Egy év a koronavírus fogságában: meddig kell még tűrni?
Az oltáskampánytól függ a korlátozások feloldása
Az oltáskampánytól függ a korlátozások feloldása
Vissza

Egy év a koronavírus fogságában: meddig kell még tűrni?

Napra pontosan egy éve, 2020. február 26-án mutatták ki először Romániában az új koronavírust egy huszonéves Gorj megyei férfi szervezetében. Március 11-én bezárták az iskolákat, óvodákat, az országban betiltottak minden olyan rendezvényt, amelyen több mint ezren vesznek részt. Leálltak az Olaszországba tartó repülőjáratok, a kulturális intézmények sorra mondták le előadásaikat, az Egészségügyi Világszervezet pedig világjárvánnyá nyilvánította a Covid-19-et. Március 16-ától szükségállapotot hirdettek Romániában, 23-ától részleges kijárási tilalmat. Egy nappal előtte jegyezték az országban az első, a Covid-19 számlájára írható elhalálozást. A fertőzöttek száma közben rohamosan nőtt: a hónap végén már megközelítette az ezret; akkor a hatóságok április második felére várták a járvány tetőzését. „Békeidőben háborús körülmények között élünk” – nyilatkozta akkor egy helyi elöljáró. A többi már történelem…

Tény, lassan nemcsak egy fejezetet, hanem már egész történelemkönyvet lehetne írni arról, ami az utóbbi egy évben, a járvány kitörése óta történt. Az életünk gyökeresen megváltozott, ráadásul igen rövid idő alatt: online oktatás, maszkviselés, bezártság, húsvét locsolkodás nélkül, vírustagadók; második hullám, csőd szélére került kisvállalkozások, ellehetetlenített iparágak; az első vakcina, a második, az oltáskampány kezdete, új mutációk… 

Egy évvel a fertőzés első hazai kimutatása óta a fertőzöttek száma a 800 ezerhez közelít, az elhunytaké meghaladta a 20 ezret. Másfelől, a vírus elleni védőoltást már valamivel többen kapták meg, mint ahányan megfertőződtek, de az alagút végén még nem látszik a fény: a jelek szerint küszöbön a járvány harmadik hulláma – az utóbbi hetek stagnálása után ismét gyorsulni kezdett a járvány terjedése –, amely az új mutációk miatt aggodalommal tölti el a szakembereket, ráadásul az oltáskampány a tervezettnél lassabban halad: nincs elég oltóanyag.

Jó hírek, rossz hírek…
 
A hatóságok egyelőre kizárják az újabb teljes zárlat lehetőségét, és a jelenlegi korlátozások – éjszakai kijárási tilalom, a gyülekezés korlátozása, kötelező maszkviselés – fegyelmezett betartatásával akarják megelőzni a harmadik fertőzési hullám begyűrűzését.
 
Rossz döntés volt az iskolák megnyitása?

A Stratégiai Kommunikációs Csoport tegnap közzétett adatai azt mutatják, hogy az országban ismét növekszik a koronavírus-fertőzések üteme; az utóbbi hetekben főleg a gyermekek körében gyorsult a járvány. Az utóbbi 24 órában újabb 3923 fertőzést diagnosztizáltak az országban, ami több mint másfélszerese az utóbbi két hét átlagának. A többi mutató is azt jelzi, hogy egy hónapos stagnálás után a járvány újabb hulláma érte el az országot, csaknem tíz napja van ismét emelkedőben az aktív és a súlyos esetek száma.

A közegészségügyi intézet (INSP) legutóbbi Covid-tanulmánya szerint főleg a 0–19 éves korosztály esetében ugrott meg a fertőzések aránya: február első hetéhez képest múlt héten 60 százalékkal több gyermeknél mutatták ki fertőzést. Szerencsére csak 2,9 százalékuk került kórházba és 0,2 százalékuk intenzív terápiára. Az intézet szerint a növekményt nem lehet a brit vírusmutáció közösségi elterjedésével magyarázni, egyértelműen az iskolák február 8-i megnyitásának és a „világjárvány-fáradtságnak” (a fegyelem lazulásának) a következménye. Mivel a fertőzött gyerekek 97 százaléka otthon van karanténban, az INSP szerint az iskolanyitásnak hamarosan közvetett hatása is jelentkezhet a családtagok megfertőzése révén.
Az INSP több lehetséges forgatókönyvvel számol, de ezek mindegyike a járvány újabb gyorsulását vetíti előre a következő hónapban. A leginkább derűlátó változat az, hogy az átlagos esetszám napi egy százalékkal emelkedik: ebben az esetben egy hónapon belül napi 3300 új esetre lehet számítani. Ha azonban naponta 4 százalékos ütemben gyorsul a járvány, egy hónap múlva már a novemberi csúcsot – és az egészségügyi ellátórendszer befogadóképessé­gét – meghaladó napi 8900 megbetegedésre kell felkészülnie Romániának.

A szomszédoknak se könnyebb

Felszálló szakaszban van a harmadik hullám Magyarországon is, Müller Cecília országos tiszti főorvos szerint a brit mutáns „közösségi terjedésének vagyunk tanúi”. Ugyanakkor Orbán Viktor miniszterelnök a háromnapos járványügyi szakértői konzultációsorozata szerdai, második fordulója után kijelentette: könnyítésről egyelőre nem lehet beszélni. Tegnap pedig, miután – mint fogalmazott – „egy nagyon különleges tudást birtokló orvos-tudós csoporttal”, a járványmatematikusokkal találkozott, úgy értékelt magyarországi vonatkozásban: „A helyzet úgy fest, hogy az egész járvány, az egész eddig tapasztalt járvány legnehezebb két hete előtt állunk. Az újfajta mutációk megjelenése miatt a fertőzések száma erősen nő és nőni fog.” Tegnap rekordszámú, 4385 magyar állampolgárnál mutatták ki a koronavírus-fertőzést.

A cseh kormány közben az eddigi legszigorúbb korlátozások bevezetését tervezi, sajtóértesülések szerint az élelmiszerboltokon, drogériákon és gyógyszertárakon kívül három hétre bezárnák az összes üzletet, a szolgáltatásokat, az iskolákat, és jelentősen korlátoznák a lakosság szabad mozgását. Csütörtök reggeltől egyébként a csehországi üzletekben, a tömegközlekedési eszközökön és az egészségügyi intézetekben legalább FFP2 kategóriájú légzésvédőt kell viselni. Jan Blatny egészségügyi miniszter elismerte, hogy a cseh kórházak teljesítőképességük határán mozognak, s a járványhelyzet további romlása a következő hetekben a kórházi ellátás összeomlását vonhatja maga után.
 
Romlanak továbbá a koronavírus-járvány mutatói Franciaországban, néhány régióban – Dunkerque-ben, a francia Riviéra tengerparti településéinek egy részén – ismét karantént vezetnek be hétvégékre.
 
Belgiumban a járványgörbe ismét emelkedik; ott jelentősen késik az idősek beoltása az oltóanyagok szállításának késlekedése miatt, emellett nyilván a fiatalabb korosztályok beoltása is késedelmet szenved – ennek ellenére március 1-jén kinyithatnak a fizikai érintkezéssel járó munkát végző vállalkozások (kozmetikusok, a manikűr-, a tetováló- és a masszázsszalonok; a fodrászatok több mint három hónapos zárva tartás után, február 13-án már kinyithattak).

Olaszországban húsvét utánig hosszabbították meg a jelenleg is érvényben lévő korlátozásokat; az újabb járványhullám miatt – amelynek tetőzését március közepére várják – az ország húsz régiójából már ötben az intenzív osztályok telítettsége túllépte a kritikus küszöböt.
 
Jó hír is van: március 1-jétől kinyithatnak az éttermek és kávézók teraszai, és a zárt téri edzéseket is engedélyezik Horvátországban. „Próbáljuk megőrizni az emberek egészségét, a gazdaságot, a stabilitást, a fizetéseket, a nyugdíjakat és a munkahelyeket” – hangsúlyozta ennek kapcsán az ország miniszterelnöke.

WHO: csökkenő tendencia, de…

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) február 17-i jelentéséből kiderül, hogy az előző héten világviszonylatban 16 százalékkal – Európában 18 százalékkal – csökkent az újonnan regisztrált koronavírus-fertőzöttek és 10%-kal a halálos áldozatok száma. Ezzel már öt egymást követő héten csökkent az újonnan regisztrált fertőződések száma, a január első hetében mért 5 millió új eset felére.

A WHO ugyanakkor felhívta a figyelmet a vírus mutációinak a terjedésére is, kifejtve: ha a világ most felhagy a járvány elleni küzdelemmel, a vírus új erőre kap. A szervezet adatai szerint a koronavírus brit változatát már 94 országban azonosították, az úgynevezett dél-afrikai variánst 46, a brazilt 21 országban mutatták ki. 
A WHO-nak egyébként az a célja, hogy 2021 végére a világ lakosságának 20 százalékát beoltsák koronavírus elleni vakcinával – mondta a szervezet magyar vezérigazgató-helyettese, Jakab Zsuzsanna egy rádióműsorban. Úgy vélte, ha ez sikerül, akkor jövő év végére elérhető a „nyájimmunitás”. Kiemelte: ehhez fontos az oltóanyaggyártás felgyorsítása, a kapacitások növelése, és hozzátette, mindenképpen meg kell akadályozni a vírus terjedését, hiszen ezzel elejét lehet venni a további vírusmutációk kialakulásának is. Másfelől az oltások elindulásával is mindenképpen be kell tartani a járvány- és közegészségügyi intézkedéseket, tehát a távolságtartást, a maszkhasználatot és a kézmosás, -fertőtlenítés szabályait.

Brit kutatóktól jön a reménysugár

Brit kutatók csütörtökön ismertetett vizsgálati eredményei szerint a lakossági antitestvizsgálatok már egyértelműen jelzik a koronavírus elleni oltás hatékonyságát.

A patinás Imperial College London egyetem által rendszeresen elvégzett valós idejű közösségi járványterjedési felmérések (röviden: REACT-2) legfrissebb, január 26. és február 8. közötti fordulójának adatai szerint az ebben az időszakban elvégzett antitestvizsgálatok azt mutatják, hogy a Pfizer–BioNTech-oltóanyag mindkét adagjának beadása után a felmérésbe bevont önkéntesek átlagosan 91 százalékának szervezetében volt kimutatható a koronavírus ellen termelődő antitestek jelenléte.

A vizsgálat egyértelművé tette azt is, hogy az oltásra adott immunreakció kialakulása az életkor előrehaladtával lassul: a koronavírus ellen védő antitestek a vizsgált lakossági minta legfiatalabb tagjainak szervezetében jelentek meg a leggyorsabban, a legidősebbek körében a leglassabban.

A REACT-tanulmánysorozat 1-es verziójának (REACT-1; ez azt méri, hogy a lakosságon belül mennyire elterjedt a koronavírus-fertőzöttség) egy hete ismertetett legutóbbi fordulója másfelől azt mutatta ki, hogy meredeken csökkent az év eleje óta a koronavírus-fertőzöttség elterjedtsége az angliai lakosságon belül. A szúrópróbaszerűen elvégzett 85 473 koronavírus-szűrés közül 378-nak az eredménye lett pozitív; a kutatóközpont súlyozott számítási módszertana szerint ez azt jelenti, hogy az angliai lakosságon belül e hónap első felében 0,51 százalék volt a fertőzöttségi arány. Az egyetemi kutatóintézet felmérésének eredménye jórészt megfelel a brit kormány készenléti helyzetekben működő tudományos tanácsadó testülete (SAGE) által elvégzett legfrissebb számításnak, amely szerint az R reprodukciós ráta az Egyesült Királyság egészének átlagban jelenleg 0,6 és 0,9 között van. Ez a becslés azt jelenti, hogy tíz fertőzött átlagosan 6-9 másik embernek adja át a koronavírus-fertőzést, vagyis a járvány terjedési üteme lassul.

Mint ismeretes, Nagy-Britanniában már december első felében kezdték el az immunizálást, a koronavírus ellen beadott első oltási dózisok száma már meghaladja a 18 milliót.

László Attila: napi 100 ezer oltás kellene

Az „évforduló” – az egy éve jegyzett első romániai eset – kapcsán László Attila szenátort, a szenátus egészségügyi bizottságának titkárát is megkerestük, akitől többek között azt kérdeztük, mennyire igazolódtak be az akkori előrejelzések. Úgy vélte, a helyzet nem volt olyan rossz, mint azt jósolták.
 
– Ez főleg annak köszönhető, hogy az elején időben és szakmai alapokra helyezve vezették be a szükséges intézkedéseket. Az év második felében a politikum már beledugta az orrát az intézkedésekbe anélkül, hogy konzultált volna a szakmával. Szerencsére csak néhány napig kellett arról beszélni, hogy elértük az ellátási kapacitásunk határát. 

– Lesz-e harmadik hullám? Mennyire lett domináns Romániában a brit vírusmutáció?
– Nem tudom megmondani, hogy mennyire domináns itt a brit vírusmutáció, de látnunk kell, hogy az elmúlt egy hétben 20-25%-kal nőtt az új esetek száma. Ha nem tartjuk be az intézkedéseket, és ha nem tudunk oltóanyagot biztosítani…

– Mi a véleménye a tesztelések számáról, a sokat tesztelő, emiatt továbbra is sárga megyék, városok „felháborodásáról”, miközben máshol már feloldották a korlátozások egy részét?
– Nem tudunk túl sokat tesztelni. Örvendetes, hogy legalább Kolozsvár, Temesvár, részben Bukarest rendelkezik magas tesztelési kapacitással, ami többé-kevésbé fedezi az igényeket. Azt szeretném, ha más települések is követnék a példánkat, felgyorsítanák az epidemiológiai vizsgálatokat, megfelelő tesztelési kapacitásuk lenne, hogy mindenkit felderítsünk, akinek tünetei vannak, vagy aki ismert fertőzött beteggel kontaktusba került. Amíg ezt nem tesszük meg, s nem tudunk semmit a tünetmentes, de fertőzött személyekről, addig csak húzzuk-nyúzzuk a helyzet megoldását. Vitatható a fertőzöttségi szint kiszámítása településenként. Pragmatikus megközelítés volt, amikor az, ismert zárt gócokat – például az öregotthonokat – nem vették figyelembe az adott település fertőzési rátájának kiszámításakor. Az is megkérdőjelezhető volt, amikor a kórházakban fekvő koronavírusos betegeket is figyelembe vették a helyi lakosság fertőzöttségi arányának kiszámításakor – pedig ezekbe nemcsak egy településről, hanem az egész megyéből jöttek a súlyos betegek. 

– Tervezik-e Romániában is valamiféle, a koronavírus elleni védettségi igazolvány bevezetését?
– Mindenki, aki beoltatja magát, kap egy igazolást, az adatai bekerülnek az országos oltási regiszterbe. A témában még nem jutottak közös nevezőre az uniós országok… Amikor ilyen dokumentum bevezetéséről tanakodunk, azt is figyelembe kell venni: hogyan oldjuk meg például azok esetét, akik átestek természetes módon a fertőzésen, de nem is tudják. Egyébként, ha ezt meg lehetne oldani, akkor az ismert betegek számának többszöröséről derülne ki, hogy megvan a természetes védettségük.
 
– Jelen állás szerint mikor várható a korlátozások feloldása? Meddig kell maszkot viselni?
– Ha ebben az iramban folytatjuk az oltások beadását, akkor idén nem várhatóak könnyítések. Ha elérjük a napi 100-150 ezer dózist, akkor év vége felé feloldódhatnak bizonyos korlátozások.


EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Gheorghiţă: jövő héttől mozgó ...
Fogadj örökbe egy új kolozsvári ...
Különleges adatbázist hoztak létre ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ