Egyeseknek játék
Vissza

Egyeseknek játék

Egyeseknek csak jó kis politikai játék, amit a nyugdíjpont értékének növelése körül elművelnek már egy ideje. Mert miután lecsillapodtak a kedélyek, vagy inkább ráuntak valamennyire a témára a döntéshozásban hangadó politikusok, és úgy tűnt, az érintett lakosság is megértette vagy jobb híján elfogadta azt, hogy “csak” 14 százalékkal tudja a kormány szeptembertől növelni a járandóságukat, most ismét fellángolt a vita, pontosabban a játék a nyugdíjpont értékének a 40 százalékos növeléséről. Csakazértis.

A pingpongozás már a legelején elkezdődött ebben a témában: emlékezhetünk, amikor a szociáldemokraták kormányzása idején elfogadták az új nyugdíjtörvényt ezzel az egyébként nagyszerűen hangzó nyugdíjpont-érték növeléssel, akkor mindenki egyetértett az előírás szükségességével, hiszen ez nagyon jól hangzott bármely politikusi tevékenység elszámolásakor. Jól lehetett vele dicsekedni, és egyáltalán ki vállalt volna be olyan rosszul hangzó ellenérveket, hogy mindez csak felelőtlen népszerűség hajhászás. A szociáldemokraták valójában ezzel a törvényes rendelkezéssel “megágyaztak” a Nemzeti Liberális Pártnak, hiszen akkortájt már nagyon kezdett beérni ellenük egy sikeres bizalmatlansági indítvány. Tehát átdobták a labdát, vagyis a 40 százalékos nyugdíjemelést az ellenfél térfelére, hadd “játszadozzon” az tovább vele. Hadd legyen majd a gondja az új kormánynak, hogy milyen pénzből oldja meg a törvényes előírás alkalmazását. És ismerve ezt a jól bejáratott módszert, merem állítani, hogy ez a játék fordítva is pont így zajlott volna le: ha a liberálisok készültek volna távozni a kormányzásról, ugyanúgy hátrahagynak hasonló kiviteleznivalót a következő politikai alakulatnak. Mert a játék a fontos, amit egyformán művelnek politikai és egyéb elvektől függetlenül – vagy azok ellenére.

Természetesen már idejekorán elkezdték hangoztatni elsősorban gazdasági szakemberek, hogy jó lenne visszavenni az ígéretekből, hiszen az ország gazdaságilag nem tart ott, hogy ilyen mértékű nyugdíjemelést biztosíthasson. Ugyan a jogszabály elfogadásakor sikerült elhitetni (mert valószínűleg el is akarták hinni) az elképzelés fenntarthatóságát anyagi szempontból, mégis már akkor nyilvánvaló volt a gazdasági helyzet alapján, hogy az ország nem lesz képes ekkora kiadást finanszírozni, azóta pedig a koronavírus-járvány, amelyre egyetlen gazdasági elemző vagy statisztikai előrejelző hivatal sem számított, még jobban felborította a számításokat. Tény, hogy most szeptembertől mégis növelték a nyugdíjakat, még ha nem is a megígért arányban, de pár száz lej pluszban személyenként, illetve háztartásonként biztos segítséget jelent. Miközben az ország alkalmazottainak nagyobb része, a magánszférában dolgozók valamint számos egyéni vállalkozó a túlélésért, egyáltalán a megmaradásért dolgozik, sokan minimálbérért.

A kormány kapkodó gazdaságmentő-gazdaságélénkítő intézkedései közben nagyon sokan a látóhatáron kívülre estek. Hiszen amíg jelentősen megnövelték korábban az állami szféra alkalmazottainak a bérét, a járvány miatt pedig különféle pótlékokkal segítettek egyes ágazatok alkalmazottain (egészségügy, belügy, várhatóan az oktatás is), addig a magánszférában sokan a csőd szélére sodródtak, az olyan intézkedések pedig, mint a kényszerszabadságon lévők ideiglenes bérkiegészítése, vagy a járulékfizetések elhalasztása, hosszabb távra nem jelent biztos alapot a tervezésre. A járványügyi intézkedések miatt számos tevékenység leállt vagy lelassult, megszűntek munkahelyek, több a munkakereső, visszafogottabb a munkáltató. Ez még így lesz egy jó darabig, és nem tudni meddig. Mindez azonban kevésbé tűnik érdekesnek vagy fontosnak a parlamentben, ahol fizetésosztáskor nem kell számolni vagy beosztani a pénzt, hogy jusson nem mindenre, hanem a legszükségesebbre a következő fizetésosztásig. Ezért aztán a költségvetés-kiegészítés tárgyalásakor ismét elkezdtek labdázni a nyugdíjpont értékének a növelésével: hatálytalanították az előírást a 14 százalékos növelésről, és visszavezették a 40 százalékos növelést… Miért is ne? Sőt, már napokkal előtte elhangzott a szociáldemokrata politikusoktól, hogy ők ugyan nem hagyják annyiban a dolgot, és igenis kierőltetik a törvényben előírt növelést. A kormány pedig faragjon le egyéb kiadásaiból, költsön kevesebbet másra, és akkor lesz pénz nyugdíjemelésre. Egyszerűen és könnyen hangzik. Persze, erről majd még szavaznia kell a képviselőház és szenátus együttes plénumának, de az már kit érdekel, hiszen a játék a fontos… 

A valóság az, hogy jelenleg is tulajdonképpen kölcsönpénzből, hitelből fizetik a juttatásokat, hiszen az aktív alkalmazottak nem “termelnek” annyit, tehát az általuk befizetett járulékokból nincs elegendő bevétel, hogy fedezni lehessen a nyugdíjakra a kiadásokat. Egyáltalán milyen ágazatban lehet felmutatni idén 40 százalékos növekedést? És azt is tudhatjuk, hogy amikor nagyobb a lakosság jövedelme, egyből nőnek az árak, nő a szolgáltatások értéke, a lej tovább fog gyengülni az euróhoz viszonyítva, ezért egyre nehezebb lesz törleszteni majd az adósságokat. Rendszerint úgy forog a gazdaság és politika kereke minálunk, hogy amit adnak egyik kezükkel, azt vissza is veszik a másikkal. Tény, hogy a játéknak még nincs vége. A kormányfő ugyanis már megemlítette, hogy ők ugyan előkészítik a jövő évi költségvetést, de azt majd fogadják el a választások utáni döntéshozók. Amit most megígérnek a kampány hevében, majd visszafaragnak belőle jövőre.

      

 

 


EZ ÉRDEKELHETI
MÁSKÉP(P) ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Okosan játszó CFR 1907 az Európa Liga ...
Rendhagyó Szent Mihály-búcsút ...
Bajnokok Ligája: a Juventus, a Barca és ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ