- Miért döntött úgy, hogy az ügyvezető elnöki teendők mellett megpályázza a megyei tanácsosi tisztséget is?
- Négy éve dolgozom ügyvezető elnökként, és ha minden igaz, második mandátumomból még hátra van három esztendő. Ügyvezető elnöki tevékenységem során azt láttam, hogy a feladatoknak, kihívásoknak jelentős része a megyei önkormányzattal kapcsolatosak. Azt gondolom, hogy ezeknek a megoldásában sokkal hatékonyabban tudnék segíteni, ha tagja lennék az RMDSZ megyei frakciójának. Rengeteg polgármesterrel, alpolgármesterrel dolgozom együtt, úgy érzem, szükség van azokra az információkra, amelyekhez csakis egy megyei tanácsos juthat. Feladatként is, kihívásként is tekintek tehát a megyei önkormányzati tanácsosi tisztségre, ugyanakkor - mint említettem - “praktikus” is.
- Melyek a megyei RMDSZ-frakció prioritásai az elkövetkező négy évre?
- A prioritások pontosan akkor kristályosodnak majd ki, amikor látni fogjuk, milyen összetételű a tanács, hogy kikkel dolgozunk a megyei önkormányzatban. Az egyik és legfontosabb feladatunk természetesen a magyar önkormányzatoknak az ellátása forrásokkal. A megyei tanács elsődleges feladata a forráselosztás, nekünk pedig az a dolgunk, hogy a magyar települések projektjei, amelyek az itt élő magyarok életminőségének javítását célozzák, megkapják a támogatást.
Számomra ugyanakkor kiemelt cél, hogy megyei szinten is promováljuk az anyanyelvhasználatot. A megyei tanácsnak fontos szerepe van abban, hogy a megye önkormányzatainak irányába felvállalja a többnyelvűséget, az anyanyelven való ügyintézést, nem csak elméletileg, hanem gyakorlatilag, pénzügyi források biztosításával is, gondolok itt a tolmácsok, fordítók alkalmazására és egyéb ezzel járó költségek fedezésére.
Az infrastruktúra fejlesztésének a szükségessége minden alkalommal elhangzik a legnagyobb prioritással bíró feladatok sorjázásakor. Kolozs megyében több mint ezer kilométernyi megyei útszakasz van, ezeket járhatóvá kell tenni, el kell érni, hogy minden településre gondtalanul be lehessen jutni, ne legyenek elzárt közösségek. Nem csak az autós közlekedésre gondolok, hanem a helyközi buszjáratokra is, ez szintén gondot jelent a megyében. És nem csak a metropolisz övezetekben, hanem azon kívül is.
- Tapasztalata szerint mitől sikeres egy polgármester? Miben lehet nekik segíteni, hogy azzá váljanak? Gondolok itt természetesen a közösség érdekében elvégzett munkára…
- A sikernek nincs konkrét receptje, az nagyon függ a közösségtől is. Én azt látom, hogy azokon a településeken, ahol RMDSZ-es polgármester van és példaként emlegetik, ezek a tisztségviselők együtt dolgoznak a közösséggel. Megtartják azokat a gyűléseket, ahol kikérhetik a lakosok véleményét, együtt terveznek és rendszeresen be is számolhatnak tevékenységükről. Ez az egyik nagyon fontos dolog: a közösséggel együtt tervezni és kivitelezni. A másik dolog a kapcsolati rendszer kialakítása és ennek felhasználása a közösség érdekében. Úgy látom, polgármestereink megértették a kapcsolati háló kialakításának fontosságát, tudatosodott bennük, hogy bizonyos dolgokat csak segítséggel lehet megoldani, és ők nem félnek segítséget kérni.
A harmadik dolog, ami dicséretre méltó, hogy sok helyen a tisztségviselők felvállalják az utánpótlás nevelését, gondoskodnak arról, hogy legyen, aki a közösséget a jövőben vezesse. Ez tehát azt jelenti, hogy a fiatalokat is bevonják a munkába, biztosítva ezáltal a folytonosságot.
- Mennyire sikerül polgármestereinknek az uniós pályázatok nyújtotta lehetőségeket kihasználni?
- Vannak nagyon jó példák, ugyanakkor bizonyos településeken különböző okokból, akár a pályázati rendszer feltételrendszere miatt, nem sikerül maximálisan élni ezekekkel a lehetőségekkel. Gondolok például Magyarszovátra, ahol a vízhálózatot azért nem tudták megoldani uniós forrásokból, mert lakosságszám tekintetében kicsi községnek számítanak. Úgy látom, hogy minden közigazgatási egységben próbálkoztak, több helyen sikerrel is jártak az európai uniós projektekkel, de van még tennivaló. Éppen ezért önkormányzati vezetőink rendszeresen találkoznak az RMDSZ európai parlamenti képviselőivel, hogy „első kézből” tájékozódjanak a lehetőségekről. Ez tehát mindenképpen egy olyan terület, ahol még rengeteget tudunk fejlődni.
- Mit tart a legnagyobb hiányosságnak, ami a megyei önkormányzat elmúlt négy évi tevékenységét illeti?
- Négy év alatt lehetetlen minden problémát megoldani, és ha sikerülne is, idővel mindig lesznek újabb és újabb feladatok. A fontos az, hogy mi, az RMDSZ frakció tudjunk minél több formában segíteni a magyarlakta községeknek, és így a magyar embereknek. Amiben úgy látom, hogy fontos lenne az elmúlt négy évhez képest több konkrétumot felmutatni, az az anyanyelvhasználat ügye, annál is inkább, hogy az új közigazgatási törvény lehetőséget ad erre azokban a közigazgatási egységekben is, ahol a 20%-os küszöb alatti a nemzetiségek aránya. Ehhez viszont tanácsi határozatokra lesz szükség, amelyeket a többségiek támogatásával kell elfogadtatnunk.
