Cukrosbácsi adóhivatal: haladék a cégeknek

Csak figyelmeztetést kap, akinek nincs online pénztárgépe

Cukrosbácsi adóhivatal: haladék a cégeknek
A határidő letelte után sem bírságolják egyelőre a cégeket az online pénztárgépek hiánya miatt, de hegyezhetik a ceruzájukat az adóellenőrök: több tízezer figyelmeztetést írhatnak mától. Az adóhivatal „könyörületességének” oka a 270/2017-es Megelőzési törvény, amely inkább együttműködésre kívánja rávenni a vállalkozókat, semmint azonnal bírságolni őket a legelső kihágásnál. A feketegazdaság kifehérítését célzó intézkedés alkalmazásának határideje egy korábbi halasztás után szeptember 1. a közepes és nagyvállalkozók, november 1. a kisvállakozók esetében. Százezer pénztárgépet használnak a nagy- és közepes vállalkozók, ám augusztus közepéig csupán közel 30 ezer online pénztárgépet üzemeltek be a kis-, közepes és nagyvállalkozók összesen. Bár vannak olyan cégek, amelyek számára egyelőre nem létezik hatóságilag jóváhagyott online pénztárgép, a vállalkozók legjobb esetben is legfeljebb 90 nap haladékra számíthatnak, utána kapják a bírságokat.

Minden eladott árut azonnal lát az adóhivatal az online pénztárgépek világában, elvileg nem lesz tehát sem fekete-, sem szürke gazdaság, ha sikerül majd végre minden kasszát internetre kötni. A folyamat viszont lassú és nehézkes, meg a szokásos bürokrácia, „patópálos” ráérősség is jellemzi. A történet ott kezdődik, hogy nem lehet csak úgy akármilyen online pénztárgépet a pultra tenni, különböző gazdasági tevékenységekhez különféle típusúak dukálnak, és azokat előzetesen az illetékes állami hatóságnak jóvá kell hagyniuk. Ezt Bukarestben az Országos Informatikai Kutatás-Fejlesztési Intézet végzi: tesztelik az online pénztárgépek prototípusait, és ha azok teljesítik a törvény által előírt feltételeket, akkor kedvező műszaki engedélyt kapnak. Augusztus közepéig az intézet 26 engedélyt bocsátott ki 12 cég számára – 26 féle online pénztárgép létezik tehát a piacon. Ha a műszaki engedély már megvan, akkor forgalmazási engedély kibocsátására is szükség van, ezt a pénzügyminisztérium hosszú és bonyolult elnevezésű bizottsága (A műszaki engedéllyel rendelkező online pénztárgépek forgalmazóit engedélyező bizottság) adja ki – augusztus közepéig 24 ilyen engedély született. Tehát mégis csak 24 féle pénztárgép közül válogathatnak a cégek egyelőre – de már nem sokáig, a maradék kettőre is várható az engedély. Később területi intézetei révén az adóhivatal kibocsátja a pénztárgépek adóhálózatba való bevonásának aktiválásához szükséges egyéni azonosítószámot. Augusztus közepéig több mint 44 300 pénztárgépre közel 32 ezer azonosítószámot osztottak ki.

És mindeközben természetesen a cégeknek be kell szerezniük az új pénzfaló masinákat. A legolcsóbb is 700-800 lej, de az „okosabbak” már 1000–1300 lejbe kerülnek vagy még drágábbak. Áruk attól függ, mit tudnak, és a gépek nagyon sok mindenben különbözhetnek. Például abban, hány árucikk adatait képesek tárolni, de akár csak olyan banális tulajdonságban is, mint a vásárlónak járó pénztárjegy nyomtatására szolgáló papírtekercs hossza – nem mindegy, naponta hányszor kell a pénztárosnak tekercset cserélnie.

A törvény eredetileg akár 10 ezer lejig terjedő pénzbírsággal sújtja a céget, amely nem helyezi üzembe határidőre az online pénztárgépet, de elkobozhatják tőle azokat a pénzösszegeket, amelyek eredetét nem tudja igazolni, és a vállalkozás tevékenységét is felfüggeszthetik az elektronikus pénztárgép beszerzéséig, illetve mindaddig, amíg fel nem mutatja a bírság teljes összegének vagy felének a befizetését igazoló iratot. A szigoron azért jobbnak látták enyhíteni, főleg mivel bizonyos cégek nem tehetnek róla, hogy nincs új pénztárgépük: a tevékenységüknek megfelelő egyelőre nem létezik.

Prémium tartalom

Ha érdekli a teljes történet, legyen prémium tag vagy ha már az, jelentkezzen be!