Egy működő jogállam
Vissza

Egy működő jogállam

Nantes-ban a múlt hét közepén egy a rendőri intézkedésnek ellenszegülő, majd egy rendőrt meg is sebesítő – ráadásul hosszú ideje bűnözőként nyilvántartott – fiatalember lelövése miatt migráns fiatalok városnegyedeket dúltak fel, törtek-zúztak, gyújtogattak. Tömegesen.

Arról, hogy hányat tartóztattak le közülük és kiket ítélnek majd fél évtizedes börtönbüntetésekre, nemigen hallani.

Minálunk azonban két zavaros fejű, meggondolatlan fiatalembert egy el sem követett, s ráadásul a – nantes-i zavargások történéseihez viszonyítva – szinte már nevetséges rendbontási szándék miatt a román bíróság másodfokon öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélt. Igaz, az utóbbiak a diadalmas román nemzeti ünnep napjára inszcenírozott katonai erődemonstrációt akarták – egy túlnyomó többségében magyar településen – megzavarni. A tervezett cselekedet, ha komolyan vesszük is, legfeljebb szimbolikus jelentőséggel bírhatott volna, hiszen egy – nem azonosított kukát kivéve – senkit és semmit nem veszélyeztehetett. Legalábbis komolyan…

A szimbolikus gesztus azonban – azon túlmenően, hogy ugyanolyan ostobaság, mint maga a katonai erődemonstráció – minálunk megbocsáthatatlan, szinte már főbenjáró bűn.

Az ítélet maga is pusztán prelúdiumnak tekinthető, hiszen készül egy – tetszés szerint értelmezhető – románellenességet megtorló törvény is. Az, hogy legalább a látszat kedvéért az adott törvény a magyar- vagy romaellenességet is tilthatná, a törvény beterjesztőinek fejében meg sem fordul. Arról, hogy – egy demokratikus társadalomban – nem az efféle „ellenességeket”, mint inkább a mögöttük álló okokat kell tisztességes párbeszéddel tárgytalanná tenni, nem is beszélve.

Hogy az autonómia – Európa számos államában legitim – gondolatát is tiltó törvény egy önmagát demokratikusnak hirdető társadalomban egyáltalán szóba jöhet, sok mindent elárul arról a világról, melyben élnünk adatik.

Az persze más kérdés, hogy miért kell magyar fiatalembereknek nosztalgiát táplálni némely hatvanvalahány vármegyékért (a szám máig tisztázatlan), melyek – ha nem is ennyire drasztikusan – de szintén semmibe vették, sőt – lásd Memorandum Per – törvény elé is citálták az akkor még kisebbséginek számító jogkövetelőket. A magyar államnak azonban – amint azt a későbbiek be is bizonyították – legalább volt amitől rettegnie. A románnak nincs. Cu desăvârșire. Sem a nemzetközi közösség nem áll „mellettünk”, sem egy kétharmados magyar többség mögöttünk. Nagymagyarország álma (a Nagyromániáétól némileg eltérően) merő ködevés, amit legfeljebb éretlen sihederek vehetnek komolyan. Még Magyarországon is.

Az persze meggondolkodtató, hogy a hatvanvalahány vármegye nevet viselő „intézmény” egykori főnöke ma pártot alapít, s a magyar média ma nevével van tele, meglehetősen különös dolog. Még akkor is, ha az illető pártalakulat a magyar kormánypártok legnagyobb ellenfele, a néppártosodó Jobbik alól húzza ki a szőnyeget. A két kézdivásárhelyi „terrorista” egykori „főnöke” Magyarországon új pártot alakít. És bevallottan  a Jobbik „haladó (értsd: nacionalista-rasszista) hagyományaihoz” szándékszik visszatérni. Ha egyébért nem, hát bizonyosan azért, hogy – ha netán nemzetközi botrány kerekedne az ítéletből – a román hatóságoknak legyen amire hivatkozniuk…

Mert az igazsághoz hozzátartozik, hogy két „elítéltünk” ezzel a tradícióval azonosult. Nacionalista, sőt rasszista volt. Talán ma is az.

De ha őket öt súlyos esztendőre rácsok mögé lehet, sőt kell zárni, akkor a román etnikai közösség tagjainak jelentős részével együtt lehetne, sőt kellene. Egyfajta antinacionalista internacionálé jegyében. Ez lenne – nyilván ez esetben is csupán egy kétes jogállamiság égisze alatt – a többség és a kisebbség közti, a román politika által európai példaképként aposztrofált jogegyenlőség valamiféle megnyilatkozása.

No de hagyjuk a tréfát! Efféléről szó sem lehet.

Miközben a román nacionalisták büntetlenül szabadjára engedhetik – akár a parlamentben is – kisebbségellenes indulataikat, nekünk kuss.

És Európa, melynek rendőreit – számtalan videofelvételen láthattuk – lázongó migránsok verik, s melynek számos államában terrorista cselekedetek elkövetésére kész – a titkosszolgálatok által nyilvántartott – dzsihadisták ezrei járhatnak szabadon, szó nélkül tűri, hogy – ha nem is vétlen – de jogi értelemben aligha bűnös embereket fél évtizedre megfosszanak szabadságuktól.

És több is jön talán…

Miközben az Európai Parlament Lengyelország és Magyarország ellen kezdeményez szavazatmegvonásokkal járó kötelességszegési eljárásokat…


EZ ÉRDEKELHETI
MÁSKÉP(P) ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Uniós pénzből korszerűsítenék a ...
Minisztercserékről döntött a PSD: nyolc ...
Gabriela Fireanak elege lett a PSD-ből, ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ