Elfogadták Kolozsvár integrált városfejlesztési stratégiáját
A környezetbarát tömegközlekedés kiterjesztése is a stratégia része
A környezetbarát tömegközlekedés kiterjesztése is a stratégia része
Vissza

Elfogadták Kolozsvár integrált városfejlesztési stratégiáját

A kolozsvári tanácsosok ma elfogadták a 2021-2030-ra vonatkozó, világbanki szakértőkkel közösen kidolgozott, integrált városfejlesztési stratégiáját (SIDU), amely 800 millió euró értékben kiemelt fontosságú projektek megvalósítását feltételezi. A stratégia megvalósításának költségvetése jelentős, figyelembe véve, hogy a 2014-2020-as időszakban 454 millió eurót fektettek városfejlesztésbe, az összeg 65 százaléka pedig európai támogatásból származott. Marcel Heroiu a Világbank szakértője a kiemelt projektek közé sorolta a környezetbarát tömegközlekedési hálózat kiterjesztését, az iskolák felújítását, a Lomb negyedi Innováció városának megvalósítását, az új lakónegyedek településrendezési tervének kidolgozását, új szülészet, bölcsődék, regionális sürgősségi kórház, integrált gyermekkórház, kortárs művészeti központ építését, a marginalizált városrészek felszámolását, a Szamos-menti zöld-kék folyosó létesítését.

A Világbank képviselői azt javasolták a kolozsvári önkormányzatnak, hogy összpontosítson a városnegyedekre, rendelkezzen nagyvárosi jövőképpel, és hangolja össze fejlesztési stratégiáját az európai politikákkal. Az európai menetrenddel összhangban a 2021–2030 közötti időszakra vonatkozó célkitűzések között szerepel a várható élettartam 78-ról 81 évre történő növelése is.

A civil szervezetek részéről Vincze Enikő a lakhatási politika hiányosságaira hívta fel a figyelmet. Rámutatott: a megyeközpontban a lakosság 70 százaléka nem talál magának megfizethető lakást.

Adriana Cristian városi tanácsos megjegyezte: az előző városfejlesztési stratégia 40 százalékánál kevesebbet sikerült megvalósítani a városvezetésnek és hiányolta ennek indoklását. Ugyanakkor azt is nehezményezte, hogy a lakosságot milyen kis – 20 százalék alatti – mértékben vonták be a városfejlesztési politikába. „Ha már 2022-őt írunk és a stratégia megvalósítása 2021-ben kezdődött, akkor fontosnak tartanám, hogy az intézmény, amely figyelemmel kíséri a megvalósítást, bemutassa az első jelentést az elkövetkező 3 hónapban – fogalmazott a tanácsos.   

Vladimir Matușan városi tanácsos kissé elrugaszkodottnak találta a stratégia 810 millió eurós költségvetését, és kérte az előző stratégia célkitűzéseinek megvalósítására vonatkozó jelentés elkészítését, akárcsak Alexandra Oană, aki szerint az aktuális helyzet ismeretének hiányában nem lehet a következő stratégia megvalósítását elindítani.    

A mai tanácsülésen fogadták el a fenntartható városi mobilitási tervet (PMUD) is. A stratégiát Reinhold Stadler mutatta be, aki elmondta: a 2015-ben kidolgozott PMUD-hoz képest a városvezetés számos előrelépést tudhat magáénak, ami a gyalogos övezetek kialakítására és korszerűsítésére, a biciklis közlekedés megkönnyítésére és a közszállítás fejlesztésére vonatkozik. A tennivalók között sorolta fel a Fellegvári/Gruia és a Hajnal/Zorilor lakónegyed buszokkal való megközelítését. Az egyik szociáldemokrata tanácsos futurista elképzelésnek minősítette a tervet, amely nem a valóságot tükrözi. Úgy vélte, mivel a városi mobilitás egyik alternatívája a metró megépítése, és erre legalább hét évet kell várni, ezért a városvezetésnek arra kellene törekednie, hogy rövid- és középtávú megoldásokat ajánljon.

A város digitalizációs stratégiáját is ismertették a mai tanácsülésen. Călin Hințea BBTE-oktató elmondta: kétéves munka, több találkozó áll a stratégia mögött. – A város digitalizációs stratégiája kapcsán meg kell értenünk, hogy a technológia egy eszköz a városlakók szükségleteinek kielégítésére. Szükség van arra, hogy a digitális technológia beépüljön az életünkbe, mind a hatóságokat, mind pedig a lakosságot illetően. Nem elegendő, ha valamilyen digitális technológiát csak a városlakók alig 25 százaléka képes használni – összegzett az egyetemi oktató. Az egyik USR-s tanácsos elmondta: értesülései szerint a polgármesteri hivatal digitalizációs részlegére nem kapnak megfelelő munkaerőt. Boc elismerte, hogy ez igaz, ám azt is hozzátette, hogy ennek valószínűleg az alacsony bérezés az oka.

A tanácsülésen döntöttek a taxisok buszsáv-használatáról is. – Nem érthetünk egyet a korlátozásokkal, azaz hogy csak négy buszsávon közlekedhetünk. A taxisok nem saját kényelmük miatt közlekednek a buszsávokon, hanem az ügyfeleik miatt. Vegyék figyelembe, hogy a taxis közlekedés még mindig fontos, hiszen nem várható el, hogy valaki egy üzleti találkozóra biciklin érkezzen – hangoztatta a taxis szövetség képviselője. Boc elmondta: azért engedélyezik csak négy buszsávon – a Fenesi/Floresti úton, a Függetlenségi sétányon/Splaiul Independentei, a Híd/Regele Ferdinand és a Pata/Titulescu utcában – a taxis közlekedést, mert azokon az egy perc alatt elhaladó buszok száma 30-40 közötti. A többi buszsávon ez a szám megközelíti a százat. Az elfogadott határozatba bekerült az is: amennyiben a most jóváhagyott négy buszsávon a percenként elhaladó közszállítási járművek száma eléri a százat, a határozatot visszavonják, és betiltják a taxik buszsávon való közlekedését.


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Közel 900 jogosítványt vontak be a ...
VIDEÓ – KMN: György Attila kerek ...
VIDEÓ - KMN: A szecesszió Kolozsváron. ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ