Csökkenthetné a vírus terjedését három-négy szabály betartása
Dr. Molnár B. Gézával a fertőzés jellegéről, a járvány alakulásáról beszélgettünk
Dr. Molnár B. Gézával a fertőzés jellegéről, a járvány alakulásáról beszélgettünk
Vissza

Csökkenthetné a vírus terjedését három-négy szabály betartása

Romániában hetek óta emelkedik a naponta jegyzett új típusú koronavírus-fertőzések száma, a diagnosztizált új esetek kétheti átlaga: a járványügyi operatív törzs által szerdán (555), csütörtökön (614), pénteken (592) és szombaton (698) jelentett esetszám is meghaladta a pandémia áprilisi tetőzése idején mért, napi 523 fertőzést. Mindezek mellett, jelenleg karanténra, otthoni elkülönítésre, vagy akár a kórházi beutalás elfogadására sem lehet senkit kötelezni, mivel az alkotmánybíróság június 25-i döntése folytán a múlt hét végén elvesztették hatályukat a vonatkozó miniszteri rendeletek, és a joghézagot pótló törvényt még nem fogadta el a parlament. Dr. Molnár B. Géza epidemiológust arról kérdeztük, mivel magyarázható a járványgörbe emelkedése, lehet-e már második járványhullámról beszélni az országban, van-e esély arra, hogy a vírus eltűnjön; faggattuk arról is, vannak-e valóban teljesen tünetmentes fertőzöttek, s ők maguk terjeszthetik-e a fertőzést.

Dr. Molnár B. Géza epide­miológust arról kérdeztük az új típusú koronavírus-fertőzések kapcsán, mivel magyarázható Romániában az utóbbi hetekben, a korlátozások feloldását követően a járványgörbe emelkedése, lehet-e már második járványhullámról beszélni az országban, van-e esély arra, hogy a vírus eltűnjön; faggattuk arról is, vannak-e valóban teljesen tünetmentes fertőzöttek, s ők maguk terjeszthetik-e a fertőzést.

Dr. Molnár B. Géza kérdésünkre válaszolva kiemelte: Romániában nincs szó második hullámról – az eddigi csökkenő trend után viszont több helyütt járványgócok alakultak ki. A mutatók tulajdonképpen az országnak néhány megyéjében nőttek meg az elmúlt napokban: Argeş, Brassó, Galac, Buzău és Vrancea megyékben, illetve Bukarestben, bár a fővárosban legalább négy megye népességének megfelelő számú lakosság él.
Mindemellett, a Bánságban például egyedi, vagy nagyon kisszámú eseteket jegyeztek, Észak-Erdélyben Beszterce-Naszódon kívül nincs nagyobb változás; Kolozsváron alakult ki egy góc kórházi fertőzések által. Hargita megyében négy-öt egymás utáni napon keresztül nőtt a fertőzések száma, de ez a térség eleve el volt – úgymond – maradva, eleve három-négy héttel később lépett be a járványba, mint a többi megye – magyarázta a járványügyi szakember.

Mint mondta, második járványhullámról pillanatnyilag csak Ausztráliában beszélhetünk; Melbourne-ben komoly esethalmozódás van; Ausztrália az elsők között lépett be a járványba még január elején – viszonylag kis esetszámmal, de akkor ott még nyár volt. 

Jelenleg bizonyos megyékben vannak a járványgócok

A fertőzések számának megugrása kapcsán az epidemiológus azt mondta: az összefüggéseket vizsgálva mindenképpen figyelembe kell venni a szociológiai, demográfiai vonatkozásokat is. Argeş, Prahova, Brassó megyék például három erősen iparosodott övezetei Romániának, nagy lakossági tömörüléssel és ennek megfelelően, nagyfokú népességmozgással. Galac esetében hasonló a helyzet – mostanra már beindult minden, a Dunához, hajózáshoz köthető vállalkozás a környéken. – Akik ismerik a számok tartalmát, kontextusát, tudják azt is, hogy a fertőzés terjedése milyen tevékenységi ágazatokhoz is köthető – emelte ki dr. Molnár B. Géza.

A szakorvos megjegyezte: mivel újonnan megjelent vírusról, kezelés és oltás nélküli járványos megbetegedésről van szó, vélhetőleg helytálló, hogy a járvány romániai kitörésekor bevezették a szükségállapotot, bár a drasztikus intézkedések folytán gyakorlatilag megbénult az egész társadalmi, közösségi élet. 

– Erre az intézkedésre akkor szükség volt, mivel az egészségügy még nem volt átszervezve, az intenzív terápiás részlegeket elő kellett készíteni, az egészségügyi alkalmazottaknak sem volt meg a védőfelszerelésük, nem is beszélve arról, hogy nem voltak kialakítva az úgynevezett elkülönítő vonalak, amelyeket régi kórházakban egyébként elég nehéz megoldani. Mindemellett, a járvány kezdetén négy-öt laboratórium tudott napi három-ötezer diagnosztikai tesztet elvégezni, mostanra pedig tíz-tizenkétezerre nőtt a napi tesztek száma – részletezte dr. Molnár B. Géza. A lakosság mozgása, a fertőzés terjedésének lehetősége a kijárási tilalom időszakában lecsökkent. A megszorítások az ellátottsági hiányok folytán jogosak voltak, azonban nem kellett volna olyan hosszú ideig fenntartani őket – tette hozzá.

Összegezve, Romániában még a koronavírus járvány első hulláma nem ért véget, a járványgörbe emelkedése tapasztalható. A gócok kialakulása összefügg a társadalmon belüli, és az országok közötti mobilitás fokozódásával, a vállalatok, a gazdaság újraindulásával. A járvány terjedését megfelelően korlátozhatja viszont az a három-négy minimális szabály, amelyeknek a betartása most már mindenekelőtt az embereken múlik: kézmosás, a védőmaszk megfelelő módon való viselése, a zsúfolt, zárt terek kerülése. A járványügyi hatóságoknak pedig idejében fel kell göngyölíteniük a kialakult gócokat, hogy a fertőzés ne terjedhessen tovább nagymértékben.
 
– Fontos kiemelni, hogy ez a vírus nem tűnik el, hanem a járványhelyzet változik; jelenleg a fertőzés nem terjed fenntartott módon az egész ország területén, hanem kezd lokalizálódni. Természetesen, a járvány által érintett területek, lakossági szintek változhatnak, gócok máshol is kialakulhatnak, akár Kolozsváron is – mondta az epidemiológus.

Kérdésünkre, hogy a nyári meleg befolyásolhatja-e a járványhelyzet alakulását, dr. Molnár Géza azt mondta: a fertőzés terjedését a száraz levegő, a napsütés csökkenti. Mindamellett, a társadalmi mobilitás, és a minimális megelőzési szabályok betartásának mellőzése folytán a vírus továbbra is terjed.

A Prahova-völgyében például országszerte a legnagyobb az alkalmazottak aránya a lakosság számához viszonyítva; a munkaközösségek megnyitásával nyilván, sokkal több lehetőség adódott a járvány terjedésére is. „A ragadozó nagyvadak, ha csökken az élelemszerzési lehetőségük, más és más területet keresnek; ugyanígy, a vírus is, a túlélésre törekszik, ennek érdekében fertőz tovább, terjed, ha van rá lehetősége” – magyarázta az epidemiológus.

A tünetmentes koronavírusos is fertőzhet

Lehet-e valaki fertőzött, és a betegség teljes lefolyása alatt tünetmentes, továbbadhatják-e a vírust a tünetmentes fertőzöttek, illetve kimutatható-e utólag, hogy adott esetben tünetmentesen vészelték át a betegséget? – kérdeztük a járványügyi szakembert. Dr. Molnár Géza azt mondta: orvosi szempontból még sok vonatkozás nem tisztázott. Mindamellett megerősítette: valóban lehetséges, hogy valaki fertőzött, és tünetmentes legyen – világszinten a felderített esetek sorában 40–45%-os, Romániában 50-60% közötti az arányuk. A tünetmentes esetek egyébként veszélyesek, mivel fertőzési források lehetnek – emelte ki.

A tünetmentes fertőzöttek azok, akiknél az RT-PCR teszt kimutatja az orr-garat váladékból a vírus jelenlétét, bár nincs jele náluk a fertőzés okozta megbetegedésnek. Ez abban az esetben fordulhat elő, ha az illető immunrendszere a helyi fertőzést legyőzi, azaz a vírus nem szaporodik tovább, hogy aztán elterjedhessen a szervezetben. Továbbá, lehetséges, hogy az érintett olyan kis dózisú fertőzést kapott, ami nem elégséges ahhoz, hogy a megbetegedést előidézze, vagy csak olyan enyhe lefolyású, szinte észrevétlen tüneteket – például elesettséget, rossz közérzetet kelt bennük –, amelyek két-három napon belül elmúlnak – magyarázta el az orvos.

Mint mondta, a szakmabeliek jelenleg is vitatják a tünetmentesekkel kapcsolatos szempontokat. Az elmondható, hogy közvetlenül a megfertőződését követő első napokban a tünetmentes koronavírusos jellemzően még nem fertőz; miután a vírus megtapadt az illető orrgaratjának megfelelő receptor sejtjein, el kell telnie két-három napnak ahhoz, hogy helyileg annyira felszaporodjon, hogy az illető – tüsszentéssel, köhögéssel, vagy – mivel tünetmentes – egyszerűen csak lélegzetével, leheletével kibocsáthassa. Az első két-három napban a tünetmentes koronavírusos adott esetben olyan körülmények között fertőzhet, ha hosszú időn keresztül egy légtérben tartózkodik a másik féllel.
 
A megfertőződés momentumától számított negyedik-ötödik-hetedik napig a vírus tovább szaporodhat; ebben az időszakban az illető vagy legyőzi a fertőzést, vagy elindul a megbetegedés folyamata. Ebben az időközben már az adott személy fertőzhet, függetlenül attól, hogy azután megmarad tünetmentesnek, vagy sem. A nyolcadik-tizedik nap után a fertőzőképessége újra csökkenni kezd – folytatta a szakember. 

Elsősorban a levegő útján terjed a vírus

„Ez egy légúti fertőzés: a fertőzöttek az orr- és garatváladékukkal bocsátják ki a vírust levegőbe, és az onnan kerülhet be másnak is a légútjába. Nem azt kell taglalni, hogy a fertőzés a hamarabb lerakodó Pflüge-cseppekkel terjed-e vagy sem; egyértelmű, hogy ahol erősebb légmozgás, légkondicionáló berendezés van, a légáramlat nem csak egy méterre viszi el a levegőben a vírust, hanem három-négyre is. A fertőzés átvitele tehát elsősorban a levegő útján történik. Nyilván elkaphatja valaki akkor is, ha például hozzányúl szájához, orrához piszkos kézzel, miután fertőzött felületet érintett, de nem ez a domináns fertőzési lehetőség” – hangsúlyozta dr. Molnár B. Géza.

Véranalízissel kimutatható, hogy valaki átesett-e már a koronavírus fertőzésen: immunoenzimatikus, vagy kemilumineszcens vizsgálattal azonosítani tudják a megfelelő antitest jelenlétét a szervezetben. (Ezek a tesztek nem a vírus jelenlétét mutatják ki, hanem annak a szervezetbe jutását követően az immunrendszer válaszreakciója során termelődő két ellenanyagot (IgM és IgG) mérik. Az IgM a fertőzés korai szakaszában termelődik, és meglévő vagy nemrég lezajlott fertőzésre utal, míg az IgG valamivel később, a fertőzés 7. napja körül termelődik, és hosszabb távon a szervezetben marad – szerk.megj.)
 
Ezért készítik elő Romániában is azt a széleskörűre tervezett, várhatóan októberben induló tesztelési kampányt, amely által hozzávetőlegesen meg lehet majd állapítani, hogy mekkora a népesség fogékonysága a járvány után, mire lehet számítani, ha a téli szezonban visszatér – emelte ki az epidemiológus.

Dr. Molnár B. Géza: az új típusú koronavírus nem fog eltűnni, együtt kell élnünk vele

Felhívta a figyelmet arra, hogy több államban végeztek már hasonló felmérést, és az eddigiekben jellemzően azt mutatták ki, hogy a lakosságnak nagyjából öt százaléka esett át már a fertőzésen. Nagyvárosokban, a nagyobb népességsűrűség folytán ez az arány legtöbb 17 százalékos volt, de a szakemberek ezekben az esetekben is jelezték, hogy azért további vizsgálatok is szükségesek.

Immunológiai memória más betegségeknél

Mai napig nincs egyértelmű válasz a szakmában, a tudományos világban arra, hogy meddig tart a kimutatható G-antitest szint a szervezetben, hogy meddig tart a szerzett immunitás – válaszolt a szakorvos azt illető kérdésünkre, hogy ha például valaki ez év februárjában latens módon átesett a koronavírus-fertőzésen, annak az immunvédettsége mennyi ideig tarthat.

Mindamellett, dr. Molnár B. Géza megemlítette, hogy más légúti megbetegedések esetén létezik az úgynevezett immunológiai memória; ha a szervezet immunológiai válaszkészsége beindult egy adott fertőzésre, az illető információ elraktározódik az immunsejtek memóriájában. Más légúti betegségek esetén a szervezet az immunológiai emlékezőképesség folytán tehát sokkal gyorsabban és magasabb szinten reagál egy második megfertőződésre.

A hepatitis B esetében például azt mondják, a védekező antitest mennyisége 10ml/mikrogramm kell legyen. Sokan bizonyítják viszont azt, hogy az immunológiai memória folytán már 5 ml/mikrogramm esetében is van válaszkészség – részletezte dr. Molnár B. Géza.

A kollektív immunitás csak akkor gátolhatja meg egy vírusnak a járványos terjedését, ha az adott ország lakosságának legalább hatvan százaléka védettséget szerzett azzal szemben. Erre a szintre abban az esetben lehetne eljutni, ha a koronavírus négy-öt éven keresztül visszatér, mint szezonális légúti megbetegedés – tudtuk meg.

Egy újabb szükségállapot nem oldja meg a problémát

A pandémia az Egyesült Államokban, Brazíliában hatalmas arányokat öltött, Indiában szinte megállíthatatlanul terjed, de ott sem fogják a kollektív védekezési készség állapotát elérni, amely gyakorlatilag megakadályozhatná, hogy a következő szezonban ne kerüljön vissza a vírus a forgalomba. Ugyanakkor, semmilyen konkrét jele nincs annak, hogy a járvány második hulláma esetén a jelenleginél rosszabb lenne a helyzet a fertőzés terjedése szempontjából. Abban az esetben, ha netán újra megbénítanák a társadalom működését adminisztratív intézkedésekkel, akkor gyakorlatilag „konzerválni fogják” a lakosságot arra, hogy még több eset jelentkezzen majd a következő szezonban. „Nem tartom helyesnek sem a drasztikus korlátozások bevezetését, sem egy újabb szükségállapotot, mert ez semmi módon nem biztosítja, hogy a további időszakban ne terjedjen tovább a járvány” – hangsúlyozta dr. Molnár Géza.

Az epidemiológust arról is kérdeztük, mi a véleménye az alkotmánybíróság döntése folytán adódott joghézag miatt kialakult helyzetről. A járványhelyzetben vagy biológiai veszély esetén elrendelhető közegészségügyi intézkedésekre vonatkozó törvénytervezetet csak hétfőn fogadta el az Orban-kormány, ezt még a parlamentnek is jóvá kell hagynia.

Mivel a karantén­intézke­désekre vonatkozó miniszteri rendeletek elvesztették hatályukat, a vörös zóna országaiból visszatértek jelenleg nem kötelesek otthoni izolációban, esetenként hivatalos karanténban maradni, és a kórházi beutalást visszautasíthatják a diagnosztizált fertőzöttek is.
 
„Szigorúan jogi szempontból, az alkotmánybíróságnak van igaza; az emberi méltóságot, az emberi alapjogokat korlátozni csak törvénnyel, vagy adott esetben bírói végzéssel lehet. Van jogi lehetőség arra például, hogy őrjöngő pszichiátriai beteget például a család kérésére, beutalják. Másrészt, a rendelkezésekben eleve többször összekeverték az alapfogalmakat, elveket, és nagy hibát követtek el azzal, hogy nem teremtették meg a megfelelő törvényi keretet” – fejtette ki dr. Molnár B. Géza.

Joghézag folytán újabb gócok veszélye

Az epidemiológus emlékeztetett: a karantén fogalma már évszázadok óta létezik; rendeltek már el sokszor sok helyen vesztegzárt pestis esetén, kiközösítést a leprások számára, és így tovább. „Képzeljük el, hogy mi történne, ha egy dizentériás, vagy A-hepatitises gyereket nem vennének ki a közösségből – óvodából, iskolából. Gondoljunk bele abba, milyen következménye lehet, ha egy koleragyanús, hastífuszgyanús beteg érkezik haza a világ valamely tájáról, és azt mondják neki: ha nem haldoklik, akkor maradjon a munkahelyén, amely esetleg tejiparban, vendéglőben, konyhai szolgálatban van...” – vázolta a karantén elvének fontosságát a szakember.
 
Megjegyezte: ami a mostani járványt illeti, a tünetmentesek elkülönítését, izolációját „nem kilóra” kellett volna elrendelni. „Részben a karantén és az izoláció helytelen megfogalmazása és alkalmazása hozta elő ezt a fonák helyzetet; ugyanakkor, megfelelő odafigyelés és egészségügyi ellátás kellett volna társuljon a mozgásszabadság korlátozásához, a kórházi beutalások elrendeléséhez. Az otthoni izolációra küldöttek esetén a tesztelést sem végezték el, lévén az elv, hogy azt csak tüneteket mutató embereknél szükséges megtenni” – fejtette ki az epidemiológus.

Dr. Molnár B. Géza felhívta a figyelmet arra is, hogy az ENSZ és a WHO égisze alatt 2005-ben megjelent a nemzetközi közegészségügyi szabályzat (IHR), amelyet 2007-ben fogadták el általánosan az aláíró államok. Románia 2009-ben kormányhatározattal vette át ezt a szabályozást. Továbbá, létezik egy 2013-as uniós határozat a határokon átterjedő egészségügyi vészhelyzetek szabályozásáról. Mindkét jogszabályban szerepel az elkülönítés fogalma, elve. Az országban pedig már 1978-ban volt minisztériumi rendelet azokra a fertőző betegségekre vonatkozóan, amelyeknek az elkülönítése és kórházi kivizsgálása kötelező. Következésképpen, ahogyan más államok is tették, ki kellett volna dolgozni azt a törvényes keretet, amely adott helyzetben korlátozhatja a személyi mozgást, vesztegzárt, elkülönítést szabhat meg a fertőzöttek, illetve a fertőzésgyanúsak számára.
 
Dr. Molnár B. Géza azt mondta: a joghézag folytán nem lesz Romániából kiinduló újabb világjárvány.„Természetesen, ha kivizsgálás nélkül járhatnak-kelhetnek az otthoni elkülönítésbe küldöttek, és elhagyják a kórházakat – az izoláció kötelezettsége nélkül – a diagnosztizált fertőzöttek, másodlagos gócokat okozhatnak. Tény és való, hogy mindez fenntarthatja azt az állandó veszélyhelyzetet, hogy újabb s újabb gócok jelenjenek meg” – mondta a járványügyi szakember.

A spanyolnátha azért tűnt el, mert átalakult

Kérdésünkre, hogy mi történt az I. világháború végén jelentkezett spanyolnátha vírussal, amely a nagyjából két éves kifutási ideje után nem tört ki többé a világban, a járványügyi szakember azt mondta: a spanyolnátha járványt kiváltó vírus valóban eltűnt, de azért, mert átalakult. A spanyolnátha ugyanis az influenza A típusának egyik első formája volt, és az A (H1N1) vírus ma is jelen van világszerte. A 2009-es, emberre átterjedt sertésinfluenza pedig az A (H1N1) vírus egy másik változata, amelyet A (H1N1)pdm09-es jelöléssel láttak el. Ez is hasonlít a spanyolnáthára, de mégsem ugyanaz; ez is felütötte a fejét 2009-ben és azóta visszatér évente – magyarázta az orvos.

A koronavírusok családjában is van vagy 21, egyesek szerint 28 alfaj. Ugyanebből a víruscsaládból származik a 2002–2003-ban megjelent SARS-CoV-1 is; ez főként Dél-kelet Ázsiában, Kínában, Kanadában terjedt, illetve még további 29 államban jegyeztek eseteket, de szintén végigfutotta a világot hat hét leforgása alatt. A szaúd-arábiai MERS-vírus, amely a tevéről került át az emberre, szintén ehhez a családhoz tartozik. „Romániában 1992–1994-ben, az influenzaszezonban szintén mutattunk ki koronavírusos fertőzéseket a Rhino-, és Adeno-vírusok mellett. A víruscsaládot az állatvilágban egyébként 1968-ban fedezték fel” – részletezte dr. Molnár Géza.

„Bár a koronavírus-család kétszer már úgymond figyelmeztette a világot, a tudományos kutatások szintjén nem foglalkoztak komolyabban ezzel a víruscsaláddal, mint ahogyan arra sem figyeltek kifejezetten, hogy a denevér egy bizonyos fajtája koronavírus-hordozó. A tudományos kutatások még várhatóan sok mindent kimutatnak majd az elkövetkező évben” – jegyezte meg a szakember. Hozzátette: ez az új típusú koronavírus nem fog eltűnni – adott esetben átalakulhat, de ez is csak jó idő múlva történhet meg; lappangó állapotban valahol vélhetőleg jelen lesz a világban, s valószínűleg együtt kell élnünk vele, ahogy a víruscsaláddal már együtt élünk régóta.


EZ ÉRDEKELHETI
ÉLETMÓD ROVAT CIKKEI

ROPOGÓS ROPOGÓS

Bajnokok Ligája: óriási pofonba szaladt ...
Sporthírek röviden
Az eMag online kereskedő 90 millió ...

NÉPSZERŰ NÉPSZERŰ