Délutáni oktatás: iskola- és identitásmentés a szórványban

Fehér megye 10 magyar iskolája vesz részt a programban

Délutáni oktatás: iskola- és identitásmentés a szórványban
Kezdetben Nagyenyeden, majd hamarosan a megye több településén is felismerték a délutáni oktatásban rejlő lehetőségeket, a szervezkedés és főképp a pénzügyi források megszerzése azonban közel 8 év kemény munkáját vette igénybe. Végül a Nemzeti Stratégiai Kutatóintézet, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Márton Áron Szakkollégium), a Communitas Alapítvány, a Bethlen Gábor Alap, újabban pedig az Iskola Alapítvány támogatásának köszönhetően, sikerült lehívni és hosszabb távon biztosítani a program működtetéséhez szükséges anyagiakat. Jelenleg 300 diák kedvezményezettje a példaértékű összefogásnak. Fehér megyében jelenleg tíz magyar iskola vesz részt a programban, összeállításunkban megismerhetik, hogyan és kik szervezték meg a délutáni oktatást Beth­lenszentmiklóson, Gyulafehérváron, Küküllőváron, Ma­gyar­lapádon, Magyar­péterfalván, Ma­rosújváron, Mi­riszlón, Nagy­enyeden, Szé­kely­kocsárdon és Va­jasdon.

A délutáni oktatás minden szempontból sikertörténet, kevés olyan program van, amelynek ennyire világos a célkitűzése, eredményei pedig nyilvánvalók és számokban, mutatókkal is lemérhetők. A szórványban, így Fehér megye településein is vitathatatlan szerepük van mind a magyar iskola, mind a magyar identitás megmentésében. 

A kezdeményezés – egy-két kivétellel – a helyi magyar tagozatok megmentéséért jött tehát létre, amely hosszú távon nyilvánvalóan az illető közösség fennmaradásának egyik alapvető előfeltételét biztosítja. Nem titok: a pedagógusoknak mindenhol kemény meggyőző munkát kellett végezniük, azonban az ingyen étkeztetés és tanítás döntő mértékben befolyásolta az elhatározásokat, mivel olyan pluszlehetőséget teremtettek a szülők számára, amelyeket ők nem tudtak volna biztosítani. Mindenütt órák után szakképzett pedagógusok nyújtanak segítséget a házi feladatok megoldásában és az ismeretek elmélyítésében, továbbá a rendelkezésre álló idő függvényében a legkülönbözőbb fejlesztő és hagyományápoló tevékenységeket valósítanak meg. Az eredményeket pedig a szülők is észlelik, hiszen a gyerekek általában jó tanulmányi előmenetelt mutatnak fel, ezt nemcsak bizonyítványuk hanem a tanuláshoz való hozzáállásuk is igazolja. Az a rendszeres időbeosztás, ami a programnak köszönhetően kialakult és rögzült, arra enged következtetni, hogy a felsőbb évfolyamokon is a házi feladatok megoldása után fognak a szabadidős tevékenységekbe és nem fordítva, ahogyan addig tették.

Az sem mellékes szempont, hogy a legtöbb helyen bevonták a környező településeken élő, magyar nyelven tanulási lehetőségekkel nem rendelkező gyerekeket is a programba, és ezáltal minden esélyük megvan arra, hogy az illető kisrégió magyar védőbástyájává váljanak. Az alábbiakban rövid helyzetképet nyújtunk a programban részt vevő csoportokról.

Bethlenszentmiklós: 2007-től toborozzák a gyerekeket 

Jelen pillanatban a Küküllőszög talán legerősebb magyar települése, ahol a Bethlen Miklós Egyesület illetve a pedagógusok már 2007 óta toborozzák a gyerekeket, a környékről is, így Balázsfalváról, Küküllőboldogfalváról, Küküllővárról (a gimnáziumi tanulókat) és Magyarbényéről. A szállítást saját kisbusszal oldják meg, az első járműre sok évvel ezelőtt holland segítséggel tettek szert, később pályázni kellett újabbra. Mivel 8. osztályig van magyar tagozat, Adamescu Anna óvónő és Miklós Erzsébet tanítónő munkáját a tanárok is példaértékűen segítették, nemcsak az oktatásban, hanem abban is, hogy rendre szállították iskolába az ingázó gyerekeket, szinte teljesen bérmentve, hiszen egy fél normát nyolcan osztottak el egymás között. Összesen 35 gyerek vesz részt a programban, zömével elemi osztályosok.

Gyulafehérvár: idéntől 27 gyerekkel foglalkoznak 

Az előző településhez hasonlóan, idéntől itt is az Iskola Alapítvány támogatja a teljes programköltséget. A délutáni oktatás csíráiban már 2016-ban beindult, viszont idén sikerült első nekifutásra 27 gyereket összegyűjteni, amely egy biztatóbb időszak kezdetét jelentheti. A tanulók mintegy negyede vegyes házasságból származik, velük két csoportban Szőllősi Emília tanítónő és Czine Attila pedagógus foglalkozik. Gál László, a Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója úgy véli, ha tovább tart a program, a következő esztendőkben is tartani lehet majd ezt a létszámot.

Küküllővár: a szülők ragaszkodnak identitásukhoz 

Itt is az idén indult a program, a gyulafehérvárival megegyező támogatással, viszont már voltak előzményei, hiszen Turzai Orsolya óvónő és Érsek Erika tanítónő már az előző években is legalább egy órával többet tartották a gyerekeket a házi feladatokban való eligazítás végett, azonban étkeztetés hiányában nem maradhattak hosszabb ideig. Az oktatás a református egyház által működtetett gyülekezeti házban zajlik 16 gyerek számára, akik 30-40 százaléka vegyes házasságból származik. A küküllővári eset érdekessége, hogy a szülők javarésze román iskolát végzett, viszont továbbra is ragaszkodnak identitásukhoz, ezért még azt is elvállalták, hogy bepótolnak a hiányzó keretösszegbe. A tagozatban részt vesznek küküllőboldogfalvi gyerekek is.

Magyarlapád: kiemelkedő sikertörténet a magyar oktatásé

Minden bizonnyal a Fehér megyei magyar oktatás kiemelkedő sikertörténete, az egyetlen vidéki település, ahol szórványkollégium működik. A létesítmény és ezzel együtt a délutáni oktatás 2015 őszén kezdte meg működését, először csak 11 gyerekkel, ez a szám jelen pillanatban 24 bentlakóra és 35 „bejáróra” gyarapodott. A környék több magyar településéről származó gyerekek számára szükséges teljes kollégiumi ellátást az Ethnika Kulturális Alapítvány szerzi meg pályázatokból és szponzoroktól. A szórványkollégium létrehozásával hosszabb távon biztosított a helyi magyar iskola fennmaradásához szükséges gyereklétszám. A lapádi jó „módszer”, az, hogy érdemes gyerekek után szétnézni a környéken, másutt is követendő példának bizonyult. A gyerekekkel a foglalkozást a Sipos Margit kollégiumi igazgató által koordinált fizetett pedagógusok végzik, tevékenységüket önkéntes munkával Szilágyi-Székely Melinda tanítónő és Szilágyi András matematika szakos tanár egészíti ki.

Magyarpéterfalva: sokan mennének román iskolába…

Bár a települést közel 90%-ban magyarok lakják, ez azon kevés helyek egyike a megyében, ahol még mindig él az a téves meggyőződés, hogy a gyerekek román iskola elvégzésével jobban érvényesülhetnek. A délutáni oktatást végző tanítónőnek, Balázs Magdának, évről-évre meg kell vívnia szélmalomharcát az értetlenséggel, a szülők azon régebbi idők óta rögzült hajlandóságával, hogy a balázsfalvi román iskolába írassák gyerekeiket, ahol kevés a pluszfoglalkozás, a délutáni oktatás pedig fizetős. A gyerektoborzást az elsők között kezdte el a megyében, végül 2016 májusában indította el szervezetten. Jelenleg 17 diákkal foglalkozik, akik mind helybéliek és akik számára, amikor belefér a házi feladatok elvégzése után az időbe, olyan érdekes foglalkozásokat is tart, mint kézimunkázás, gyermekjátékok, néptáncoktatás, gitároktatás. A 2018–2019-es tanévben a tevékenység kibővült egy egész év ünnepkörét felölelő programmal (Hagyományok útján a Kis-Küküllő mentén), amely során a gyerekekkel hagyományőrző tevékenységeket folytattak ünnepkörnek megfelelően, majd ünnepekkor meghívták a Kis-Küküllő menti magyar iskolák tanulóit és oktatóit.

Sikertörténet a székelykocsárdi foglalkozás

 

Marosújvár: a szülők is besegítenek

Az itteni magyar közösség életében több változás is történt a közelmúltban, az egyik a délutáni oktatás beindítása az idei tanévtől, 15 gyerekkel, akikkel Fekete Dénes tanító foglalkozik. A kezdeményezés a Sóváros Egyesületé, amelyik már az Iskola Alapítványtól kapott támogatás előtt elkezdte az induláshoz szükséges források biztosítását pályázatokból. Kiss Kinga egyesületi elnök szerint, ha a programot néhány évvel ezelőtt az érintettek beindították volna, akkor évente 8–10 gyereket megtarthattak volna, és így valószínűleg az 5–8-os tagozat sem szűnt volna meg. A kezdeményezéshez a szülők hozzáállása nagyon pozitív, amely tettekben is megnyilvánul, például hetente két anyuka kitakarítja a termet, de a római katolikus plébános, Mihály Imre is felismerte a program fontosságát, így a délutáni oktatás rendelkezésére bocsátotta, természetesen bérmentve, a plébánia egyik termét.

Miriszló: megtarthatták a magyar tagozatot 

Itt Szabó Csilla óvónő volt az, aki a délutáni oktatás beindításával 2016-ban gyakorlatilag a legutolsó órában megakadályozta a helyi magyar tagozat felszámolását. A kezdeti 6 tanuló alkotta csoport mára már felduzzadt kissé, de mivel csak a község gyerekei jöhetnek számításba, látványos létszámnövekedésre nem lehet számítani. A 2019–2020-as tanévben már 8 gyerek jár az elemi osztályba, a délutáni oktatás nyújtotta előnyökkel pedig nyolc elemi iskolás és két gimnazista él, összesen 10 diák. Az ingyen étkeztetés és az odaadó foglalkozás viszont már az óvodások szüleit is a magyar tagozat felé irányítja, így nagyobb esély mutatkozik a jövőben a magyar iskolába való beíratásukra is. 

Enyed: Lőrincz Helga kezdte kiépíteni a védőhálót 

A délutáni oktatás ötlete és gyakorlati kivitelezésének elkezdése a megyében Lőrincz Helga jelenlegi alpolgármester, egykori kisebbségi tanfelügyelő nevéhez kötődik, aki munkájából adódóan világosan átlátta a helyzetet, és már 2012-ben nekilátott kiépíteni a délutáni oktatást, azt a védőhálót, ami orvosolhatja a kritikus helyzetet. Az adatokat Szakács Ildikó szolgáltatta lapunknak, aki a leghosszabb ideig foglalkozott a délutáni oktatásban résztvevő gyerekekkel. A 2014-ben elkezdődő program 2 csoportnyi gyereket toborzott, akikkel a Bethlen Gábor Kollégium tanítónői illetve külső alkalmazott pedagógusok foglalkoztak és teszik ezt ma is. 
Idén először beindult egy bölcsődei csoport is, hiszen ez jelentette a megoldást arra, hogy a gyereknevelési szabadságukat letöltő szülők ne román bölcsődébe, majd azt követően esetleg román óvodába írassák csemetéiket. A kicsikkel a református egyház egyik termében foglalkoznak, délben átviszik őket az iskola étkezdéjébe ebédelni, majd az óvodában térnek pihenőre, mindezen helyszínek nagyon közel esnek egymáshoz. Körülbelül 2-3 éven belül már használható lesz a kollégium udvarán épülőben levő korszerű bölcsőde, ahol majd külön alkalmazott fogja ellátni a teendőket. 

Az iskolások az egyháznál, illetve a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban végzik a délutáni tevékenységeket. A három csoportban jelenleg 78 gyerek van.

Székelykocsárd: szórvány-bentlakást is építenek 

Ez is sikertörténet, amely elsősorban tudatos és odaadó csapatmunka eredménye. A 2018-ban beindult délutáni oktatás a Gróf Gálffy János Magyar Közösségi Házban zajlik, tavaly 15, idén már 23 gyerekkel, akiket két irányból szállítanak, Gerendről, Hadrévről, Harasztosról, Maroskoppándról, Veresmartról, ezért rendre két kisbuszra is kellett pályázniuk a Bethlen Gábor Alapnál, főképp, hogy idén 23-ra szaporodott a létszám. A gyerekekkel Basa Anna-Mária és Nagy Katalin tanítónők illetve Szekeres Ildikó tanárnő foglalkozik. 
A délutáni oktatás fejlesztéséért a helyi Cserevár Egyesület is teljes erőbedobással küzd, jelen pillanatban azon épületek felújítása zajlik, ahol szórványbentlakás beindítását tervezik. Ez nem légből kapott ötlet, hiszen a faluban az 1950–1960-as években is működött már jó hírű bentlakás. Az Iskola Alapítvány támogatásának köszönhetően, amely lefedi a délutáni oktatás működtetésének jelentős részét, idéntől az egyéb bevételeket e cél megvalósítására lehet fordítani.

Vajasd: gond a program finanszírozása 

A Gyulafehérvártól nem messze elhelyezkedő településen a magyar pedagógusoknak több fronton is meg kell vívniuk csatáikat, például a vegyes házasságból fakadó iskolaválasztási problémákat, más esetekben a nagyváros közelségéből adódó átiratkozási szándékot is le kell küzdeniük. Úgy tűnik, Boros Imola tanítónő és Magyari Enikő óvónő sikerrel veszi az akadályokat, hiszen stabilizálódott a létszám, sőt tövisi és marosszentimrei jelentkezők is vannak, így idén 15 óvodás és kisiskolás gyerekkel beindulhatott a délutáni oktatás. A legnagyobb gondot Vajasdon a program finanszírozása jelenti, hiszen nincsen főtámogató, kisebb pályázatokból, különböző forrásokból kell az utolsó fillérig megszerezni és beosztani a pénzt.