Digiteka.ro: értékmentés mellett az otthonról kutatás lehetősége
A Szabadság korábbi lapszámai is elérhetőek a digiteka.ro oldalon
A Szabadság korábbi lapszámai is elérhetőek a digiteka.ro oldalon
Vissza

Digiteka.ro: értékmentés mellett az otthonról kutatás lehetősége

Hallottak-e a digiteka.ro web¬oldalról? Ha nem, akkor ajánljuk figyelmükbe, mert egyrészt gazdag tartalmat, másrészt sok érdekes olvasnivalót találnak ott sajtó, könyv és térkép témában. Többek között mostantól fellapozhatják a Szabadság eddigi kiadványait is (néhány év kivételével), az 1989–1996, valamint 2010–2020 közötti összes lapszámunkat. A digitalizálási programot az RMDSZ által 1996-ban létrehozott Iskola Alapítvány indította a Jakabffy Elemér Alapítvánnyal és az MTA Kisebbségkutató Intézetével közösen, amelynek célja, hogy hozzáférhetőek legyenek a romániai és erdélyi magyar sajtótermékek, valamint az Erdély történetét tárgyaló, nehezen hozzáférhető történelmi munkák. Beszereztek és digitalizáltak például Erdély történelmére vonatkozóan olyan ritka kézikönyveket, forráskiadványokat is, amelyek nem lelhetők fel a világhálón vagy más gyűjteményben. Az értékmentő digitalizálás és az oldal további témákkal fog bővülni.

Erdélyi digitális tudománytár, 1 041 876 oldal tudományos és kulturális tartalom – hirdeti a www.digiteka.ro weboldalán, és valóban: a három rovat, illetve fül – sajtó, könyv, térkép – mindegyike rengeteg tartalommal rendelkezik. A sajtó tekintetében olyan napi- és hetilapokat, illetve folyóiratokat digitalizáltak, amelyek némely régióban és különféle történelmi időszakokon keresztül az erdélyi magyarság nyilvánosságát képezték a 19. és 20. század folyamán. Megtaláljuk többek között a Múlt és Jelen (1841–1848), az Ellenzék (1880–1944), a Magyar PolgárKolozsvár (1867–1904), a Brassói Lapok (1895–1940), Nemzeti Hírlap (1904–1905), Keleti Újság (1918–1944), Vasárnapi Újság Kolozsvár (1923–1925), Magyar Nép (1924–1943), Székely Nép (1940–1944) kiadványait, minden egyes megjelent lapszámát. De fellapozhatjuk az újabb lapokat is, köztük például a Háromszék, Székely Hírmondó, Romániai Magyar Szó / Előre / Új Magyar Szó lapszámait is. Egyúttal a lapok történetéről is találunk adatokat. Mostantól pedig a Szabadság eddigi kiadványait is megtalálhatják, az 1989–1996 valamint 2010–2020 közötti évfolyamokat (az 1997–2009 közötti lapszámaink digitalizálása még folyamatban van).

De ennyivel még nem „merül” ki a választék, hiszen számos folyóiratot (A Hét, Dolgozó NőCsaládi Tükör, Aprójószág és Kertgazdaság, Bomba, Erdélyi Fiatalok, Erdélyi Futár, Erdélyi Szemle, Hölgyfutár, Glasul Minorităţilor, Erdélyi Múzeum, Hitel, Korunk, Pásztortűz, Színház és Társaság, Művészeti Szalon, Vegytani Lapok stb.), külső hivatkozásokat (Bánáti Sport, Az Értesítő – Arad, Cimbora / Új Cimbora, Ellenpontok – szamizdat, Erdélyrészi Jogi Közlöny, Felsőbányai Hírlap stb.) is digitalizáltak és elérhetővé tettek.

A könyv fülben Erdély törté­nelmére vonatkozóan, a világháló más gyűjteményeiben fel nem lelhető ritka kézikönyveket, forrás­kiadványokat is beszereztek és digi­talizáltak. Az itt „tárolt” könyvek olyan művek és forráskiadvá­nyok, amelyek valamely erdélyi család, város, régió vagy intézmény, valamint egy jelenség, folyamat, esemény történetére vonatkoznak, illetve egyes személyek életútját dolgozzák fel. Találunk itt többek között nevelés- és iskolatörténeti munkákat, forráskiadványokat, monográfiát, egyháztörténetet, filozófiai és esszékiadványokat, valamint fordításokat is, helytörténetet, irodalomtörténeti és elméleti munkákat, jogtörténeti és művészettörténeti kiadványokat. Sőt nyelvészet, régészet, társadalomtörténet, történelem, családtörténet, önéletrajz, gazdaságtörténet és hadtörténet iránt érdeklődők is számos könyvet, kiadványt „fellapozhatnak” digitálisan.

Hason­lóan izgalmas a honlapnak a térkép rovata, ahol Erdélyt, a Parti­umot és a Bánságot ábrázoló térképeket lehet megnézni, a középkortól napjainkig, például: megye- és ország­térképeket, tematikus térképeket (magyarországi etnikai és felekezeti térképek 1910 körül), kataszteri valamint várostérképek (a 18–19. századból).

A digitékát, vagyis az erdélyi digitális tudástárat az 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában program keretében képzelték el – mondta érdeklődésünkre Ferenczi Szilárd történész, a digiteka.ro honlap gondozója. Az idén lezáruló hároméves program 2018-ban indult, akkor megszabták a költségvetését és megépítették a honlapot, amelyre 2019 elején tették fel az első napi- és hetilapokat, valamint folyóiratokat, illetve kezdetben csupán öt könyvvel indultak és ezzel a két füllel: a sajtóval és a könyvekkel. Miután pedig megjelent az Iskola Alapítványnál a kiadó gondozásában Bartos-Elekes Zsombor Mappae Comitatuum Transylvaniae című, erdélyi térképeket feldolgozó kiadványa, úgy döntöttek, ez is felkerül a digitalizált elérhető tartalmak közé, és létrehozták a harmadik, térképek fület is a weboldalon. Idővel a térképtár is bővült, külső hivatkozással elérhetők egyéb, bánsági, partiumi térképek, digitalizált tartalmak.

Arra a kérdésünkre, milyen elképzeléssel, illetve céllal gondolták ki és hozták létre a digitékát, Ferenczi Szilárd elmondta, hogy főleg két cél vezérelte: egyrészt annak a lehetőségnek a megvalósítása, hogy a kutatók és alkalmi olvasók otthonról is hozzáférhessenek a tartalmakhoz, hiszen nyilván nem mindig adódik lehetőség könyvtárakba járni, meg akár több száz kilométert is utazni valamely kiadvány megszerzéséért. Másrészt értékmentés célja és szándéka is van a weboldalnak és a digitalizálásnak, hiszen egyes régi kiadványok, könyvek, sajtótermékek esetében nincs lehetőség olyan körülmények között tárolni azokat, hogy ne romoljon az állaguk. – Jobb ezeket minél előbb átmenteni és ezáltal biztosítani az állagmegőrzést és a minőséget – magyarázta a szakember. Megemlítette, hogy máshol, például Magyarországon, de Erdélyben is léteznek évek óta digitalizált termékek, gyűjtemények, honlapok, különféle intézmények, könyvtárak, közgyűjtemények, egyetemek gondozásában is találunk ilyen felületeket, saját gyűjteményeket. Persze, Erdélyben továbbra is lenne bőven mit és miért digitalizálni – fűzte hozzá.

Minimális tapasztalattal fogtak hozzá a weboldal kiépítéséhez és feltöltéséhez, ritka műveket, könyveket, erdélyi anyagokat vásároltak, többek között Magyarországról is. A digiteka.ro oldalon minden tartalom ingyen elérhető, és igyekeznek ezeket folyamatosan bővíteni, hiszen a kutatóknak monográfiákból, forrásanyagokból sosem elég – jegyezte meg Ferenczi Szilárd, a honlap másik előnyének nevezve a könnyű hozzáférhetőséget, hogy nem kell több száz kilométert utazni valamely kiadványért, munkáért.

Ferenczi Szilárd szerint a honlap akár erdélyi virtuális könyvtár is lehetne: hiszen, ha nem is feltétlenül minden anyag az övék, de egy linkben, külső hivatkozással elérhetővé válhatna. A kutatók számára előny, hogy mindent egy helyen lássanak, az olvasóknak se kelljen sokat keresgélniük – ezért az interneten digitalizált formában megtalálható erdélyi anyagokat külső hivatkozással jelenítik meg. A honlap rövidesen digitális szövegtár füllel fog kiegészülni, vagyis adott tematikába, például társadalomtudományi vagy társadalomtörténeti tematikába kerülnek a több helyről összegyűjtött anyagok. Terveznek továbbá egy mozgóképtörténeti fület is, amely az erdélyi magyar filmgyártással kapcsolatos anyagokat tartalmazza. Sőt, Ferenczi Szilárd ennél is továbbmenne, hiszen várostörténeti rovatot is elképzelt, amelyben erdélyi, partiumi és bánsági városokat mutatna be: digitális szövegtárakat hozna létre a különféle nagyobb városokról, esetleg a kisebbekről is a sajtóból, tanulmánykötetekből, városkalauzokból, turisztikai kötetekből, ugyanakkor egy fürdőtörténeti rovatot is elképzelt már.

Az Iskola Alapítványt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség hozta létre 1996-ban. Az elmúlt 23 évben az alapítvány legfontosabb tevékenységi területét a romániai magyar oktatás támogatása képezte, 2018-tól bővült a tevékenységük: a romániai magyar közösségfejlesztés támogatása, a művelődés került előtérbe. Kiemelt figyelmet fordítanak a tudományos, művészeti és kulturális programokra, az alapszabályzatban foglalt célkitűzéseknek megfelelően számos programot valósítottak és hirdettek meg. Az Iskola Alapítvány a digitalizálási programot a Jakabffy Elemér Alapítvánnyal és az MTA TK Kisebbségkutató Intézettel (NKFI 128848) közösen indította.

EZ ÉRDEKELHETI
KÖZHÍR ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Betétdíjas rendszerrel a ...
Könnyített eljárással igényelhető az ...
Béremelést követelnek a tanügyben

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ