kellett volna nekünk, hogy szükség van ilyen vagy olyan időszakos karbantartási munkálatra – fogalmazott a volt RMDSZ-es alpolgármester. 

Oláh Emese: nem jelezték, de utánanézekUtóda, Oláh Emese, aki 2017 óta tölti be ezt a tisztséget, előzetes információként elmondta: több ízben beszélt Kolozsi Tiborral az egyik szoboralak sarkantyújának visszahelyezési munkálatai kapcsán, ám a restaurátor nem hívta fel a figyelmét az évi viaszozásra vonatkozó karbantartási munkálat elvégzésének szükségességére. 

– Amennyiben tudomásomra jutott volna, természetesen utánanézek, intézkedek. Sebaj, megteszem most – mondta röviden Oláh Emese, aki a cikk leadásáig sajnos nem tudott válaszolni összes kérdésünkre, így a témára következő lapszámaink egyikében visszatérünk. 

Mint ismeretes, a Mátyás-szoborcsoportot 1902-ben avatták fel, s először 1941–42-ben restaurálták, amikor a bécsi döntés következtében Észak-Erdély Magyarország része lett. Ekkor a talapzatra az újrafaragott eredeti Mátyás-címer és az eredeti magyar nyelvű Mátyás király felirat is visszakerült. 1958-ban a talapzaton kisebb javításokat végeztek. Az évek során a szobor állapota folyamatosan romlott, a víz a talapzatba beszivárgott és a lovas szobor megdőlt. 2006 nyarán és 2007 áprilisában a szobor talapzatáról levált egy-egy darab, a romlást okozó átnedvesedés a ló alatti fémburkolat résein és a szétnyíló kőfugákon keresztül behatolt a szerkezetbe. 

A bronz oxidálása nem kímélte a mellékalakokat sem

2006-ban a magyar és a román kormány arról döntött, hogy a szobrot közösen állítják helyre, és a 800 ezer euróra becsült költségeket fele-fele arányban viselik. A szobor restaurálására vonatkozó szerződést 2009. július 22-én írták alá, a munkák befejezési határideje 2010. július 22. volt, a felújítási munkálatok azonban elhúzódtak, a Concefa nevű fővállalkozó és a munkálatokat irányító Kolozsi Tibor szobrászművész év végén adta át a munkát.A Mátyás-szoborcsoport felújításának engedélyezési terveit – előzetes kutatások és vizsgálatok alapján – Szabó Bálint műemlék-restaurátor és munkatársai végezték, a felújítást Kolozsi Tibor szobrász-restaurátor vezette, aki a restaurálás munkafolyamatait magyarországi műemlékvédelmi szakemberekkel egyeztette. A restaurálás során a talapzatra, az 1902-ben rávésett eredeti Mátyás király felirat helyett, a Mathias Rex felirat került, az uralkodói címert nem restaurálták. A helyreállított szoborcsoport felavatásának ünnepségét 2011. április 2-án tartották meg.

A Szabadság által megtalált – az Almássy Piroska építőmérnök, a magyarországi Techno-Wato Kft. ügyvezető szakértője, dr. Horváth Zoltán geológus, a budapesti Lithoconsult Kft. munkatársa, Kolozsi Tibor és Nagy Benjámin szobrászművész, Osgyányi Vilmos kőszobrász, restaurátor, művész, a magyarországi Reston Kőrestaurátor Kft. munkatársa, valamint Peltán András általános mérnök, a Voluta Build Kft. munkatársa és Sád Gábor tárgyrestaurátor művész, a budapesti Séd–Vigh Művészi Kft. munkatársa által összeállított restaurálási szaktanulmány szerint „a bronzelemek hiányzó részeinek pótlása, a repedések meghegesztése és egyéb hibák kijavítása után a felületet patinázással egységesíteni kellett. A teljes visszaszerelés után némi cizellálás következett, majd utolsó munkafázisként a felületek konzerválása. Valamennyi szobrot és fémszerkezetet egy víztaszító, felületbe polírozható Combat A88 típusú inhibitoros olajalapú anyaggal kezelték felületvédelem céljából.”

A szakemberek megállapítják azt is, hogy „a Mátyás-szobor helyreállítása során szerzett tapasztalatok újra bebizonyították, hogy egy műemlék helyreállítása csak három stabil lábra támaszkodva lehet eredményes. Az első a hozzáférhető összes művészettörténeti, építéstörténeti információ összegyűjtése. A második az összes anyagtudományi és műszaki-technikai adat megszerzése, ami tág értelemben vett diagnosztikai vizsgálatsort jelent. A harmadik az előző két forráson alapuló korrekt és korszerű műszaki és restaurátori terv, amelyet hozzáértő kivitelezők valósítanak meg. Csak akkor szabad a helyreállítási (műszaki és restaurátori) tervezéshez hozzákezdeni, ha mindkét előző forrás összes adata rendelkezésre áll. Nem megengedhető, hogy – amint ez sajnos Magyarországon is gyakori –, a diagnosztikát vagy annak egy részét a kivitelezési szakaszra hárítsák, mert a hiányos diagnosztika miatt megalapozatlan tervekhez csak hibás költségvetés készülhet”.A „bezöldült” Mátyás-szoborcsoportról a Szabadság hírportál – www.szabadsag.ro – Közhír rovatában található videófelvétel is tanúskodik.

(Fotók: Rohonyi D. Iván)


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Indulhat a háztartási gépek ...
Bölcs diákok: középpontban a Föld ...
Erdélyi magyar kutatók saját ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ

  • Pozitív emberek pozitív teszttel, ...
  • Országos jelentőségű lelet ...
  • Frankenstein-horror
  • Elhunyt Angi István zeneesztéta
  • Hosszú járvány lesz: 3 év kell a ...