Dolgozz, ne háborúzz!
Vissza

Dolgozz, ne háborúzz!

Kíváncsian várom azt a pillanatot, amikor Alin Tișe, a Kolozs megyei tanács elnöke és az őt támogató polgármesterek, alpolgármesterek és önkormányzati képviselők beváltják a fenyegetőzésüket, és kilépnek a Nemzeti Liberális Párt (PNL) soraiból. Előre borítékolható, hogy ezt a lépést egészen biztosan nem fogják megtenni, legalábbis nem most, és nem a közeljövőben, hiszen túl sok érdek fűződik jelenleg a párttagsághoz, ráadásul a fenyegetőzés beváltásához egy kicsit karakánnak is kellene lenni…

Ha a Kolozs megyei önkormányzat vezetője és az őt támogató helyi liberális képviselők tényleg komolyan gondolnák a pártból való esetleges távozásukat, akkor semmi nem akadályozta volna meg őket abban, hogy azonnal lépjenek, amint szerdán kiderült, hogy Florin Cîțu miniszterelnök mégis Tasnádi Szilárdot, az RMDSZ jelöltjét nevezte ki a megye kormánymegbízottjának. Ehelyett azonban Alin Tișe újabb támadásba lendült, ezúttal fő célpontja éppenséggel kormánykoalíciós partnere, az RMDSZ egyik alapembere, Vákár István, a Kolozs megyei tanács alelnöke. Hogy világos legyen: Alin Tișe annak a Vákár Istvánnak a leváltását kéri, aki – túl az előbb említett koalíciós partnerségen – a Kolozs megyei tanácsban mindenkori munkatársa és partnere, ráadásul a megyei önkormányzat egyik kulcsembere.

A Kolozs megyei tanács elnökének a PNL országos vezetőségéhez a napokban intézett nyílt leveléből és az ügy kapcsán tett eddigi nyilatkozataiból valóban úgy tűnik, hogy Tișe és társai elsősorban azért tartják elfogadhatatlannak az RMDSZ-es prefektus személyét, mert nem tartják igazságosnak, hogy Kolozs megyében – ahol szerinte a PNL nyerte nagy fölénnyel a tavalyi önkormányzati választásokat – ne az ő soraikból kerüljön ki a kormány helyi képviselője. A Kolozs megyei tiltakozó liberális vezetőknek azonban azzal is tisztában kellene lenniük, hogy a prefektusi tisztségek elosztása úgymond csomagban, azaz a három párti – PNL, USR-PLUS és RMDSZ – közti koalíciós egyezség nyomán történt meg. Ennek megfelelően az RMDSZ tizenegy megyében állíthat alprefektust és öt megyében prefektust, köztük a közös megállapodás szerint Kolozs megyében is. Ráadásul az RMDSZ első perctől kezdve hangoztatta, hogy elsősorban olyan megyékben törekedett kormánybiztosi tisztségek megszerzésére, amelyekben nem sikerült fontos választott pozíciókat megszereznie, másrészt pedig meglátása szerint a hatalommegosztás szempontjából sem egészséges, hogy egy megyében minden vezető tisztség ugyanazé a politikai alakulaté legyen. Ehhez még az az „apróság” is hozzátartozik, hogy az RMDSZ arra is hajlandónak mutatkozott, hogy elcserélje a Kolozs megyei kormánybiztosi funkciót a Bihar megyeire, amely egyébként is a szövetség számára az első opció volt.

Éppen ezért Alin Tișe legújabb, ezúttal az RMDSZ-t és önkormányzati képviselőjét, alapemberét, Vákár Istvánt érintő durva kirohanása, fenyegetőzése valóban meglepő. Bár, őszintén szólva, számítani lehetett valamilyen válaszra azok után, hogy a Kolozs megyei tanács elnökének sehogy sem sikerült pártjának országos vezetését „betörnie”, s kierőszakolnia akaratának érvényesítését, mármint a prefektus személyére vonatkozó döntés megváltoztatását. Ha már pártján úgymond „nem talált fogást”, a legkézenfekvőbb megoldásnak az tűnhetett számára, ha saját koalíciós partnerébe, az RMDSZ-be rúg egyet, hiszen Tișe tisztában van azzal, hogy az RMDSZ és a magyar közösség számára milyen jelentőséggel bír a megyei tanács alelnöki, valamint a kolozsvári alpolgármesteri tisztség betöltése. Következésképpen úgy gondolta, hogy az őt és támogatóit ért – megfogalmazása szerinti – „pofoncsapásra” adott válaszként a legjobb fegyver, amit most bevethet, ha kilátásba helyezi RMDSZ-es helyettese, Vákár István leváltását. Ezáltal pedig a saját pártján belüli belső harcot közvetett módon etnikai síkra terelte, így szerezve nagy valószínűséggel további jó pontokat a kevésbé „magyarbarát” szimpatizánsai körében. Még akár hősnek is tűnhet ebben a pózban, hiszen lám, megmutatta: „ki a legény” a vidéken, aki akár párttagságának a feláldozásával is kész mindent megtenni annak érdekében, hogy megmaradjon a liberálisoknak a szerinte jogosan kiérdemelt prefektusi tisztség, és megakadályozza annak átengedését az RMDSZ-nek. „Mindent megtettem, ami emberileg megtehető, hogy megmásítsam ezt a döntést, de sajnos sikertelenül. (...)” – nyilatkozta Tișe a magyar prefektus kinevezése után, nyilvánosan bocsánatot kérve a Kolozs megyeiektől a döntésért.

Tișe tiltakozása, nyomásgyakorlása és fenyegetőzése ellenére Tasnádi Szilárd csütörtökön délután letette az esküt, így tegnaptól az RMDSZ képviselője látja el ez a feladatkört. Fiatal, felkészült jogász, jó szakember, és a közvéleménynek – nemzetiségtől függetlenül – elsősorban ezt kell szem előtt tartania. Tișének és támogatóinak pedig le kell nyelniük a békát, s kénytelen-kelletlen el kell fogadniuk azt, hogy a koalíciós párti, országos szintű együttműködések, partnerségi kapcsolatok sokszor akár nem tetsző és bosszantó kompromisszumokkal is járnak.  Ezért sokkal hasznosabb lenne a jövőre nézve, ha a Kolozs megyei önkormányzat vezetője abbahagyná a fenyegetőzést, s ahelyett, hogy közvetlen munkatársa, Vákár István elmozdítására pocsékolná az idejét és erejét, inkább tanácselnöki teendőinek ellátásával foglalkozna, ugyanis bőven akad feladat. És keresse az együttműködés lehetőségét az újdonsült prefektussal is, hisz elvégre koalíciós partnere. Végezetül pedig higgye el, hitesse el magával és tiltakozó kollégáival, hogy a háborúskodás helyett sokkal jobb a békés együttműködés és az elvégzett munka. Mindenki javára.


EZ ÉRDEKELHETI
MÁSKÉP(P) ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Fogadj örökbe egy új kolozsvári ...
Különleges adatbázist hoztak létre ...
Miniszterelnök: napi 115 ezer személyt ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ