EB: Igen az állatok jogaira, nem a kisebbségi jogokra
Vissza

EB: Igen az állatok jogaira, nem a kisebbségi jogokra

Az Európai Bizottság (EB) úgy döntött, hogy 2023-ig jogszabályt javasol a tenyészállatok ketrecben tartásának fokozatos megszüntetéséről, majd betiltásáról. A ketreces állattartás megszüntetését célzó kezdeményezés a hatodik sikeres európai polgári kezdeményezés volt, és az első, amelynek esetében az EB jogalkotást indít – közölte az uniós bizottság.

Közlése szerint az EB úgy határozott, hogy pozitív választ ad az End the Cage Age című polgári kezdeményezésre, melynek aláírásgyűjtése 2018 szeptemberében kezdődött. Indoklásában kiemelte: ez a polgári kezdeményezés tükrözi az etikusabb és fenntarthatóbb gazdálkodási rendszerekre való áttérés iránti igényt, beleértve a meglévő uniós állatjóléti szabályok felülvizsgálatát is.Míg az állatok védelmére vonatkozó hatályos jogszabályok valamennyi haszonállatra vonatkoznak, a ketrecben tartásra vonatkozó szabályok csak a tojótyúkokra, a brojlercsirkékre, a kocákra és a borjakra terjednek ki. Az európai polgári kezdeményezésre adott válaszában a bizottság kötelezettséget vállal arra, hogy 2023 végéig jogalkotási javaslatot terjeszt elő a ketrecrendszerek használatának fokozatos megszüntetésére és végleges betiltására vonatkozóan a kezdeményezésben említett valamennyi állat esetében - közölték.Mivel a ketrecek használatának megszüntetése szükségessé teszi a jelenlegi gazdálkodási rendszerek megváltoztatását, az EB a 2022 vége előtt elkészíteni tervezett hatásvizsgálatban figyelembe fogja venni a meghozható intézkedések társadalmi-gazdasági és környezeti hatásait, valamint az állatjólét szempontjából jelentkező előnyöket. Ezzel összefüggésben legkésőbb 2022 elejéig nyilvános konzultációt indít. A bizottság értékelni fogja, hogy megvalósítható-e a 2027-től hatályba lépő jogszabály javaslatának kidolgozása.Vincze Loránt: Miközben az EB igent mond az állatok jogaira, nemet mond a kisebbségi jogokraVincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke közleményében üdvözölte a bizottsági bejelentést, ugyanakkor elkeserítőnek nevezte, hogy a testület jogalkotást indít az állatok jogainak védelmében, de az őshonos európai kisebbségek jogainak európai uniós szintű védelmét sürgető Minority SafePack európai polgári kezdeményezés (MSPI) esetében ezt megtagadta. Miközben az EB igent mond az állatok jogaira, nemet mond a kisebbségi jogokra - húzta alá.„Az uniós bizottság döntése alapján az őshonos nemzeti közösségek ügyében született határozat nem csupán jogilag és szakmailag hibás, de méltatlan, diszkriminatív és rendkívül cinikus is” – fogalmazott.Kiemelte: az RMDSZ kezdeményezésére és a FUEN koordinálásával indított Minority SafePack kisebbségi polgári kezdeményezés ötvenmillió, kisebbségben élő uniós állampolgár jogairól szól, azonban - szavai szerint - az uniós bizottság azt nem tartotta eléggé fontos ügynek.Emlékeztetett: miután az EB januárban úgy döntött, nem kezdeményez jogalkotást a Minority SafePack javaslatai alapján, a kezdeményezők az Európai Unió luxembourgi székhelyű Törvényszékéhez fordultak, a bizottsági döntés semmissé nyilvánítását kérve. Az EB asztalára hamarosan újabb kisebbségi témájú kezdeményezés kerülhet, hiszen az aláírások hitelesítését követően a nemzeti régiók támogatásáért indított kezdeményezéssel is foglalkozniuk kell - tette hozzá Vincze Loránt.A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja, sajtóközleményében „elképesztőnek” nevezte, hogy „az Európai Bizottság még a háziállatok jólétét is a több tíz millió őshonos kisebbségi létben élő uniós állampolgár érdeke elé helyezi.” Ameddig a közel 1,2 millió személy által aláírt Minority SafePack polgári kezdeményezés esetében a cselekvést kerek perec elutasította az EB, addig a Vessünk véget a ketrecek korszakának elnevezést viselő kezdeményezés esetében jogalkotást indít a zöld lobbi nyomására - olvasható a közleményben.„A Minority Safepack elutasítása miatt az európai polgárok bizalma az Európai Unió intézményrendszerében még inkább gyengült. Az őshonos nemzeti kisebbségek önhibájukon kívül szenvednek hátrányt Európa-szerte, csak azért, mert kultúrájukat, nyelvüket tekintve nem tartoznak a többségi társadalomhoz” - írták a képviselők.A képviselők szerint a bizottság „nem tart arra igényt, hogy közelebb kerüljön a nemzeti kisebbségekhez tartozó uniós polgárokhoz, annak ellenére, hogy az őshonos nemzeti kisebbségi közösségek jogai ugyanolyan részét képezik az uniós értékrendszernek, mint más, védelemre és fokozott odafigyelésre szoruló közösségek."„A mai bejelentést követően ismételten felszólítjuk a bizottságot, értékelje át döntését a Minority Safepack kezdeményezéssel kapcsolatban, és tegyen javaslatot a nemzeti és nyelvi kisebbségek jogainak védelmében” - húzták alá.Az EB asztalára hamarosan újabb kisebbségi témájú kezdeményezés kerülhet, hiszen az aláírások hitelesítését követően a nemzeti régiók támogatásáért indított kezdeményezéssel is foglalkozniuk kell.


EZ ÉRDEKELHETI
KÜLPOL ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Ma ünnepeljük a magyar dráma napját
Két hét múlva kezdődik a 21. ...
TŰZ A TETAROM 1-NÉL, A TÖRÖKVÁGÁSNÁL

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ

  • VIDEÓINTERJÚ – Tasnádi Szilárd: ...
  • Egy báró szobra
  • VIDEÓINTERJÚ – Hogyan ...
  • Több mint egy tucat település vörös ...
  • Toleranciagyakorlás