Egy kiadványban Erdély összes népének építészete
Bemutatták Furu Árpád legújabb kötetét
Bemutatták Furu Árpád legújabb kötetét
Vissza

Egy kiadványban Erdély összes népének építészete

Hatalmas érdeklődés övezte múlt csütörtökön Furu Árpád építészmérnök, műemlékvédelmi szakember Táji tagolódás Erdély népi építészetében című, legújabb kötetének bemutatóját a Kriza János Néprajzi Társaság székhelyén. A 2015-ben megvédett, azonos című doktori disszertációból készült kiadványt Pozsony Ferenc és Balassa M. Iván etnográfusok méltatták, a bemutatón köszöntőt mondott Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. Az eseményen közreműködött a Tokos Zenekar és Bárdos Réka népdalénekes, az est házigazdája Jakab Albert Zsolt, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke volt.

– Furu Árpádtól az utóbbi évtizedekben megszokhattuk, hogy ha valamihez hozzányúl, azt alaposan teszi, nem aprózza el, végiggondolja, pontosan kutatja. Olyan munkát végez, amely szakmailag megállja a helyét – méltatta a kötet szerzőjét a bemutatón Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.

Kelemen elmondta, a kötet a „közösségi életnek egy olyan szeletét mutatja meg, amelyet fontos megismernünk”. Furu Árpád munkája „egy olyan kordokumentum, amelyből vissza lehet építeni, föl lehet idézni, hogy hogyan éltek azoknak a koroknak az emberei, közösségei, családjai, amely kornak a népi építészetét próbálja – nagy szaktudással és alapossággal – Furu Árpád ebben a könyvben összegyűjteni, a táji tagolódás szerint” – mondta a szövetség elnöke.

Kelemen Hunor ugyanakkor hangsúlyozta, a kötet nemcsak a magyar népi építészetet elemzi, hanem az összes erdélyi nép építészetét, azok egymásra gyakorolt hatását, befolyását, a keveredést, „egyfajta párbeszéd a különböző kultúrák között”.

A kötetet a bemutatón az azonos című doktori dolgozat irányítótanára és opponense, Balassa M. Iván és Pozsony Ferenc etnográfusok mutatták be, akik leginkább és legelejétől ismerik a szerző munkáját.

Pozsony Ferenc akadémikus a megnyitón elmondta, a kötet Furu Árpád 2015-ben nagy sikerrel megvédett doktori dolgozatának szerkesztett, átdolgozott változata. A méltató örömmel vette, hogy a „szerző rugalmasan hasznosította opponenseinek szakszerű kritikáját, megjegyzéseit.”

– A kiadvány választott témája, Erdély népi építészete, klasszikus jellegű. A szerző választott módszere, a kultúra falusi épített örökség térbeli tagolódásának vizsgálata a néprajztudományok kedvelt módszere volt egészen a 20. század közepéig. Azonban a kutatások esetlegessége, a szakemberek és intézményi háttér hiánya nagyon sok fehér foltot, megoldatlan témát, kérdést örökített napjaink kutatóira is. Furu Árpád doktori dolgozatában éppen arra vállalkozott, hogy az elődei és a kortársai által megoldatlan kérdéseket megválaszolja, újabb források, irodalmak segítségével szakszerűen bemutassa, elemezze és értelmezze azokat – mondta el a kötetről Pozsony Ferenc.

Az akadémikus a közös munkáról elmesélte: a mérnök végzettségű Furu Árpád megfogadta a néprajzosok tanácsát és figyelembe vette kutatása során azt, hogy az épületeket „emberek tervezték, építették és használták.”

– Furu Árpád elemzései, néprajzosok tanácsára, ember- és családközpontúak. Pontosan dokumentálja, hogy az egyes emberek társadalmi, gazdasági státusza, társadalmi kapcsolatai, foglalkozása, életmódja alapvetően meghatározták hajlékaik, gazdasági épületeik funkcióit, alapanyagát, szerkezetét, nagyságát, formáját és díszítményeit – mondta a méltató, majd hozzátette: „Kós Károly munkássága és eredményei után Furu Árpád mérnök úr szintézise szakmánk kiemelkedő színvonalú és jelentőségű teljesítménye.”

Balassa M. Iván, a doktori kutatás irányítója, a megnyitón a kötet tartalmi tagolását részletezte, majd javasolta, hogy a kötet olvasását a végén található módszertan áttanulmányozásával kezdjék az érdeklődők, aztán kell „elmélyedni a kötetben”, hisz az így sokkal könnyebben követhető.

Balassa M. Iván hangsúlyozta: a kötet egyik legnagyobb teljesítménye, hogy szakított az etnocentrikus építészeti elemzéssel, komparatív szemlélet jellemzi inkább a kutatást.

– Nemcsak a magyar építészetet kutatta, ahogy ez általában megszokott dolog. Ez Erdély népi építészete – méltatta a kötetet az etnográfus.

A megnyitón Balassa M. Iván felhívta a közönség figyelmét arra, hogy milyen nehézségekbe ütközött a szerző a kötet készítése során. Kiemelte: nagyok az eltérések a különböző népek építészeti stílusait feldolgozó szakirodalomban, ez nagy problémát jelentett.

– A magyar, román, német jelenségeket feldolgozó kutatásokat nem lehet egymásra helyezni, mások a kérdések, más a módszertan. Marad tehát az a megoldás, amit a szerzőnk is követ: egy saját adatbázis létrehozása, vagyis Erdély népi építészetének feldolgozása – mondta el a méltató.

Balassa M. Iván emellett még hangsúlyozta, az ilyen kutatások során általában egy-egy épületegyüttesre koncentrálnak a kutatók, mint lakóház vagy gazdasági- és melléképületek, de ezt Furu Árpád ebben a kutatásban „nem engedhette és nem is engedte meg magának.”

– Majdnem 20 évet tartott ennek a munkának az elkészítése, három elkülöníthető szakasza volt ennek a tevékenységnek: az egyik a kutatás, amit a doktori dolgozat megírása követett és a könyv elkészítése zárt – mondta el a megnyitón a szerző, aki rövid beszédében megpróbálta mindenkinek, aki segítette őt a könyv létrehozásában, megköszönni a közreműködést.

Nagy Péter, a kötetet gondozó EXIT Kiadó igazgatója a bemutatón elmondta, ez a könyv volt az EXIT eddigi legnagyobb projektje.

Borítókép: Az esemény résztvevői (jobbról balra): Pozsony Ferenc, Balassa M. Iván, Furu Árpád, Nagy Péter, Kelemen Hunor és Jakab Albert Zsolt (FACEBOOK/KRIZA JÁNOS NÉPRAJZI TÁRSASÁG)


EZ ÉRDEKELHETI
KULTSZÍNTÉR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Kolozsvárra érkezett a KaravanAct ...
Legfőbb ügyészség: Vasárnapig 291-en ...
25 ezer néző Csíksomlyón a Csíksomlyói ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ