Bemutatták Furu Árpád legújabb kötetét
– Furu Árpádtól az utóbbi évtizedekben megszokhattuk, hogy ha valamihez hozzányúl, azt alaposan teszi, nem aprózza el, végiggondolja, pontosan kutatja. Olyan munkát végez, amely szakmailag megállja a helyét – méltatta a kötet szerzőjét a bemutatón Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Kelemen elmondta, a kötet a „közösségi életnek egy olyan szeletét mutatja meg, amelyet fontos megismernünk”. Furu Árpád munkája „egy olyan kordokumentum, amelyből vissza lehet építeni, föl lehet idézni, hogy hogyan éltek azoknak a koroknak az emberei, közösségei, családjai, amely kornak a népi építészetét próbálja – nagy szaktudással és alapossággal – Furu Árpád ebben a könyvben összegyűjteni, a táji tagolódás szerint” – mondta a szövetség elnöke.
Kelemen Hunor ugyanakkor hangsúlyozta, a kötet nemcsak a magyar népi építészetet elemzi, hanem az összes erdélyi nép építészetét, azok egymásra gyakorolt hatását, befolyását, a keveredést, „egyfajta párbeszéd a különböző kultúrák között”.
A kötetet a bemutatón az azonos című doktori dolgozat irányítótanára és opponense, Balassa M. Iván és Pozsony Ferenc etnográfusok mutatták be, akik leginkább és legelejétől ismerik a szerző munkáját.
Pozsony Ferenc akadémikus a megnyitón elmondta, a kötet Furu Árpád 2015-ben nagy sikerrel megvédett doktori dolgozatának szerkesztett, átdolgozott változata. A méltató örömmel vette, hogy a „szerző rugalmasan hasznosította opponenseinek szakszerű kritikáját, megjegyzéseit.”
– A kiadvány választott témája, Erdély népi építészete, klasszikus jellegű. A szerző választott módszere, a kultúra falusi épített örökség térbeli tagolódásának vizsgálata a néprajztudományok kedvelt módszere volt egészen a 20. század közepéig. Azonban a kutatások esetlegessége, a szakemberek és intézményi háttér hiánya nagyon sok fehér foltot, megoldatlan témát, kérdést örökített napjaink kutatóira is. Furu Árpád doktori dolgozatában éppen arra vállalkozott, hogy az elődei és a kortársai által megoldatlan kérdéseket megválaszolja, újabb források, irodalmak segítségével szakszerűen bemutassa, elemezze és értelmezze azokat – mondta el a kötetről Pozsony Ferenc.
Az akadémikus a közös munkáról elmesélte: a mérnök végzettségű Furu Árpád megfogadta a néprajzosok tanácsát és figyelembe vette kutatása során azt, hogy az épületeket „emberek tervezték, építették és használták.”
– Furu Árpád elemzései, néprajzosok tanácsára, ember- és családközpontúak. Pontosan dokumentálja, hogy az egyes emberek társadalmi, gazdasági státusza, társadalmi kapcsolatai, foglalkozása, életmódja alapvetően meghatározták hajlékaik, gazdasági épületeik funkcióit, alapanyagát, szerkezetét, nagyságát, formáját és díszítményeit – mondta a méltató, majd hozzátette: „Kós Károly munkássága és eredményei után Furu Árpád mérnök úr szintézise szakmánk kiemelkedő színvonalú és jelentőségű teljesítménye.”
Balassa M. Iván, a doktori kutatás irányítója, a megnyitón a kötet tartalmi tagolását részletezte, majd javasolta, hogy a kötet olvasását a végén található módszertan áttanulmányozásával kezdjék az érdeklődők, aztán kell „elmélyedni a kötetben”, hisz az így sokkal könnyebben követhető.
Balassa M. Iván hangsúlyozta: a kötet egyik legnagyobb teljesítménye, hogy szakított az etnocentrikus építészeti elemzéssel, komparatív szemlélet jellemzi inkább a kutatást.
– Nemcsak a magyar építészetet kutatta, ahogy ez általában megszokott dolog. Ez Erdély népi építészete – méltatta a kötetet az etnográfus.
A megnyitón Balassa M. Iván felhívta a közönség figyelmét arra, hogy milyen nehézségekbe ütközött a szerző a kötet készítése során. Kiemelte: nagyok az eltérések a különböző népek építészeti stílusait feldolgozó szakirodalomban, ez nagy problémát jelentett.
– A magyar, román, német jelenségeket feldolgozó kutatásokat nem lehet egymásra helyezni, mások a kérdések, más a módszertan. Marad tehát az a megoldás, amit a szerzőnk is követ: egy saját adatbázis létrehozása, vagyis Erdély népi építészetének feldolgozása – mondta el a méltató.
Balassa M. Iván emellett még hangsúlyozta, az ilyen kutatások során általában egy-egy épületegyüttesre koncentrálnak a kutatók, mint lakóház vagy gazdasági- és melléképületek, de ezt Furu Árpád ebben a kutatásban „nem engedhette és nem is engedte meg magának.”
– Majdnem 20 évet tartott ennek a munkának az elkészítése, három elkülöníthető szakasza volt ennek a tevékenységnek: az egyik a kutatás, amit a doktori dolgozat megírása követett és a könyv elkészítése zárt – mondta el a megnyitón a szerző, aki rövid beszédében megpróbálta mindenkinek, aki segítette őt a könyv létrehozásában, megköszönni a közreműködést.
Nagy Péter, a kötetet gondozó EXIT Kiadó igazgatója a bemutatón elmondta, ez a könyv volt az EXIT eddigi legnagyobb projektje.
Borítókép: Az esemény résztvevői (jobbról balra): Pozsony Ferenc, Balassa M. Iván, Furu Árpád, Nagy Péter, Kelemen Hunor és Jakab Albert Zsolt (FACEBOOK/KRIZA JÁNOS NÉPRAJZI TÁRSASÁG)
